A pótdíjkezelés az ügyfélszolgálati irodában történik. A 2018. június 30-a előtt keletkezett pótdíjakat továbbra is a BIOKOM NKft. kezeli. július 1-je után ezen pótdíjakat személyesen a Pécs, Siklósi út 52-ben található ügyfélszolgálati irodában lehet befizetni. 3. Menetrenddel kapcsolatos információ MENETRENDI INFORMÁCIÓ kérhető a +36-72/510-992-es telefonszámon, továbbá megtekinthető a vagy a honlapon. TALÁLT TÁRGYak után érdeklődni a +36-72/510-992-es telefonszámon lehet. A Tüke Busz Zrt. és a Biokom NKft. közötti, 2018. július 1-i feladat átvállalással kapcsolatban további információkat a Biokom NKft. és a Tüke Busz Zrt. honlapján, a hírportálokon, valamint a menetjegy-és bérletpénztárakban teszünk közzé. 2018. Tüke Busz - Tájékoztató. június 7. « vissza
[1] 2019. augusztus 1-jétől a Százhalombattáról 20. 46-kor induló járat Százhalombatta, Ipari Park érintésével közlekedett. [2] 2020. május 25-étől nem érinti a megállóhelyet. [3] Az átszállási kapcsolatok között az azonos útvonalon, de a százhalombattai Régészeti Park érintésével közlekedő 712-es busz nincs feltüntetve!
A GPS alapú buszkövető rendszerünk lehetőve teszi, hogy élőben láthassák a buszok merre járnak útvonalukon. 510 busz menetrend te. A szolgáltatás részét képezi egy Útvonaltervező is, amelynek segítségével teljes útvonalakat tervezhetnek meg, átszállásokkal, menetidővel együtt. Felhívjuk a kedves utasaink figyelmét arra, hogy a rendszer még teszt időszakban van, ezért az esetleges hibákért elnézést kérünk! Ügyfélszolgálatunkon ügyfeleink információt kaphatnak járatainkról, menetrendekről, a különböző jegy- és bérletfajtákról, megrendelhetik különjáratainkat. Utasaink elmondhatják észrevételeiket társaságunk szolgáltatásairól, baleset vagy káresemény esetén bejelenthetik kárigényüket, rendezhetik pótdíjtartozásukat.
508, 509 45 Gyömrő, Telepi temető 508, 509, 575 46 Gyömrő, Harmónia-Uszoda végállomás 508, 509
Az 510-es busz a budapesti agglomerációban közlekedő helyközi járat, mely az Örs vezér terét és Gyömrőt köti össze. 2016. október 2-áig 2214-es jelzéssel közlekedett.
Puskás Tivadar Telefonközpontjai Lassan 150 éve, egészen pontosan 1881. május 1-jén helyezték üzembe Magyarország első telefonközpontját, méghozzá Budapesten, a Fürdő utca 10. alatt. Ez kezdetben 25 felhasználó számára biztosította a telefonálás lehetőségét, ami akkoriban még nagy dolognak számított. Puskás Tivadar hosszú utat tett meg, ahhoz, hogy szabadalmaztassa az ötletét: kezdetben távíróközpontot akart létrehozni Európában, de ennek a hatalom ellenállt, mikor azonban értesült a Bell által feltalált telefonról azonnal a tengerentúlra utazott. Amerikában Bellel és Edisonnal karöltve dolgozta ki a telefonközpont rendszerét. Edisonnál közös munka kezdődött, melynek végén Charles Scribner nevére szabadalmaztatták a telefonközpontot, de maga Edison is elismerte, hogy az ötlet Puskástól származik. Az első telefonközpont NewYorkban jött létre nem is olyan sokkal a magyar előtt: 1878-ban, a következőt pedig maga Puskás építette ki Párizsban. Nem kis dolog ez nekünk magyaroknak! Ráadásul ha ez nem lenne elég, Puskás Tivadar nagy találmánya a Telefonhírmondó is, ami a rádió elődjének volt tekinthető.
Puskás Tivadar Telefon központok A telefonközpont egy olyan szerkezet, amely szükség szerint összekapcsolja a telefonkészülékeket vagy más telefonközpontból érkező hívásokat is kapcsol. A távbeszélő (telefon) feltalálásakor nem volt igény a telefonközpontra. Hasonlóan használták, mint a távírót, ismerősök egymás között használtak 1-1 készüléket. Európában Puskás Tivadar szeretett volna távíróközpontot csinálni, de főleg a tőzsdések ellenálltak, szerintük a központban a hírek kiszivárognának. Puskás értesült arról, hogy Amerikában van egy új találmány, a telefon. Azonnal rájött, hogy telefonközpontot kell alkotnia. Amerikába ment, ahol látta, hogy a telefon és távíróvonalak pókhálóként szövik be a városokat. Felkereste Bellt, de őt ekkor már nem foglalkoztatták a telefonok. Ezt a feladatot Edison vette át, akihez végül Puskás is csatlakozott. Ezalatt 1877-ben E. T. Holmes szerkesztett egy berendezést, mely öt különböző bankból érkező riasztásokat érzékelt, ezen kívül szükség szerint telefonbeszélgetéseket is lehetett folytatni általa.
Öccse halála után maga vette át a Budapesti Telefonvállalatot, s nagy lendülettel fogott hozzá az elõzõ évben fejlõdésében megtorpant vállalat fellendítéséhez. Alig néhány hét alatt felszereltette Budapest elsõ nyilvános telefonállomásait. 1885. Anyagi nehézségei miatt eladja a telefonvállalat egyharmad részét. 1887. Baross Gábor miniszter államosította a budapesti telefont. A cég új neve: Budapesti Állami Telefonhálózat Puskás Tivadar Bérleti Vállalata. 1888-89. Tovább bõvült és korszerûsödött a hálózat. A légvezetékekhez vashuzalok helyett már horganyzott acélhuzalt használtak. A régi, 3-4 éves távbeszélõkészülékeket is lecserélték, és valamennyi állomáson új, ún. Western-készülékeket szereltek fel. 1890. A bõvítés és korszerûsítés a végsõkig kimerítette a vállalat anyagi lehetõségeit. Puskás részvényei a Kereskedelmi Bank tulajdonába kerültek. Ettõl kezdve Puskás Tivadarnak már a neve sem szerepelt a Budapesti Távbeszélõ-hálózat cégjelzésében. A budapesti hálózat története 1890-tõl már nem Puskás Tivadar története.
A rádió előfutárának tekinthető Telefonhírmondót 1893-ban Budapesten helyezték üzembe. A vezetékes hír- és műsorközlő berendezés még a két világháború között is működött. Puskás Tivadar 1881 nyarán a Párizsi Világkiállításon valósította meg az első "helyszíni közvetítést" az opera és a vásár telefontermei között; ez volt a világon az első térhatású hangátvitel. Testvére, Puskás Ferenc 1882. február 4-én Budapesten szervezte meg az első élő közvetítést: ekkor a Vigadóban tartott újságíróbál résztvevői hallgathatták meg a Nemzeti Színház előadását. A hatás leírhatatlan volt. A Puskás Tivadar munkáját önfeláldozó módon segítő öccse, Ferenc a megfeszített munka következtében 36 éves korában lehunyt. A rendkívüli teljesítménnyel járó erőfeszítések Puskás Tivadar egészségét is felőrölték; ő 48 évesen távozott az élők sorából. Puskás Tivadar életéről és munkáságáról további információk találhatók az SZTNH honlapján és Bartolits István: A távközlés regénye című munkájában.
1892. Puskás bejelentette "Új találmányát, új eljárás telefonújság szervezetére és berendezésére" címmel az Osztrák-Magyar Monarchia szabadalmi hivatalában. 1893. Folynak Puskás kísérletei a beszélõ újság megvalósításával kapcsolatban. 1893. február 15. A Budapesti Telefonhírmondó-Szolgálat megkezdte nyilvános adásait. 1893. március 16. Puskás Tivadar, a Telefonhírmondó megteremtõje, Hungária szállóbeli lakásán reggel fél kilenckor meghalt.
Hogyan működött a telefonközpont? A telefonközpontok, amilyen nagyszerű találmánynak számítottak a maga idejében, éppen annyira egyszerűek is voltak: részben felhasználták a távírók infrastruktúráját, például a vezetékeket közösen használták, és mivel csak hangot továbbítottak, a távírókban ellentétben használatukhoz nem kellett szaktudás. A központ egy-egy pultos faszekrényben foglalt helyet. A híváskezdeményezés a kezelő számára jelzett, és innen indult a hívás: a hölgy a központban elkérte a hívó adatait, majd zt követően a zsinórpár másik végén a másik dugaszt a hívotthoz tartozó hasonló aljzatba dugta és felcsengette a hívottat, megvárta ("Tessék beszélni! ") vagy nem várta meg annak jelentkezését, majd kilépett a vonalból. Egy kezelő általában 200 vonal felett intézkedett, de egy időben természetesen nem lehetett 100 kapcsolat. Azonban a kézi kezelés fáradságos munka volt, néhány korszerűsítéssel félautomata központok is kialakultak. A többi pedig színtiszta történelem…. De nézzük is milyen volt az élet a telefonközpontban!