Szolnok - Idős, elesett, rászoruló emberek mindennapjaiban nyújt segítséget az Oktatási Alapítvány Támogató Szolgálata. A szakképzett személyi segítők nem csak a bevásárlásban, a fürdetésénél, a csekkek befizetésénél jelenthetnek könnyebbséget, ha csak beszélgetni szeretnének valakivel a rászorulók, ők akkor is hívhatók. Az Oktatási Alapítvány Támogató Szolgálata január elseje óta segít az idős, rászoruló, egyedül élő embereknek. Eddig öten kérték támogatásukat. A személyi segítők házi segítségnyújtásáért nem kell fizetni semmit. Az Alapítvány képzésén roma fiatalok vettek részt. A szolgálat vezetője hangsúlyozta: fontos ez azért is, mert munkájukkal -azon túl, hogy segítenek- a roma, és a nem roma embereket is közelebb tudják hozni egymáshoz. Ehhez azonban az kell, hogy minél több helyre hívják őket. Ezt megtehetik az 56-os körzetszám 513-952-es, vagy a 30-as körzetszám 5272-871-es telefonszámon. Körzetszám 56 (Mexikó) - hu.fruits-legumes-lr.com. (Forrás:) Mondja el véleményét a fórumban - Támogató Szolgálat - Szolnok! Küldjön egy képeslapot ismerősének Szolnok városról!
• Nógrád (Nógrád megye). • Nógrádbercel (Nógrád megye). • Nógrádgárdony (Nógrád megye). • Nógrádkövesd (Nógrád megye). • Nógrádmarcal (Nógrád megye). • Nógrádsáp (Nógrád megye). • Nőtincs (Nógrád megye). • Őrhalom (Nógrád megye). • Ősagárd (Nógrád megye). • Parassapuszta (Nógrád megye). • Patak (Nógrád megye). • Pusztaberki (Nógrád megye). • Rétság (Nógrád megye). • Romhány (Nógrád megye). • Szanda (Nógrád megye). Mesterszállás körzetszáma. • Szátok (Nógrád megye). • Szécsénke (Nógrád megye). • Szendehely (Nógrád megye). • Szente (Nógrád megye). • Szügy (Nógrád megye). • Terény (Nógrád megye). • Tereske (Nógrád megye). • Tolmács (Nógrád megye).
• Pusztabánréve (Jász-Nagykun-Szolnok megye). • Rákóczifalva (Jász-Nagykun-Szolnok megye). • Rákócziújfalu (Jász-Nagykun-Szolnok megye). • Szajol (Jász-Nagykun-Szolnok megye). • Szandaszőlős (Jász-Nagykun-Szolnok megye). • Szászberek (Jász-Nagykun-Szolnok megye). • Szelevény (Jász-Nagykun-Szolnok megye). • Szolnok (Jász-Nagykun-Szolnok megye). • Tiszabő (Jász-Nagykun-Szolnok megye). • Tiszaföldvár (Jász-Nagykun-Szolnok megye). • Tiszainoka (Jász-Nagykun-Szolnok megye). • Tiszajenő (Jász-Nagykun-Szolnok megye). • Tiszakürt (Jász-Nagykun-Szolnok megye). • Tiszapüspöki (Jász-Nagykun-Szolnok megye). • Tiszaroff (Jász-Nagykun-Szolnok megye). • Tiszasas (Jász-Nagykun-Szolnok megye). • Tiszasüly (Jász-Nagykun-Szolnok megye). • Tiszatenyő (Jász-Nagykun-Szolnok megye). • Tiszaug (Bács-Kiskun megye). • Tiszavárkony (Jász-Nagykun-Szolnok megye). • Tiszavárkonyi-Szőlő (Jász-Nagykun-Szolnok megye). • Törökszentmiklós (Jász-Nagykun-Szolnok megye). • Tószeg (Jász-Nagykun-Szolnok megye). 56-os körzetszám. • Túrkeve (Jász-Nagykun-Szolnok megye).
• Újszász (Jász-Nagykun-Szolnok megye). • Vezseny (Jász-Nagykun-Szolnok megye). • Zagyvarékas (Jász-Nagykun-Szolnok megye).
• Jász-Nagykun-Szolnok megyében található Szolnok körzethívószáma 56, irányítószáma 5000. További 56-os körzetszámú településeket itt találnak. Fővárostól mért távolság légvonalban kb 132 km irányba. Szolnok a térképen: Fenti térkép üzemeltetője: Google maps.
Régi néphit szerint a Szent György éjszakáján húzott harmatban van a föld ereje, zsírja, az asszonyok éppen ezért ezt felfogják és abból csöppentettek kovászba, volt olyan porta, ahol a tehének takarmányába csöppentettek be, hogy jól tejeljenek. Zala megyében megmosakodtak benne hajnalban, hogy szépek és egészségesek legyenek. A népi hagyomány úgy tartja, hogy a Szent György napi eső aranyat ér, jó lesz a termés, ha ezen a napon jön a csapadék. Mágikus falukerülés A Kárpát-medencei magyarság körében a jeles napokon, így Szent György napján szokásban volt a határkerülés, amikor végiglátogatták a határmenti kereszreket, határjeleket. Van, ahol csak háromszor megkerülték a a napon sok helyen ünnepi szentmisét tartottak, ahol a gyerkeket is megvesszőzték, hogy egészségesek legyenek, a felnőttek pedig közös áldomást ittak, hogy megtartsák barátságukat. Forrás:
- tette hozzá a szakember. Bár a búzaszentelés hagyományosan Márk napjához, azaz április 25-hez kapcsolódik, Reziben hagyománya van, hogy egy nappal korábban végzik el a rituálét a Szent Donát kápolnánál. Szent György napja a hegyi gazdáknak ugyanis egy fogadalmi ünnepe, melynek a pontos eredete nem ismert - mondta el Kiss László esperes az eseményen. Valószínűleg azért tették ezt a fogadalmat, hogy a Jóisten segítségét már ekkor kérjék, hogy a fagy ne vigye el a terményeket. A búza azért jelentős, mert a belőle készült kenyér az életet szimbolizálja. "Tudjuk jól, hogy a szántástól a vetésig, az aratáson keresztül a cséplésig, az őrlésig a kenyérsütésig benne van az ember egész évi aggodalma, félelme, reménye, az élete És ezért tudták mondani azt, hogy akivel megosztom a kenyeremet, az az életem részévé válik. " A búzaszentelés szertartását azért is elvégzik, hogy a Jóisten áldása legyen a földeken elvégzett munkán. A szentmise végeztével minden hívő vihetett magával a megszentelt búzából.
A somogyi uradalmak cselédei régen ezen a napon költöztek új szegődési helyükre, ilyenkor a puszták népe mozgásban volt. A népi emlékezet szerint mindig esni szokott az eső, megáztak az úton lévő cselédek. Egyes helyeken Szent György-napján közmunkákat is végeznek, pl. Szennában régen ilyenkor volt a högyláttatás, azaz a hegyközség tagjai ekkor végezték el közösen a tavaszi mezsgyetisztítást, útrendezést. A Szent György-napi harmattal kapcsolatos egy régi történeti mondánk, melyet a századelőn megjelentetett Somogy megye monográfiája is megemlít. Ezt 1992-ben Némethné Boncz Hajnalka főiskolai hallgatónak Mesztegnyőn még sikerült az élő emlékezetből rögzíteni: "Szentgyörgy harmatját, pünközsd záporát mindig várhatjuk. Mer abba az üdőbe elfogta a török vezér a magyar katonát. Aztá mondta neki, hogy átkozza mög Magyarországot, akkor mögmenekűhet. Letérdēt a magyar katona, főnézött az égre, összetötte a kezit, és aszongya: – Verd mög Isten a szép magyar hazát Szentgyörgy harmatáva, pünközsd záporáva. "
A pásztorok áldozatot is mutattak be ekkor, végezetül pedig kezet mostak a reggeli harmatban. A keresztény egyház a legendás sárkányölő Szent György névünnepét erre a tavaszkezdő napra helyezte. A Szent György-naphoz kapcsolódó szokások, hiedelmek rendre a tavaszhoz fűződnek. Ki volt Szent György? Sárkányölő Szent György egyike a tizennégy segítőszentnek. A lovagok, lovasok, később pedig a cserkészek, a fegyverkovácsok patrónusa volt. A katonaszentek közé tartozik. A vértanúhalált halt Georgianus, a római hadsereg magas rangú katonatisztjeként anyja hatására lett keresztény. A Szent Györgyöt jellemzően sárkányölés közben ábrázolják. A sárkányölő György-legenda azt a keresztény meggyőződést fejezi ki, hogy a hit megszünteti a démonok uralmát, és a gonoszt minden alakjában legyőzi. A középkorban a sárkány magát a gonoszt, a pogányságot jelképezte, s e jelenet segítségével egy pogány nép, vagy ország megtérítését ábrázolták. György igen nagy tekintélyre tett szert a brit szigeteken, ahol Oroszlánszívű Richárd saját védőszentjének választotta, 1222-től pedig Anglia hivatalos patrónusa lett.