Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2021. márc 28. 21:30 Szabadulása után filmsztár lenne a francia sorozatgyilkos / Fotó: Getty Images Katmandu — Börtöncellájából adott megdöbbentő interjút a hírhedt sorozatgyilkos, Charles Sobhraj (76), aki szabadulása után meg akarja hódítani Hollywoodot. A "Kígyóként" is ismert francia férfi, akinek élete és rémtettei egy sorozatot is inspiráltak, mely a The Serpent címmel jelent meg, jelenleg egy kettős gyilkosság miatt kiszabott húszéves börtönbüntetését tölti Nepálban. Emellett több mint húsz ember megölésével vádolják, amelyeket ázsiai országokban követett el az 1970-es években. Sobhraj azonban sosem ismerte be bűnösségét. ( A legfrissebb hírek itt) – Ártatlan vagyok, két-három hét múlva kiengednek. Szívesen adok interjút, de előbb szükségem lenne Richard Branson és Jeff Bezos exfeleségének elérhetőségére, mert szeretném nekik eladni a filmjogokat – magyarázta a Mirror című brit napilap riportjában Sobhraj, aki állításával ellentétben 2024-ig rácsok mögött marad.
A nyári vakáció alatt menjünk a szabadba, amennyit csak lehet, de pár órát eltölthetünk a tévé előtt is, bepótolva olyan sorozatokat, amelyekre nem volt időnk idén. Az idei újoncok közül már bemutattuk a nagyszerű Moszkító-partot, de itt van cikksorozatunk második része, amely egy valóban megtörtént, dermesztő eseményeket feldolgozó, részben fikciós szériáról szól. Soha nem látott mennyiségű platformon soha nem látott mennyiségű sorozatot mutatnak be mostanában, sokat már nem is lineáris tévécsatornákon lehet elcsípni, hanem streamingszolgáltatók kínálatában. Nincs ember, aki minden újdonságot végig tudna nézni, és persze mindenkinek más az ízlése is: van, aki a vígjátékokat kedveli, más a komor, mélylélektani drámákat, van, aki a sokévados, hosszan hömpölygő sztorikra vadászik, más a minisorozatok híve. Hetente mutatunk be egy 2021-es sorozatot, hátha kedvet kap hozzá: itt a második rész, a megtörtént eseményeken alapuló, ezért is különösen drámai A kígyó. Ki volt Charles Sobhraj? Hotchand Bhawnani Gurumukh Charles Sobhraj 1944-ben született Saigonban, vietnami anyától, indai apától.
COLLIDER: Először is, mennyire voltál tisztában az egész történettel, ahogy az a való életben történt, mielőtt elkezdtél ezen dolgozni? TAHAR RAHIM: Meg fog lepődni. Sőt, 16 vagy 17 éves koromban olvastam a könyvet, mert a bátyám éjjeliszekrényén volt. Már színész akartam lenni, így amikor elolvastam, fantáziáltam róla, hogy őt játszom. Abban az időben, amikor ezen gondolkodtam, olyan volt, mintha különböző karaktereket játszott volna, különböző identitásokat vett fel. Francia volt, szóval ez lehet az oka annak, hogy fantáziáltam róla. 2001-ben Benicio del Toro és William Friedkin akarták lőni, és ez soha nem történt meg. Majdnem 20 évvel később kaptam egy e-mailt az ügynökömtől: 'Igen, Charles Sobhraj-t fogod játszani. ' Olyan vagyok, mint: 'Nos... ' Ez őrület. Szóval, csak egy ajánlat jött a kékből? RAHIM: Igen, teljesen. Ez biztos nagyon jó érzés. RAHIM: Igen, mindig a karakterben akartam felfedezni a gonoszt. Amikor színész vagy, a kihívás az, hogy olyan karaktereket találj, amelyek nagyon távol állnak az igazi természetedtől.
Lefelé gördültem, és elolvastam Charles Sobhraj-t, olyan vagyok, mint: 'Hohó'. Felhívtam az ügynökömet, és meséltem neki erről, a könyvről, a történetről. Fel akarta hívni őket, hogy elmondják nekik: 'Nem, várj, hadd találkozzak velük, és beszéljek velük közvetlenül. ' Ez történt, a rendező, Tom Shankland később elmondta nekem, hogy azt mondta írótársának, Richardnak: 'Ha hazudik, akkor a megfelelő srác, mert hittem neki. ', 'Ember, nem hazudtam, nagyon olvastam. ' Kép a Netflixen keresztül Olyan érdekes - az ilyen projekteknél van egy kísértés, hogy megpróbáljanak belemenni egy karakter fejébe, de nem érzem, hogy a műsor egyáltalán ezt tenne vele. RAHIM: Nem, számomra nagyon világos, hogy a műsor nem szenzációja Charlesnak és bűncselekményeinek. A műsor Knippenberg, Knippenberg felesége, Charles szomszédja és a francia pár hősiességét és bátorságát ünnepli. Jót tett, ahogyan megírták, ahogy lelőtték. Ez állt az egész beszélgetés középpontjában. De a te nézőpontodból olyan karaktert játszol, akit különösen az elején soha nem kellene igazán megismernünk.
Szabad prédák. A forgatókönyvírók zsenialitása, hogy az áldozatok szemszögéből is megmutatják a történetet, de nem tudjuk, éppen kiből lesz áldozat, az izgalmakat pedig az időbeni oda-vissza ugrálás fokozza. Közben Délkelet-Ázsia hangulatába csöppenünk, a hetvenes évek közepén járunk, amikor Bangkokban vagy éppen Új-Delhiben egy négyzetméterre tíz ember és néhány riksa, motor meg Fiat 500-as esik, és ahol annyira korrupt és trehány a rendőrség, hogy a fakabátok a kisujjukat sem mozdítják egy sorozatgyilkos miatt. Ebben a miliőben bontakozik ki a kegyetlen, mégis magával ragadó, lebilincselő történet. Olyan jó a rendezés és az operatőri munka, hogy a fülledt ázsiai hangulat átjön a képernyőn a nappalinkba, belefeledkezünk az idő sodrásába, szinte érezni a megszállottan nyomozó holland diplomata cigarettafüstjét és verejtékét, a legszívesebben vele tartanánk, hogy helyette lepuffantsuk a kegyetlen gyilkost és a társait, mint ahogyan a balga belga attasé szeretné. Hollandusunk azonban egy talpig jogkövető úriember, nyugat-európiai polgár, és az ilyeneknek bizony nehéz az élet a délkelet-ázsiai fertőben.
A dán és az angol nyelvű kommentek derűsek, a magyar tartalmak már kevésbé "Az érzelmi tölteten alapuló ún. Brand Health Index mutató alapján a rendező országok Európa-bajnoksággal kapcsolatban meglehetősen eltérően vélekedtek az online térben. Semleges érzelmeket mutattak a témával kapcsolatban a német-, az olasz- és a spanyolajkúak, dán, illetve angol nyelven publikálták arányaiban a legtöbb pozitív tartalmat. Eb rendező országok besorolása. Az orosz és a holland mögött a harmadik legnegatívabb BHI-vel rendelkező nyelv a rendező országok között a magyar" – mutat rá Boda Daniella, a SentiOne kutatási vezetője. "A 2020-as labdarúgó-Európa-bajnokság egyébként is rendhagyó lett volna, hiszen most először nem terveztek házigazdát az eseménynek. A tíz ország és megannyi kultúra nagyszerű összefogását a pandémia nem segítette. Kutatásunkban arra vállalkoztunk, hogy különböző adatok mentén bemutatjuk, hogy a kihívásokkal teli körülmények milyen érzelmeket váltottak ki az online térben. Az egészségügyi aggodalmak és a rendező országok különböző helyzete ellenére egy dolog változatlan: a futball népszerűsége" - mondja Kelemen Árpád, a PwC Magyarország vezető menedzsere.
A cél, hogy minden szurkoló a lehető leggyorsabban hozzájusson a szalagjához. Az átvételi pontok minden helyszínen kora reggeltől estig lesznek nyitva, így mindenki a számára legkedvezőbb időpontban veheti át azokat, akár a mérkőzés előtti napon, munka után az esti órákban, akár meccsnapon, munkakezdés előtt. A budapesti és a fővároshoz közeli szurkolók a legkényelmesebben a találkozók előtti napon vehetik át a karszalagjukat. A vidékről érkezők pedig a mérkőzés napján, hosszabb sorban állás nélkül juthatnak hozzá a karszalagokhoz. Eb rendező országok területe. Az MLSZ kommunikációs csatornáin folyamatosan tájékoztatjuk a szurkolókat arról, hogy mely átvételi pontokon a legrövidebb a várakozási idő, melyik helyszíneket érdemes felkeresni a minél gyorsabb szalagátvétel érdekében. A helyszínek: Groupama Aréna (B-lelátó, a Sas-szobor mellett), Dózsa György út (Városliget, Promenád) és Papp László Budapest Sportaréna. A külföldről érkező szurkolók, kizárólag a mérkőzésnapokon a repülőtéren is átvehetik a karszalagjaikat.
A labdarúgó-Európa-bajnokság nyitó mérkőzésének közeledtével hétre hétről egyre több vélemény és komment látott napvilágot. Az UEFA által rendezett torna szervezése körül hónapokig nagy volt a bizonytalanság – a Covid-19-világjárvány miatt egy évet tolódott az időpont, változtak a helyszínek, és kétséges volt az is, hogy nézők előtt zajlik-e az esemény. Végül eltérő megoldások születtek arra vonatkozóan, hogy hány százalékában vehetnek részt szurkolók a mérkőzéseken, ez pedig sok sportszeretőt – vagy éppen a sportot kevésbé kedvelőt – késztetett véleménye megosztására. Hol beszéltek a legtöbbet az Eb-ről? Hogyan ítélték meg az egyes rendező országokban a nyár kiemelkedő eseményét? Milyen érzelmeket vált ki a labdarúgó-Európa-bajnokság a rendező országokban? - Márkamonitor. Ezeket vette górcső alá a PwC Magyarország és a SentiOne elemzőcsapata. 5 Az adatok nem férnek be egy stadionba A PwC Magyarország sporttanácsadói és a SentiOne online listeninggel foglalkozó csapata 2021 tavaszán többek között a fenti kérdéseket vizsgálták. Ennek alapját az Euro 2020 körüli nyilvánosan elérhető online beszélgetések adták.
Mivel a találatoknak tartalmaznia kell a rendező ország, város vagy stadion megnevezését, a koncentráltabb találatokat vettünk górcső alá. Az elemzés két részből áll: a kutatók elsőként összehasonlították a vizsgált nyelvek tartalmait darabszám, érzelmek, és becsült elérés alapján. Ezek mellett megvizsgálták a nemek (továbbiakban: gender) közötti megoszlást, az Eb tartalmak arányait az összes online tartalomhoz mérve, illetve vizsgálták a stadion maximális telítettsége és a megítélés közötti összefüggéseket. A kutatás második részében pedig rendező országokra bontva elemezték az adott nyelven publikusan közzétett Európa-bajnoksággal kapcsolatos tartalmak főbb jellegzetességeit. Kutatásukban négy adat mentén elemezték és hasonlították össze a PwC és a SentiOne munkatársai a különböző nyelveken közzétett tartalmakat a vizsgált időszakban. Milyen érzelmeket vált ki a labdarúgó-Európa-bajnokság a rendező országokban? | GazMag. Említések száma - az Európa-bajnoksággal kapcsolatos kifejezések hányszor jelentek meg az online térben a publikusan közzétett szöveges tartalmakban, például cikkekben, posztokban, kommentekben, tweetekben, fórum-hozzászólásokban.