Nem ismerte el a vádbéli cselekmények elkövetését Donáth László lelkész, volt országgyűlési képviselő a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróságon péntek délelőtt annak a büntetőpernek az előkészítő tárgyalásán, amely aljas indokból elkövetett könnyű testi sértés bűntette és folytatólagosan elkövetett szeméremsértés vétségének vádjával indult ellene. A büntetlen előéletű Donáth László ragaszkodott a tárgyaláshoz való jogához, nem fogadta el azt a 2021. február 19-én tárgyalás mellőzésével hozott büntetővégzést, amely megállapította a vádlott felelősségét a testi sértés bűntettében, valamint folytatólagos elkövetett szeméremsértés vétségében. A végzés 1 év 6 hónap szabadságvesztést szabott ki rá úgy, hogy a büntetés végrehajtását 2 év hat hónapra felfüggesztette. Donáth a tárgyalás megtartása iránti kérelmet nyújtott be, amit a bíróság elfogadott. A vádirat szerint a vádlott vezetői pozíciójával és hatalmi helyzetével visszaélve 2017 májustól kezdődően a sértettet – aki takarítónőként dolgozott az egyházi fenntartású csillaghegyi intézményben, félreeső helyeken – munkavégzés közben több alkalommal akarata ellenére testszerte megérintette, szexuális tartalmú ajánlatokat tett neki.
A sértett – a vádirat szerint – minden alkalommal visszautasította a vádlott közeledését, de a történteket – az utolsó esetet kivéve – nem jelezte munkahelyi felettesének. Tanúvallomása szerint azért nem jelezte, mert "féltette egzisztenciáját" a vádlott vezető pozíciója miatt. A vádirat szerint a sértett egy másik alkalommal a takarítóeszköz-tároló kocsit egy festmény előtt hagyta, annak ellenére, hogy ezt a vádlott korábban megtiltotta számára. Amikor a terhelt észlelte, hogy a sértett megszegte az utasítását, felelősségre vonta, majd megfenyegette, és két kézzel megfogta a nyakát, amit kis erővel rövid ideig meg is szorított. Az okozott sérülésről látlelet készült, amely a sérülést nyolc napon belül gyógyulónak minősítette. A pénteki előkészítő tárgyaláson a vádlott, Donáth László evangélikus lelkész hozzájárult ahhoz, hogy róla kép- és hangfelvételt készítsen a sajtó, a sértett – a tárgyaláson farmerdzsekiben megjelent, rövid barna hajú, fiatal nő – nem járult hozzá se kép-, se hangfelvétel készítéséhez.
Politikus › Donáth László Donáth László: Iványi Gábor legfőbb bűne az, hogy napról napra emlékezteti a hatalmat a saját vétkeire 22. 02. 26 16:58 "Botrányos a mindenkori hatalom számára, hogy vannak emberek, akiket sem rendőri erőszakkal, sem pénzzel, sem karrierrel, sem különféle tisztségekkel, kitüntetésekkel nem vehet meg. Ilyen ember Iványi Gábor is. Ebben az országban pedig, amióta… Donáth László: Iványi Gábor legfőbb bűne az, hogy napról napra emlékezteti a hatalmat a saját vétkeire Donáth László: Iványi Gábor legfőbb bűne az, hogy napról napra emlékezteti a hatalmat a saját vétkeire A(z) "Donáth László" oldalunk a könnyebb áttekinthetőség érdekében nem tartalmaz minden hírt csak azokat, melyekről több forrás is írt. A részletes keresésért kattints ide: Keresés Ha valamilyen téma különösen érdekel, az alábbi beállítások alapján a Hírstart rendszeresen tájékoztat e-mailben a témában született legfrissebb hírekről. A feliratkozáshoz a hírfigyelés funkciónak bekapcsolt állapotban kell lenni és legalább egy értesítési időpontodnak kell lenni.
Az ügyben pszichológus szakértőt is kirendeltek, akinek szakvéleménye az ügyészség szerint tovább erősítette a volt politikus elleni megalapozott gyanút.
[2] 2021. február 5-én vádat emeltek ellene szeméremsértés és aljas indokból elkövetett könnyű testi sértés miatt. [3] 2021. február 23-án a bíróság nem jogerősen egy év hat hónap felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte. [4] [5] [6] Családja [ szerkesztés] Édesapja Donáth Ferenc (1913–1986) politikus, agrártörténész, a Nagy Imre-per másodrendű vádlottja, édesanyja Bozóky Éva (1923–2004) könyvtáros, publicista. Donáth 1979-ben nősült, házasságukból két leány- és egy fiúgyermek született (köztük Donáth Mirjam író, újságíró [7] és Donáth Anna Júlia politikus, szociológus). [8] Díjai, elismerései [ szerkesztés] Tekintet-díj (1992) Budapest díszpolgára (2010) Radnóti Miklós antirasszista díj (2012) Megjelent munkái [ szerkesztés] Tanulmányok a lutheri reformáció történetéből. Luther Márton születésének 500. évfordulójára; (társszerző, szerk. Fabiny Tibor, 1984) Szentföldi látomások. Keresztény-zsidó párbeszéd (társszerző, 1988) A szeretet leleménye. Esszék és teológiai írások; összeáll. Agárdi Péter; T-Twins, Bp., 1994 Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] MTI Ki kicsoda 2009.
Donáth az indítványt "álságos"-nak, "káros"-nak nevezte, s azt fejtegette, hogy mindenszentek katolikus ünnep. Ez igaz is (bár az ünnep jóval a reformáció előtt is létezett), de az előterjesztők éppen azzal érveltek, hogy ennek az ünnepnek a délutánján-estéjén keresik fel legtöbben a temetőket, hiszen mindenszentek estéje halottak napja vigíliája. Donáthot azonban ez az érv nem érdekelte, ő mindenképpen katolikus ármánykodást vélt fölfedezni a javaslatban. A lelkész úr nagy hevületében vaskos ostobaságokat is mondott. Megjegyezte például, hogy Sasvári képviselő egy 1944-es misszáléből (misekönyvből) idézett, holott ezt "a Második Vatikáni Zsinat 1963-ban hatályon kívül helyezte". Ez butaság, hiszen éppen 1962-ben jelent meg a régi misekönyv új kiadása, 1963-ban pedig a zsinat semmilyen misekönyvet nem helyezett hatályon kívül. Donáth felszólalásában az volt a durva, hogy a katolikusokat sértegette, holott bántó kitételek nélkül is érvelhetett volna elutasító álláspontja mellett. Ő azonban nem a higgadt érvelés útját választotta.
Talán bele sem gondolunk, de születésünktől a halálunkig bezárólag, folyamatosan a közigazgatási jog és a hatósági jogalkalmazás alanyivá válunk. Ugyanis akár akarjuk, akár nem, közigazgatás i eljárások és hatósági eljárások folynak velünk kapcsolatban. Egyes esetekben a mi érdekünkben, más esetekben velünk szemben a különböző közigazgatási hivatalok előtt. A születési anyakönyv kiállításától kezdve, egészen a halotti anyakönyvi kivonatig kibocsátásáig folyamatosan részesei vagyunk az államigazgatás, illetve önkormányzati igazgatás működésének. A közigazgatási jog és a hatósági eljárás: a közigazgatási ügyvéd Az egyes közigazgatási eljárásokra vonatkozó rendelkezéseket külön jogszabályok határozzák meg. Más szabályok vonatkoznak például a gyámügyi igazgatásra, az építésügyi hatósági eljárásokra, a munkavédelmi és munkaügyi eljárásokra, a táppénz vagy a nyugellátások, stb. Fellebbezés. igénylésére. Létezik azonban egy általános törvény. Ez ugyan a speciális jogszabályok mellett háttérbe szorul, egyes szabályait azonban valamennyi hatósági eljárás estén alkalmazni kell.
A rendkívüli helyzet időszaka alatt igény szerint online és telefonon is biztosítunk konzultációkat folyamatosan. Részletekért hívjon! Közigazgatási jog Fellebbezés Közigazgatási per A jogorvoslat a közigazgatási eljárásban – fellebbezés A jogorvoslathoz való jog az ügyfél alapvető joga. A közigazgatási hatósági eljárás és a hozott döntések jogszerűsége és szakszerűsége alkotmányos követelmény. Jogorvoslathoz való jog A hatóság határozata ellen minden esetben önálló jogorvoslatnak van helye. A hatóság végzése ellen önálló jogorvoslatnak akkor van helye, ha azt törvény megengedi, egyéb esetben a végzés elleni jogorvoslati jog a határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés ellen igénybe vehető jogorvoslat keretében gyakorolható. Kérelemre induló jogorvoslati eljárások: a fellebbezési eljárás, a közigazgatási per. Valaki reklamált már az IdomSoftnál közigazgatási eljárás miatt? : hungary. Hivatalból induló jogorvoslati eljárások: a döntés módosítása vagy visszavonása a hatóság saját hatáskörében, a felügyeleti eljárás, az ügyészségről szóló törvény szerinti ügyészi felhívás és fellépés nyomán indított eljárás.
Ha az idézett személy az idézésre nem jelent meg, és távolmaradását nem mentette ki, a rendőrség útján elővezettethető. Az elővezetés foganatosításához az ügyésznek a hatóság vezetője által kért előzetes hozzájárulása szükséges. Ha jogi személy vagy egyéb szervezet szervezeti képviselője nem jelent meg az idézésre, és a képviselő nevét a törvényes képviselő a hatóság felhívására nem közli, a felhívott törvényes képviselő, illetve a jogi személy vagy egyéb szervezet eljárási bírsággal sújtható. Ebben az esetben az elővezetést a felhívott törvényes képviselővel szemben is alkalmazni lehet. Kozigazgatasi eljárás törvény. A vallomástételi kötelezettség A tanúként idézett személy – a törvényben meghatározott kivétellel – köteles tanúvallomást tenni. A közigazgatási eljárásban közreműködő tanú igazmondási kötelezettsége nem az eljárási törvény, hanem a Btk. rendelkezéseiből fakad. A Btk. az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények körében rendeli büntetni a hamis tanúzást, amikor kimondja, hogy a tanú, aki bíróság vagy más hatóság előtt az ügy lényeges körülményére valótlan vallomást tesz, vagy a valót elhallgatja, hamis tanúzást követ el.
Az adóperes jogorvoslat szebb jövője még várat magára! Alaposabban elemezve a változásokat, meg kell állapítani, hogy azoknak várhatóan nem lesz jelentős hatása az adóügyekre. Az új szabályozás ugyanis döntően olyan közigazgatási peres ügyeket érint, amelyekben kétfokozatú bírósági eljárás van és az adóperek pontosan nem ilyen perek. A közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata vagy egy fokozatú eljárásban - az adóperek ilyenek – vagy a polgári ügyekhez hasonlóan két fokozatú eljárásban kerülnek elbírálásra. Nem fognak gyorsulni az adó- és vámperek! - Portfolio.hu. Az adóperekben vagy egyesbíró, vagy tanács formájában ítélkeznek a törvényszékek, és döntésük nem fellebbezhető, ellenük normál jogorvoslatnak nincs helye. Jogszabálysértésre hivatkozással kvázi rendkívüli jogorvoslati eljárás keretében lehet egy közigazgatási bírósági döntéssel továbblépni a Kúriára, mint felülvizsgálati bíróságra. Az adóperek jelentős részét három hivatásos bíróból álló tanács vizsgálja meg és folytatja le az eljárást és hozza meg a döntését. A leterheltséget álláspontom szerint inkább ez okozza, ugyanis egy bírósági felülvizsgálathoz három bíróra van szükség.
A másodfokú hatóság a döntést helybenhagyja, a fellebbezésben hivatkozott érdeksérelem miatt, vagy jogszabálysértés esetén azt megváltoztatja vagy megsemmisíti. Ha a döntés meghozatalához nincs elég adat, vagy ha egyébként szükséges, a másodfokú hatóság tisztázza a tényállást és meghozza a döntést. Szakszerű segítségért forduljon irodámhoz bizalommal! Személyes konzultációra az alábbi telefonszámon kérhet időpontot. dr. Szikszai Márta ügyvéd – Közigazgatási jogász 30/854 0785
A hatósági eljárásban minden olyan bizonyíték felhasználható, amely a tényállás tisztázására alkalmas. Nem használható fel bizonyítékként a hatóság által, jogszabálysértéssel megszerzett bizonyíték. A hatóság által hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket nem kell bizonyítani. A hatóság szabadon választja meg a bizonyítás módját, és a rendelkezésre álló bizonyítékokat szabad meggyőződése szerint értékeli. Törvény vagy kormányrendelet közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján, meghatározott ügyekben kötelezővé teheti valamely okirat vagy más irat bizonyítási eszközként történő alkalmazását. A tanú olyan személy, aki ismer valamilyen, az ügy elbírálását befolyásoló tényt – többnyire azért, mert látott, hallott, illetve érzékelt valamit -, s eme ismeretének a hatósággal való közlése útján képes elősegíteni a tényállás tisztázását. Alapelv, hogy a hatóság biztosítja a tanú számára, hogy jogaikat és kötelezettségeiket megismerhessék, és előmozdítja az ügyféli jogok gyakorlását. A tanúnak vannak kötelezettségei: A megjelenési kötelezettség alapján a tanú köteles az idézésben megjelölt határnapon és helyen a hatóság előtt idézésre megjelenni.