A világ egyik legfontosabb kortárs szerzője, az Erőszakik vagy a Három óriásplakát Ebbing határában című filmek Oscar-díjas szerzője nemrég új színdarabot írt, amelyet már Magyarországon is bemutattak. Egy remek, de finoman szólva is megdöbbentő alapötlet a rettenetes pojácaszerepben brillírozó Alföldi Róbert tel: ez a Nagyon, nagyon, nagyon sötét dolog. Hasít a neten Alföldi Róbert és Mácsai Pál csillagászos filmje. A kis hableány kivágott nyelve, ami miatt többé se beszélni, se énekelni, de még sírni se tud? Esetleg a kegyetlen hidegben éhesen, mezítláb vánszorgó árva kis gyufaáruslány, aki csak vágyálmaiban láthat bármi szépet, mielőtt magányosan halálra fagy az utcán? Netán az anya, akinek az öléből ragadja el a Halál a beteg gyermekét, és akit a halottak birodalmába vezető úton tövisek marnak meg, majd a sírástól kiesik a szeme, hogy végül vakon érkezzen meg a Halál elé, de ott se kaphassa vissza a gyerekét? Hát pár ilyen mese után nem csoda, hogy egyesekben felmerül, valami súlyos gond lehetett Hans Christian Andersennel. Annál pedig nem is nagyon lehetne jobb együttállást elképzelni, mint hogy a brutálisan fekete humor és a szívfacsaró érzelmek keverésének egyik legnagyobb mai mestere, az Erőszakik vagy a Három óriásplakát Ebbing határában című filmek író-rendezője, megannyi kortárs színházi klasszikus (Párnaember, Kripli, Leenane szépe) szerzője, Martin McDonagh gondolja úgy, hogy Andersent le kell végre buktatni, mondván, hiszen aki ilyen meséket írt, azzal valami biztosan nincsen rendben, és valami titoknak kell lennie a háttérben.
Figyelt kérdés Nem láttam még a filmet, viszont lenne alkalom megnézni, de csak gyerekkel, mert nem tudjuk hova tenni. Aki látta a filmet, meg tudná mondani, hogy milyen jelenetek vannak benne, amiért botrányosnak mondják? Egy zuhanyzás vagy ilyesmi belefér, nem vagyunk prűdek, csak azért ne legyen kemény szex benne. Van benne ilyesmi? Alföldi róbert filmjei online. Ha igen, mennyire durva? Gryllus Dorka átlépi az ízlésesség határát? 1/1 anonim válasza: 2013. febr. 5. 19:11 Hasznos számodra ez a válasz? Kapcsolódó kérdések:
A filmet korábban tizenegy online fesztivál díjazta, de több hazai seregszemle (BuSho Filmfesztivál, Bujtor István Filmfesztivál, Malter Vándor Filmfesztivál) is beválogatta versenyprogramjába. Döbrösi Laura a SZESSÖN vendégeként elárulta, hogy karmesternek lenni a világ legmenőbb dolga és azt is, mit jelent noisemakernek lenni, de beszélt a női zenészekről is.
Ljasuk Dimitry Emberközeli történet a Tisza és Kárpátalja hulladékproblémájáról és arról miként küzd a két főszereplő és az önkéntesek az emberi felelőtlenség ellen. A Tisza forrásától egészen a Fekete-tengerig!
A Tisza nevében pedig egy merész lépésre szánja el magát: a rahói szeméttelepről bejelentkezve igen fontos üzenetet és kérést intéz Ukrajna jelenlegi elnöke, Volodimir Zelenszkij felé. A film nyitójelenete épp ide, Rahóra visz minket: hidegrázós képekkel és zenei aláfestéssel kísérve követjük végig Dimitry és utastársai lépéseit a rahói szemétlerakat felé, ami a Tisza töltésén található évek óta. Aki csak szemernyit is aggódik a környezete és a természet állapota iránt, a meghökkenés és a felháborodás után felteszi a kérdést: hogyan lehetséges ez? A kárpátaljai szeméthelyzetet és annak a Tiszára gyakorolt hatását kell megértenünk, ehhez pedig a helyszínre kell mennie a rendezőnek. Beregszászra vezet első útja, ahol 2019 szeptembere előtt nem létezett szelektív szemétgyűjtés. Viktor Buchynskyy és társa, Oleg ekkor indította el szelektív gyűjtőpontját Színes tartályok néven a város szélén, egy régi szovjet gyár udvarán. Itt már kora reggel zajlik a munka: érkeznek a hulladékok, szétválogatják és külön csomagolják őket, a veszélyes hulladékokat is begyűjtik.
Ne másra várjunk, magunk tegyünk érte! Te és én! … A Tisza nevében! – hívja föl a figyelmet Ljasuk Dimitry. A film kézen fogja a nézőt és elviszi magával Kárpátaljára, majd egészen a Duna-deltáig és a Fekete-tengerig. Bemutatja a főszereplők céljait, motivációját és azt is, hogy missziójuk során milyen nehézségekbe ütköznek. Fény derül a kárpátaljai hulladékprobléma okaira is. A film egyik fő célja, hogy szemléltesse a pozitív szándékot és igyekezetet, amit magyar és ukrán aktivisták tesznek a probléma megoldásáért. Végigkísérhetjük a hulladék útját a forrástól egészen a Fekete-tengerig, közben pedig láthatjuk, hogy ez a probléma nem csupán egy nemzetet, hanem a Kárpát-medence több országát is érinti. Mindannyian kivesszük a részünket a szemetelésben és mindenhol vannak törekvések az összegyűlt hulladék felszámolására is. De ahhoz, hogy változás történjen mindenkinek tennie és változtatnia kell – és minden egyes ember hozzájárulhat a megoldáshoz.
A vásárosnaményi mederzár szolgál arra, hogy elterelje és kihalássza a külföldről érkezett szemetet, amihez a Romániából érkező Szamos is hozzáadja a részét. Persze ez csak részben sikerül, a következő akadály a Tisza-tó, ahol a szemét ismét megreked a szigeteken vagy a vízi erőműnél. A folyó Szegednél átlép Szerbiába, majd a Vajdaságban, Titelnél torkollik a Dunába. A Dunán a szemét harmadik akadálya az 1200 méter széles Vaskapu vízerőmű, ahol szintén küzdenek a feltorlódott hulladékkal. A Duna-delta kapujában a folyó kettéválik, majd három ágban torkollik a tengerbe. A Szent György-ág a legidősebb, ezen leereszkedve érkezünk el a Tulcsa melletti utolsó faluig, amit szintén Szentgyörgynek hívnak. A deltában 17 európai ország szennyezése halmozódhat fel annak ellenére, hogy Romániában is vannak társadalmi mozgalmak, amelyek sokat tesznek a Duna és a tengerpart megőrzéséért, köztük a Cu Apele Curate szervezet. A deltavidék 1991 óta a világörökség része, mégis a tengerparton pár métert sétálva ott a szemétkupac, amelyben magyar palackokat is talált Dimitry.
Tegnap debütált a Youtube-on Ljasuk Dimitry, A Tisza nevében című dokumentumfilmje, mely a Tisza illetve Kárpátalja hulladékproblémáját mutatja be. Az 55 perces dokumentumfilm a Tisza folyása mentén fekvő négy országban, Ukrajnában, Magyarországon, Szerbiában és Romániában játszódik és 10 szereplő személyes példáján, különös érzékenységgel mutatja be a környezetszennyezés határokon átívelő problémáját. Úgy gondolom, hogy egy ember nem csak egy másik ember iránt érezhet mély szeretetet és kötődést, hanem egy folyó, de akár egy hegy, erdő vagy tenger iránt is. Ha szeretünk valakit, akkor kiállunk mellette, védelmezzük és megpróbálunk tenni érte. –mondta Ljasuk Dimitry rendező a kérdésére A film során végigkísérhetjük a hulladék útját a forrástól egészen a Fekete-tengerig, közben pedig láthatjuk a környezetvédők áldozatos munkáját, ahogy az egész Kárpát-medencét érintő problémával küzdenek. A rendező szponzorok és támogatók nélkül, teljesen egymaga alkotta meg a filmet, hogy alkotói szabadsága a legteljesebb lehessen.
2022. április 7. Csütörtök Herman Vélemény (H)arctér Keresztút Vatikáni Figyelő Családháló Pengető Kultúra Szabadidő Spiritusz vélemény koronavírus 2022-es választások Kárpátalját lassan elönti a harminc év alatt felgyülemlett szemét Ljasuk Dimitry rendező a helyszínen forgatott megrázó filmet. Szerinte most arra van szükség, hogy a tömegek változtassanak.
A Tiszát érintő műanyagszennyezés pusztítja a folyó élővilágát és elcsúfítja partjait. Viktor Bucsinszky és Franz Béla kárpátaljai környezetvédők, a hulladékprobléma enyhítése érdekében néhány éve nyitottak egy kisebb, ámde annál hatékonyabb hulladékkezelő udvart, ahol a szelektív hulladékot csoportosítják. A filmben a rendező személyesen kíséri végig küzdelmes hétköznapjaikat. Kézen fogja a nézőt és elviszi magával Kárpátaljára, majd egészen a Duna-deltáig és a Fekete-tengerig. Bemutatja a főszereplők céljait, motivációját és azt is, hogy missziójuk során milyen nehézségekbe ütköznek. A film további történetei során a kárpátaljai hulladékprobléma okaira is fény derül. A film egyik fő célja, hogy szemléltesse a pozitív szándékot és igyekezetet, amit magyar és ukrán aktivisták tesznek a probléma megoldásáért. A film végigkíséri a hulladék útját a forrástól egészen a Fekete-tengerig, amely során a néző saját szemével láthatja, hogy ez a probléma nem csupán egy nemzetet, hanem a Kárpát-medence összes országát érinti.