Radványi Géza filmje (1941) A beszélő köntös 1941 -ben készült, színes, fekete-fehér, magyar történelmi film, melyet Radványi Géza rendezett Mikszáth Kálmán azonos című regénye alapján. Az első magyar film, amelynek egyes kültéri jelenetei Agfacolor színes eljárással készültek. [1] A beszélő köntös 1941-es magyar film Tasnády Fekete Mária ( Cinna) Rendező Radványi Géza Alapmű Mikszáth Kálmán: A beszélő köntös c. regénye Műfaj fantasyfilm Forgatókönyvíró Nóti Károly Asztalos Miklós Palásthy Géza Pacséry Ágoston Főszerepben Tóth Júlia Kiss Ferenc Jávor Pál Zene Vincze Ottó Operatőr Hegyi Barnabás Vágó Vincze Ottó Gyártás Gyártó Erdélyi Filmgyártó Kft. Ország Magyarország Nyelv magyar Játékidő 89 perc Képarány 1, 37:1 Forgalmazás Forgalmazó Hunnia Filmgyár Bemutató 1942. február 21. Eredeti magyar adó MTV1, m1 MTV2, m2 Duna TV Filmmúzeum Kronológia Kapcsolódó film A beszélő köntös (1969) További információk IMDb A cselekmény Szerkesztés Szereplők Szerkesztés Jávor Pál (Ifjabb Lestyák Mihály) Kiss Ferenc (Lestyák Mihály) Tasnády Fekete Mária (Cinna, árva) Csortos Gyula (Budai pasa) Bilicsi Tivadar (Putnoky) Mihályffy Béla (Ágoston) Lehotay Árpád (Szűcs Mihály, főbíró) Bihari József (Pintyő) Tompa Sándor (Puszta Máté) Szilassy László (II.
A török hódoltság időszakának kecskeméti eseményeihez kötődik a csodatevő kaftán története. A kaftán vagy köntös egy kabátszerű, díszes török ruhadarab, a Kecskemétnek ajándékozott kaftánnak pedig varázserőt tulajdonítottak. Története Mikszáth Kálmán A beszélő köntös című műve révén napjainkban is közismert, az író természetesen kiszínezte és egy szerelmi bonyodalommal gazdagította az alaptörténetet. 2018-ban a 650 éves Kecskemét Város Napján a Katona József Színházban is láthatta a közönség a beszélő köntösről készült, sok humoros elemmel megtűzdelt darabot. A történet röviden a következő: 1596-ban III. Mohamed szultán seregével a Duna-Tisza közén keresztül Egerbe vonult. Alpári táborába magához hívatta Kecskemét követeit, akik ajándékokkal megrakodva érkeztek elébe (egy városi jegyzőkönyv szerint "vittenek száz ökröt, hatszáz juhot, tizennégy szekér kenyeret"). A kecskemétiek a szultántól egy török elöljárót (csauszt) kértek, hogy az megvédje a várost a lakosságot zaklató, portyázó törököktől.
A beszélő köntös 1969-es magyar film Rendező Fejér Tamás Alapmű Mikszáth Kálmán Műfaj történelmi film Forgatókönyvíró Fejér Tamás Dramaturg Karall Luca Főszerepben Iglódi István Páger Antal Zene Ránki György Operatőr Herczenik Miklós Vágó Farkas Zoltán Hangmérnök Wechter Ernő Jelmeztervező Katona Piroska Díszlettervező Vidéki Judit Gyártásvezető Onódi György Gyártás Gyártó MAFILM IV. Játékfilmstúdió Ország Magyarország Nyelv magyar Játékidő 78 perc Képarány 1, 37:1 Forgalmazás Forgalmazó MOKÉP Bemutató 1969. július 10. Eredeti magyar adó MTV1, m1 MTV2, m2 Duna TV Filmmúzeum Korhatár II. kategória (NFT/22729/2015) Kronológia Kapcsolódó film A beszélő köntös (1941) További információk IMDb A beszélő köntös 1968 -ban készült, 1969 -ben bemutatott magyar kalandfilm, melyet Fejér Tamás rendezett. Mikszáth Kálmán azonos című regénye alapján készült. A cselekmény [ szerkesztés] Szereplők [ szerkesztés] Iglódi István (Lestyák Mihály) Páger Antal (Lestyák András, szabómester) Detre Annamária (Cinna) Kállai Ferenc (Pereszneki Gábor) Görbe János (Kriston Ferenc) Tomanek Nándor (Zaládi Béla) Horváth József (Pató István) Fülöp Zsigmond (Ágoston Kristóf) György László (Inokai József) Őze Lajos (Ágoston, kecskeméti iparos) Bánhidi László (Pintyő hajdú) Harsányi Gábor (Kristóf hajdú) Gobbi Hilda (Özvegy Fábiánné) Szirtes Ádám (Zeke Máté) Rajz János (paraszt) Fónay Márta (Uginé) Gyenge Árpád (Ugi) Sívó Mária (I. vénlány) Bakó Márta (II.
Az 1600-as években Magyarországot a törökök és labancok fosztogatják. Nem mentes ez alól Kecskemét, a szabad királyi város sem. Miska, Lestyák szabómester csavaros eszű fia azt javasolja a városi tanácsnak, hogy állandó béget kérjenek Budáról, ezzel óvva meg Kecskemétet a portyázó csapatok zaklatásaitól. A város összeállítja ajándékát, ékszert, kelmét, egy gyönyörű lányt, és Miska elindul Budára. Útközben a fiatal cigánylány beleszeret Miskába, aki fiú ruhában megszökteti. Ezt azért is teheti meg, mert a remélt bégség helyett csak egy díszes köntöst kapnak a város védelmére. Akkor még nem is sejtik, hogy a köntös mekkora kincset ér. Viselője előtt minden igazhitű porba omlik és minden parancsát teljesíti. (A beszélő köntös az első magyar film, amelyben egyes jelenetek színesben láthatók. )
Bővebben..
De az elgondolást tett követte. Hamarosan Berlinből rendeltek 2100 méter akkoriban "platinaértékű ritkaságnak számító" agfacolor nyersanyagot, amiből csak 1200 métert tudtak rendelkezésükre bocsátani. S mivel akkoriban Németországban is még kísérleti stádiumban volt a színes nyersanyaggyártás, senki nem vállalt felelősséget a felvételek sikeréért. Ezért - a biztonság kedvéért - a színes nyersanyagra leforgatott jeleneteket fekete-fehérre is felvették. Az érdekesség kedvéért jegyezzük meg, hogy a film férfi főszereplője, Jávor Pál, nemcsak az első színes film elkészítésekor volt jelen, hanem a magyar filmtörténet előző fordulópontjának, a hangosfilm megszületésének is aktív résztvevője volt. De nemcsak ő, hanem a többi szereplő sem törődött a kétszeres forgatás fáradságával, és a sok izgalommal sem, mert be akarták bizonyítani, hogy úgy idehaza, mint külföldön, a magyarok szintén tudnak színes filmet készíteni. Az 1200 méter színes nyersanyagból végül 1080 métert használtak fel, s ebből 280 méter került a filmbe.
A történet a messzi múltba repít minket, amikor Magyarországo a török "vendégeskedett" 150 évig. Kecskemét városa híres volt vásárairól, szép leányairól. Ebben a regényben is vannak kemcskeméti szép leányok, gyönyörű portékák, törökök, kurucok és egy tehetséges, de hetvenkedő szabó. De miről beszél a köntös? Szereplők: Lestyák Miska, a szabó fia, főbíró; Cinna, cigánylány; Lestyák, a szabó; Olaj bég; Csuda István, kuruc vezér. Helyszínek: Kecskemét. A rövid tartalom: Gonosz praktikák. Papoknak az ő nagy kapósságuk A történet a török megszállás idejében játszódik. Kecskemét azon ritka városok közé tartozik, amelyek szabadok, így azonban a törökök is, a kurucok is sanyargatják, mert nem tartozik egyikükhöz sem. A kecskeméti vásárt meg is kell szüntetni a különböző ellenséges csapatok állandó garázdálkodása miatt. A vásár megszűntével újabb módszert ötölnek ki a csapatok, hogy pénzt csikarjanak ki a várostól: elrabolják a papokat, hogy csak váltságdíj fejében válthassa ki őket a város. Mikor a város már inkább úgy dönt, hogy lemond a papjairól, akkor a város vezető személyiségeinek a feleségeit rabolják el.
Hosszú szárnyaló repülést végző férfi vitorlázórepülő pilóták viselhetnek külső katétert, amely vagy egy gyűjtőzsákba ereszkedik, vagy csatlakozik a vizeletet kifelé vezető csövekhez. Az utóbbi megközelítés alkalmazása esetén ügyelni kell a rendszer tervezésére, hogy a vizeletáram ne érintkezzen a repülőgép más részeivel, ahol végül korróziót okozhat. Megrepedt a pilótafülke ablaka, három perc alatt több mint 3000 métert zuhant a levegőben - Blikk. A hosszú katonai járőrök vizelésének másik megoldása, különösen a modern haditengerészeti járőrökben, ahol a pilóta az üléséhez van kötve, egy szivacsot tartalmazó cipzáras tárolózsák használata, amelyet a repülés végén helyeznek el. Utasszállító repülőgép WC-egység az Airbus A320 utasszállító repülőgép- család egyikéhez, telepítés előtt (2005) Az illemhelyek utasonként előírt repülőgép fedélzetén jelentősen változik légitársaság a légitársaság és a légi jármű repülőgép. Észak-amerikai repülőgépek fedélzetén, ideértve az olcsó, a charter és a menetrend szerinti járatokat is, az illemhelyek és utasok általánosan elfogadott minimális aránya körülbelül 50 WC-re vonatkozik.
Kéthajtóműves, regionális utasszállító repülőgép. Az Antonov gyár felsőszárnyas elrendezésű gépe 2004 decemberében repült először. Az An-148-as 2010 áprilisában Budapesten is bemutatkozott. Az AeroSvit ezzel a típussal nyitotta meg Kijev-Budapest járatát. A gyár tervei szerint egy egész típuscsalád alapjául szolgál majd ez a 2009-ben szolgálatba állt repülőgép. Airbus-Boeing Repülőgép Szimulátor 2 óra | NagyNap.hu. A gép ötvözi a legújabb technológiákat, mint a fly-by-wire rendszerű kormányzás, a glass cockpit, vagyis a színes kijelzőkkel ellátott pilótafülke, a hagyományos Antonovos robosztussággal. Az An-148-as előkészítetlen, rossz minőségű pályáról is üzemeltethető. A repülőgép első változata 75 utast szállíthat 2100 km távolságra 870 km/h utazósebességgel. A gép hossza 29, 1 méter, fesztávja 28. 9 méter. Maximális felszállótömege 38550 kg. Az Antonov az első változat után rögtön megjelent az An-148 további változataival, Ezek közül a legújabb az An-148-100E változat, amely már 4400 km-re képes elvinni legfeljebb 80 utast. Az ukrán vállalat gépe egyébként a szintén ukrán és szintén nagy hagyományokkal rendelkező Ivchenko-Progress hajtóműveit kapta.
Farokrésze a PZL. 37-es bombázónál is már bevált és alkalmazott osztott vezérsíkkal készült. A PZL. Utasszállító repülőgép típusok angolul. 44 "Wicher" főbb adatai: Tömeg- és méretadatok: Fesztáv: 23, 80 m Hossz: 18, 45 m Szárnyfelület: m² Magasság: 4, 80 m Üres tömeg: 5990 kg Legnagyobb felszállótömeg: 9500 kg Hasznos terhelés: 3510 Motorok: Motor típusa: Wright Cyclone GR–1820 G2 kilenchengeres csillagmotor Motorok száma: 2 db Maximális teljesítmény: 736 kW (1000 LE) Repülési adatok: Gazdaságos utazósebesség: 316 km/h Maximális sebesség: 374 km/h Leszálló sebesség: 110 km/h Emelkedőképesség: 6, 1 m/s Szárny felületi terhelése: 127 kg/m² Forrás: Wikipedia
Az új repülőgéphez a Tu–104-nél alkalmazott Mikulin AM–3 gázturbinás sugárhajtóművénél kisebb tolóerejű hajtóművet, a Ljulka AL–7 hajtóművet választották. A négy darab Ljulka-hajtóművel az előzetes számítások és becslések szerint, közel azonos repülési paramétereket lehetett elérni. A Tupoljev-tervezőirodánál 110-es jelzést kapott gép tervezése már 1955 júniusában elkezdődött. Az új gép konstrukciója alapjaiban a Tu–104-re támaszkodott. Jelentősebben csak a törzs-szárny átmenetet tervezték át, ahová a korábban oldalanként csak egy-egy hajtómű helyett immáron két-két hajtóművet kellett beépíteni. A légijármű a Ljulka AL–7 utasszállítókhoz tervezett, utánégető nélküli változatát, a hosszabb élettartammal rendelkező AL–7P hajtóművet kapta. A szárnytőbe párosával beépített hajtóművek miatt a fesztávolságot meg kellett növelni és a szárnyak szerkezetét is átdolgozták. A Tu–104 alapváltozatához képest a géptörzs hosszát is megnövelték, de a repülőgép többi része, beleértve a sárkányszerkezetet és az avionikai berendezéseket, változatlan maradt.