Elengedhetetlen munkamenet (session-id) "sütik": Ezek használata elengedhetetlen a weboldalon történő navigáláshoz, a weboldal funkcióinak működéséhez. Ezek elfogadása nélkül a honlap, illetve annak egyes részei nem, vagy hibásan jelenhetnek meg. Elhunyt Szokolai Péter színész - Hírnavigátor. Analitikai vagy teljesítményfigyelő "sütik": Ezek segítenek abban, hogy megkülönböztessük a weboldal látogatóit, és adatokat gyűjtsünk arról, hogy a látogatók hogyan viselkednek a weboldalon. Ezekkel a "sütikkel" biztosítjuk például, hogy a weboldal az Ön által kért esetekben megjegyezze a bejelentkezést. Ezek nem gyűjtenek Önt azonosítani képes információkat, az adatokat összesítve és névtelenül tárolják. ( pl: Google Analitika) Funkcionális "sütik": E sütik feladata a felhasználói élmény javítása. Észlelik, és tárolják például, hogy milyen eszközzel nyitotta meg a honlapot, vagy az Ön által korábban megadott, és tárolni kért adatait: például automatikus bejelentkezés, a választott nyelv, a szövegméretben, betűtípusban vagy a honlap egyéb testre szabható elemében Ön által végrehajtott felhasználói változtatások.
(Szereplő) - 2015/2016 Tirso de Molina: Hol szoknya, hol nadrág (Teodoro) - 2014/2015 Molnár Ferenc: Liliom (Dr. Reich) - 2014/2015 Arisztophanész: Lüszisztraté (Hirnök) - 2013/2014 Muszty Bea - Dobay András: MacVedel a kalózkísértet (Mindenki más) - 2013/2014 Réczei Tamás - Déry Tibor: Szerelem (Sebes) - 2013/2014 Németh Virág: Mátyásmese, avagy hogyan került álruha a királyra?
a á b c cs d e é f g gy h i í j k l m n ny o ó ö ő p q r s sz t ty u ú ü ű v w x y z zs Interjúk "Jó darabokban játszhatok, bíznak bennem, s ez nagyon jó érzés. " A Centrál Színház a fergeteges Ma este megbukunk bohózat után bemutatta a Henry Lewis- Jonathan Sayer- Henry Shields szerzőhármas másik vígjátékát, a Ma este felnövünket. Mindkét előadásban szerepel Schmied Zoltán, aki mostanában debütált a Rózsavölgyi Szalonban is. Vele beszélgettünk. Farkas Éva 2022. március 28. Művészek írták Dühöngő Generációk kerekasztal-beszélgetés a 6SZÍN-ben 2020 szeptemberében a Kaszásdűlői Kulturális Központban mutattuk be a NESSZ Alkotócsoport első produkcióját, a Nézz vissza haraggal című előadást, melyet azóta már az itthon ismert címén, Dühöngő ifjúságként játszunk. A 2021/2022-es évadban a produkció a 6SZÍN-ben tekinthető meg. Barna Zsombor 2022. március 27. Művészek írták Martin Parr (Magnum) hét tengere Nincs tengerünk, mégis értjük e fotókat, mert a világjárványig végül mi is az egyre problematikusabb globális turizmus részesei lehettünk.
A Habsburg-család tagjairól is több alkalommal készített magas művészi színvonalon álló festményt. A történelmi festményei közül mind méreteiben, mind az életművében elfoglalt szerepe miatt kiemelt helyet érdemel a Budavár visszavétele címet viselő festménye. Alkotását Buda töröktől történt visszafoglalása kétszázadik évfordulójának tiszteletére, 1886-ban kezdte el készíteni. Művét a millenniumi kiállításon, 1896-ban mutatta be a Székesfőváros pavilonjában. Benczúr Gyula festmények és képek: vászonképek, faliképek rendelése | Képáruház. A festmény nem a vár visszafoglalásáért folytatott ádáz harcot mutatja, hanem az egyesített, győztes keresztény csapat bevonulását az üszkös várba. A Budavár visszavétele című festményét az 1896-os millenniumi kiállításon, a Székesfőváros pavilonjában mutatta be Benczúr Gyula viszonylag kevés számú szakrális alkotást készített, reprezentatív elhelyezésük és magas művészi színvonaluk miatt mégis életműve megkerülhetetlen darabjainak számítanak. A lipótvárosi Szent István-bazilika képző- és iparművészeti kialakításában Benczúr munkái kiemelt helyet kaptak.
Mindnyájan vontunk le a magunk számára valamiféle képet a költőröl költeményei olvastakor, - Benczúr festménye ehez a képhez hasonlít, jobban, mint akármelyik az eddigiek közül. A művész ezzel a képpel rótta le hódolata adóját a költőnek s művét a Petőfi-ház gyűjteményének ajánlotta fel. Benczúr Gyula (1844-1920) ~ magyar festő | Komolyzene videók. S itt, e nemsokára megnyiló becses gyűjteményben látni fogja a nagy közönség, hogy mit tudtak mondani a magyar művészek Petőfiről. Nem épen sokat, de a legtöbbet mégis Benczúr Gyula mondotta róla. S. A.
Benczúr Gyula 1844. január 28-án született Nyíregyházán, ahol édesapja, Benczúr Vilmos patikusként dolgozott, majd kétéves korában családjával együtt Kassára költöztek. A felvidéki városban nagyon fiatalon felfigyeltek kiemelkedő rajztehetségére. Kassán 1849-ben elszállásolt orosz katonákról készített élethűnek tekintett ceruzarajzokat. Ezek a gyermeki alkotások egy tisztnek annyira tetszettek, hogy felajánlotta, hogy az akkor ötéves fiú képzőművészeti taníttatásának költségeit Oroszországban fedezik. A főváros ünnepelt festőfejedelme: Benczúr Gyula emlékezete | PestBuda. A felajánlás meghiúsult a katona halála miatt. Emléktábla a Benczúr utcában (a Dózsa György út sarkán), Budapest, VI. kerület Benczúr Gyula a kassai elemi és középiskolai tanulmányainak befejezése után Münchenben a Képzőművészeti Akadémia növendéke lett. A bajor fővárosba áramlottak ebben az időben a magasabb szintű művészi képzésben részt venni kívánó ifjú képzőművészjelöltek. Benczúr első megrendelését Fiedler Károly kassai polgártól kapta az 1860-as évek elején. Akadémiai tanulmányait követően, két másik ott tanuló festővel, Szinyei Merse Pállal és Salamon Gézával bérelt közösen műtermet.
Nem csoda tehát, ha Barabás rajzain meglátjuk, hogy a festő — mint korának majd minden divatos arczképfestője — tipusok szerint dolgozik: megvolt rajzában a költő előre, a kor divatja szerint megformált tipusa, ezt olvasztotta bele Petőfi arczába, ezen keresztül látta Petőfi arczát. Mi azonban Petőfit keressük, nemcsak Petőfi fej-formáját, hajviseletét, hanem Petőfi jellemét az arczon — s ezért nem elégítenek ki Barabás képei, bár nem lévén egyéb természet után készült képünk ezek mentek át a köztudatba s ezek hatása alatt áll minden későbbi Petőfi-ábrázolat, még az Orlai Petrich Soma képei is, pedig Orlai ugyan jól ismerhette gyermekkori barátját. A kielégítetlenségnek ez az érzése tette a Petőfi igazi külsejére kiváncsiak számára izgató problémává azt az 1847-iki daguerreotypetlemezt, a mely nagyon megrongálódott s elhomályosult ugyan, de legalább egy pár vonását tophographiai hűséggel tartotta fenn az akkor diadalmai tetőpontján álló költőnek. Ezt a daguerreotypet már a hatvanas években igyekeztek rajzban rekonstruálni, - nem sok sikerrel.
Nagyjában - a mennyire ma konstatálni lehet — a fejformája, a haj- és szakállviselet dolgában hasonlítanak is, de valamennyi magán viseli a negyvenes évek Biedermeyeres ízlésének hatását, a mely nem engedte meg az arczképen ábrázolt arcz reális felfogását, minden arczot lehetőleg tetszetősnek igyekezett felmutatni s ezért bizonyos hamar felismerhető sablonok át stilizálta. Akár csak a mai átlagfényképész, a ki addig csinosítgatja a lemezen s a másolaton az arczképet, a mig a semmitmondó arcz bizonyos átlag-érdekességet kap, a kifejező arcz pedig átlagosan semmitmondóvá válik. Ezért van, hogy a haminczas negyvenes évek majd minden arczképe többé-kevésbbé hasonlít egymáshoz, nem az arczvonásokban, hanem valamenyinek érdekes, puha jellemében. A mi tudatunkban pedig — ezt a tudatot támogatja a költő egész élete és költészete, - semmi sem áll távolabb Petőfi jellemképétől, mint az édeskésség és a puhaság. Látjuk, a mint, kivált fiatalabb éveiben szinte tüntetve emelte ki modorában, szavában, dalában jelleme határozott, férfias vonásait, szerette magát zordonnak mutatni: villogó szemei többször voltak haragosak, mint mosolygók.
A bazilika építését befejező építész, Kauser József kérte fel az 1890-es évek végén, hogy a Stróbl Alajos által szobrászati díszekkel gazdagon ellátott főoltár fölötti szentélyszakaszt mozaikokkal egészítse ki. Az öt részre osztott kompozícióban a szentmise kiemelt szakaszaiban felhangzó könyörgések és magasztalások jelennek meg szimbolikus megformálásban. A művész neoreneszánsz angyalfigurákat jelenít meg az aranyháttér előtt, szervesen igazodva a szakrális épület gazdag aranyozású stukkódíszeihez. A Szent István-bazilikába a mozaiktervek mellett a neves festő a Szent István felajánlja a Szent Koronát Szűz Máriának címet viselő oltárképet is elkészítette 1906-ban. Az oltárképen Mária egy pulpituson ülve tartja kezében a gyermek Jézust, aki bal kezével az első magyar királyt üdvözlő mozdulattal fogadja. A térdelő Szent István mellett a magyar koronázási jelvényegyüttes valósághű megfestése teszi ezt a szimbolikus jelenetet élethűvé. Benczúr másik oltárképe később a Budapest-Fasori Evangélikus Egyházközség temploma számára készült el.