Eger feldezése az egyik legjobb gyerekprogram Családbarát szállodánk alig 10 kilométerre fekszik Egertől, így kihagyhatatlan program felfedezni a csodás barokk város kifejezetten gyerekszemmel érdekes látnivalóit. Lesznek itt édes élmények, tudományosak és történelmiek is, csak győzzék szusszal a hatalmas sétákat. Gyerekprogramok Eger környékén – Kopcsik Marcipánia Gondolta volna, hogy egy marcipánkiállításon nem csupán a torták tetején csücsülő kedves kis cukorfigurákat láthatják, hanem egy egész szobát – méghozzá egy kastély szobáját csupa-csupa finom marcipánból? A székek, asztalok, de még a képek a falon is marcipánból készültek. Majdnem 1000 kiló cukrot kellett felhasználnia a cukrásznak, mire elkészült ez a gyönyörű kiállítás. Kopcsik Lajos mestercukrász marcipánszobája még a Guiness rekordok könyvébe is bekerült, mert a világon egyedül Ő készített ilyen óriási, édes marcipáncsodát! Eger látnivalók gyerekkel ne. Hát persze, hogy ebben a szobában találják az életnagyságú marcipán kutyust is. A mestercukrász életművét bemutató kiállítás kortól függetlenül mindenkinek kiváló szórakozást nyújthat.
Programkereső Régió Balaton Budapest-Közép-Dunavidék Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Közép-Dunántúl Tisza-tó Megye Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád-Csanád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Település Program típusa Advent (0) Állatkertek Éjszakája Anyák napja Augusztus 20. (3) Bor és szüreti fesztivál (8) Farsang Fesztivál (84) Gasztronómia (30) Gyerek (5) Gyereknap Halloween Húsvét (2) Karácsony Kiállítás (11) Koncert (80) Május 1. Eger látnivalók gyerekkel brothers. Március 15. Márton-nap Mikulás Nőnap Október 23.
Magyarországon jelenleg három épen maradt minaret található, amelyek közül az egri minaret a legmagasabb és a legjobb állapotú. 600 Ft 1000 Ft-tól INGYENES 1900 Ft 1800 Ft 2000 Ft 450 Ft 1750 Ft-tól 2200 Ft Megjelenítve: 1 - 30 Összesen: 30
A lánchíd főbb adatai: Hídhossz: 380 méter Hídszélesség: 14, 5 méter Kocsipálya szélesség: 6, 4 méter (eredetileg 5, 4 méter) 2 x 1 forgalmi sáv Gyalogjárdák szélessége: 2, 2 méter (eredetileg 1, 8 méter) A forgalomtól egyre veszélyesebben kilengő hidat 1913 és 1915 között megerősítették és átépítették. A Lánchíd lerombolása és újjáépítése A II. világháború végén a visszavonuló német hadsereg felrobbantotta maga mögött a hidat. „170 éves a Széchenyi lánchíd” konferencia • Széchenyi Társaság. A robbanóanyagot valamennyi lánckamrában elhelyezték, közülük a pesti oldaliak robbantak fel. A függesztőrudak egymás után elszakadtak és a híd pesti, majd középső nyílása a Dunába zuhant. A Lánchíd újjáépítéséről szóló döntés 1947 tavaszán született meg. Az újjáépítés során a terveken csak keveset változtattak. A kocsipálya szélességét 5, 4-ről 6, 45 méterre növelték, mindkét hídfőben gyalogos átjárót építettek, valamint a pesti hídfőben a tönkrement lánckamra teljes átépítésével egyetemben a villamos aluljárójának építését is elvégezték. A régi láncok anyagát 76 százalékban fel lehetett használni.
Tisztelt Döntéshozók! Társaságunk 2019. november 20-án, a Széchenyi lánchíd 170. éves fennállása alakalmából több más civil szervezettel, intézménnyel közösen szervezett és a Budapesti Műszaki Egyetemen megtartott szakmai konferencián a hazai hidászok széles körével részletesen áttekintette a híd állapotát. A konferencián előadók voltak kivétel nélkül mindazok, akik tudományos kutatóként, egyetemi tanárként, tervezőként, szakértőként, kivitelezőként jól ismerik a Széchenyi lánchidat. Felhívásunkat mindazon tudás és ismeret birtokában fogalmaztuk meg, mely elengedhetetlen a híd állapotának pontos megértéséhez, a tennivalók megfogalmazásához. Társaságunk kiáll amellett, hogy a Széchenyi lánchidat, mint a világörökség részét és mint Hungarikumot kötelességünk jó műszaki állapotban fenntartani, arányos szépségét az utókornak maradéktalanul megőrizni. A nemzet reformkori újjászületésének egyik legkiemelkedőbb tárgyi jelképét mindannyiunknak – a haza minden tagjának – kötelessége a saját hatókörében méltó módon megőrizni és szolgálni, mert ahogy állásfoglalásunk címe is mondja, a Lánchíd több mint egy híd, az a nemzeti haladás és a műszaki fejlődés hazai jelképe!
A hídbárca olyan pénzértékű jegy volt, amellyel a hídpénz megfizetését lehetett igazolni. Eleinte felirat nélküli, úgynevezett néma bárcákat használtak, végül 1866-tól már feliratok és különböző díszítések is kerültek rájuk, a gyakran átkelők pedig bérletet is válthattak. A folyamat úgy működött, hogy aki a hídon át szeretett volna haladni, a két hídfőnél elhelyezett vámháznál készpénzért megvásárolta a hídbárcát, majd ezt a túloldali vámházban leadta, így igazolni tudta, hogy kifizette a hídpénzt. A beszedett hídvámot a híd karbantartására és üzemeltetésére fordították. A hídvámot még a nemesek is kötelesek voltak megfizetni. A vámszedés végül 1918-ban szűnt meg véglegesen.