Az idők során egyéb különlegességek is érkeztek, így például a sörényes hangyász, a csimpánz és az orangután, az oroszlánfóka, a vízidisznó, a pettyes szarvas, a nilgau antilop és a fehérfarkú gnú is. A medvéket számos faj képviselte, hiszen a barnamedvén kívül jegesmedvét, baribált, örvösmedvét, malájmedvét, illetve "leffentyűs" (ajakos-) medvét is láthatott a közönség. Egy- és kétpúpú tevék egyaránt voltak az állatkertben, és az elefántok mindkét faját bemutatták. Különös módon állnak Ukrajna mellé egy cseh állatkertben. Az állatok neveit természetesen az eredeti nyelven és magyarul is kiírták a ketrecekre. Ha ma látnánk ezeket, valószínűleg roppant szórakoztatónak találnánk. Az 1866-os állatkerti útmutató szerint például a rétisas korabeli neve "csonttörő harács", a fakókeselyűé pedig "fakó dögöncz" volt (a "dögöncz" szó a madár dögevő mivoltára utalt). A papagájokat "kajdácsok"-nak hívták. Az új állatok érkezése természetesen új problémákat is jelentett. Az 1910-es években például egy fiatal elefántnál kezdődő reumát állapítottak meg az állatorvosok.
Milyen állatok voltak az elsők? Az első évtizedekben a bemutatott állatok zömmel a Kárpát-medence élővilágából kerültek ki, és összesen ötszázan voltak. Kezdetben az ú. n. "menazséria-tartásmódot" vették át, ami azt jelentette, hogy az állatokat szűk ketrecekben tartották, és mintha múzeumi kiállítási tárgyak lennének, úgy mutatták meg őket a nagyközönségnek. Ekkortájt még a szakszerű táplálás módszerei sem voltak kidolgozottak (ehhez például sok, idegen nyelvű szakirodalmat kellett volna behozni rendszeresen az országba, amire akkor kevésbé volt módjuk), viszont már rendszeresek voltak az állatorvosi ellenőrzések. Mindenesetre az Állatkert vezetőinek folyamatosan gondolkodniuk kellett a különféle fejlesztéseken, különösen, hogy a nyitás újdonságának elmúltával lanyhulni kezdett a látogatók érdeklődése. A zoológusok elsősorban az állomány gyarapítását tartották a legfontosabbnak. Bemutatták a Kis-balatoni krónikát (sonline.hu) – hirbalaton.hu. Ez ügyben a szerencsés véletlen is a kezükre játszott. A Magyarországon közkedvelt Sziszit – Erzsébet királynét – ugyanis mindig érdekelte a magyar állatkert ügye.
"Az Állatkert és a Főváros szolgálatára most is éppúgy elkötelezett vagyok, mint amikor 26 évvel ezelőtt, amikor 1994. március 1-én beléptem az Állatkertbe, és megkezdtem főigazgatói munkámat. Szívesen támogatom kollégáimat a továbbiakban is, utódomat tanácsokkal, a szakmai közösségekbe bevezetéssel, illetve bármely igényelt módon segítem, erőmhöz mérten kész vagyok közreműködni az Állatkert fejlesztéseinek sikeres befejezésében, jövőbeni működtetésének előkészítésében" – tette hozzá Persányi. Karácsony Gergely főpolgármester elfogadta a lemondást, egyúttal azt javasolja a Fővárosi Közgyűlésnek, hogy a főigazgatói teendőkkel 2020. március elsejével Szabó Roland agrármérnököt, az intézmény operatív igazgatóját, a főigazgató általános helyettesét bízza meg. Megvan a Fővárosi Állat- és Növénykert új igazgatója - Napi.hu. A Fővárosi Közgyűlés legközelebb jövő szerdán ülésezik, ekkor dönthetnek a megbízott főigazgató személyéről, Persányi Miklós utódját nyílt pályázaton választják majd ki. Elszállt költségek A Pannon Park körüli vita akkor mérgesedett el igazán, amikor egy bejáráson Persányi bejelentette, hogy a nagyszabású beruházásra nem elég a kormány által biztosított 43, 7 milliárd forint.
Akkor úgy becsülete: további 20 milliárd forintra van szükség. "Ha már építünk valamit, mondhassuk, hogy miénk Európában a legnagyobb" – ebből a nagyívű perspektívából nézte a Biodómot 2013-ban Persányi Miklós, aki az 1, 7 hektáros épületbe szabadabban mozgó nagytestű állatokat, kétmillió literes cápamedencét és az egykori pannon ősvadon megidézését képzelte el. Az álmok egyre merészebbek lettek, a Budapesti Városvédő Egyesület Környezetvédelmi csoportjának vezetője, Garay Klára szerint akkor vált megalománná a Biodóm terve, mikor a parlament 2013-ban meghozta a Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló törvényt. © Túry Gergely Az álmokhoz azonban pénz is kell: a 2012-ben 12 milliárdos projektként indult beruházás jelenleg ott tart, hogy 63 milliárdból talán meg lehet nyitni úgy, ahogy azt Persányi eltervezte, de még az sem biztos. Ennyi pénz nincs, a kormány megállt 43, 7 milliárdnál, a főigazgató által decemberben kért plusz 20 milliárdot az elszálló összegeket értetlenül néző kormány és főváros sem akarja megadni.
Már a bibliai Salamon király is foglalkozott természettel kapcsolatos kérdésekkel, őt pedig olyan illusztris kvázi "állatkert-tulajdonosok" követték, mint Szemirámisz vagy a kiváló hadvezér Nagy Sándor. A világ első, jelenleg is fennálló, újkori állatkertjét 1752-ben Schönbrunnban I. Ferenc építette. A reformkorban Magyarországon is felmerült egy hasonló kert létesítésének gondolata. Bár a terv lelkes fogadtatásra talált, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején a politikai helyzet nem kedvezett a kiváló ötlet megvalósításának. Végül a budapesti állat- és növénykert egy évvel a kiegyezés előtt, 1866-ban nyitotta meg kapuit. Az első fővárosi állatkertet példás nemzeti összefogás hívta életre. A város főkertésze semmiféle fizetséget nem fogadott el, ingyen és bérmentve álmodta meg és alakította ki a parkokat. Az egyszerű falusi emberektől a nemeseken át egészen az uralkodóig örömmel ajándékoztak különféle állatcsoportokat az épülő állatkertnek. A megnyitó idején majdnem 500 különleges példányt lehetett látni a ketrecekben és a kifutókon.
2017. október 03. Ünnepélyes keretek között lerakták a Kárpát-medence múltbéli élővilágát bemutató Pannon Park alapkövét kedden Budapesten. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere elmondta: családbarát környezetet, egyedülálló élményt és 21. századi kikapcsolódást nyújtó közösségi tér épül a Fővárosi Állat- és Növénykert területén. Hozzáfűzte: a 43, 7 milliárd forintból épülő komplexum a szabadtéri kifutó mellett egy 1, 7 hektáros hipermodern biodómnak és Kelet-Európa legnagyobb és legkorszerűbb akváriumának is helyet fog adni. A miniszter szerint az elmúlt évek kemény munkája Budapest új arculatát kirajzoló nagy ívű terveket és fejlesztéseket, beruházásokat szült. Kiemelte: Budapest olyan európai város, amely képes nagy attrakciókkal Magyarországra vonzani a minőségi szórakozásra vágyókat. A megszűnt vidámpark egykori területén épülő öt hektáros Pannon Park az állatkert történetének eddigi legnagyobb fejlesztése lesz - hangsúlyozta a helyszínen Tarlós István, Budapest főpolgármestere, aki szerint a több millió évvel ezelőtti Kárpát-medencei ősvadont bemutató biódom egyszerre képvisel építészeti, botanikai és zoológiai bravúrt.
Mindig erre vágyott Persányi Miklós neve szinte összenőtt a Fővárosi Állat- és Növénykerttel, ami nem csoda, hiszen – kis kihagyással – összesen huszonegy évig volt az intézmény főigazgatója. Ráadásul Persányi már a HVG-nek 2003-ban adott portréinterjújában is arról beszélt, hogy ötödikes korában esett szerelembe az Állatkerttel, és azóta csakis állatkerti igazgató akart lenni. Ez a vágy vezérelte már az óbudai Martos Flóra Gimnázium biológia tagozatára is, majd az ELTE biológia-népművelés szakára. Tanári pálya után 1976-tól a KISZ Központi Iskolájának instruktoraként "táboroztatással és vezetőképzéssel" foglalkozott, 1986-ban pedig a Környezetvédelmi Hivatalba, majd a minisztériumba invitálták főosztályvezetőnek. 1990-ben Humphrey-ösztöndíjjal az amerikai Cornell Egyetemen tanított, ahonnan a londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankhoz szegődött környezetvédelmi szakértőnek. © Fazekas István A Fővárosi Állatkert főigazgatói székét 1993-ban nyerte el, amit csak a politikai kedvéért hagyott ott egy időre 2003-ban, amikor környezetvédelmi miniszter (később a vízügy is a területéhez került) lett a Medgyessy-kormányban, azt követően pedig Gyurcsány Ferenc kabinetjében.
Emberközelből 2019. 09. 19. 15:08 Mintegy 50 egykori csendőr 1945 utáni sorsának alakulását kíséri végig írásában. Csendőrsorsok 1945 után az állambiztonsági és népbírósági iratok tükrében címmel írt könyvet Vincze Gábor, a hódmezővásárhelyi Emlékpont történésze – adott hírt a közelmúltban megjelent kötetről a. Vincze Gábor Ópusztaszeren dolgozott, amikor 2015 tavaszán megkereste ott Kőrössy Zoltán, az amerikai székhelyű Magyar Királyi Csendőr Bajtársi Közösség vezetője és felesége, Katalin, és felvetették, lehetne egy csendőrkiállítás az emlékparkban. A történész rábólintott, megcsinálta, ezután kezdett érdeklődni a téma, a csendőrsorsok iránt. A vidék rendjéért felelős testületet 1945. május 10-én kormányrendelettel szüntették meg, és azt követően tagjai családjukkal együtt, másodrendű állampolgárokká váltak. Viselniük kellett a kollektív bűnösség bélyegét, sokukat szinte életük végéig figyelték, 70-80 esztendős korukban zárták le dossziéjukat. Vincze gábor lana pengar. Vincze Gábor könyvében mintegy félszáz csendőrsorsot ismertet, szakaszvezetőtől az ezredesig, orosz és nyugati fogságba kerültekét, a szegedi és a gyulai népbíróság elé citáltakét.
19. 00 NAGYSZÍNHÁZ Az első magyarul írott operett sikere a múlt század kezdete óta töretlen. Bob úrfi, az álruhás trónörökös lehozza a csillagokat az égről, még London népét is fellázítja, hogy szerelmét megkaphassa. A népmesei fordulatokra épülő bájos mesében kiderül, az igaz szerelem valóban képes-e minden akadályt legyőzni. A romantikus és vicces történetet olyan ismert dalok kísérik, mint a "Londonban, hej, van számos utca... Vincze gábor lanta 9. " Kapcsolódó sajtóanyagok Győr+ Tv Híradó - Radó Denise, Nagy Balázs, Kisfaludy Zsófia Galéria
Feliratkozom a hírlevélre
Vincze István, a korábbi focisztár szívfájdalma, hogy lemaradt az 1988-as szöuli olimpiáról. Azzal vigasztalja magát, hogy lánya, Boglárka ott lesz a 2020-as tokiói nyári játékokon. A Bors cikkéből kiderül: nem tudni hogy egy új Jászai Mari lesz-e Vincze Boglárkából, vagy a női pólóválogatott kiváló kapusává növi ki magát a 14 éves lány. Boglárka futballozott, kézilabdázott, kungfuzott, négy éve pedig kikötött a vízilabdánál, közelebbről a Tatabányai Vízmű SE-nél. – Naponta kétszer edzek. Reggel hattól, majd suli után – mondja ottjártunkkor Bogi, aki árgus szemmel figyelte a nyári barcelonai világbajnokságon bronzérmes női válogatottunk kapusa, Bolonyai Flóra megoldásait. Slágermúzeum: Vincze Viktória - Az ellopott lány.wmv (videó). De jó tanácsot kap Sós Ildikótól is, az egykori világbajnok kapus ugyanis a tatabányai Gyémánt strandra hordja úszni a gyermekét. – A sportban az elhatározás és az akarat a siker záloga – magyarázza az egykori 44-szeres futballválogatott Pilu, azaz Vincze István, a Puskás Akadémia 17 éves focistáinak edzője. – 1988-ban balszerencsémre lemaradtunk a szöuli olimpiáról, de sebaj, ha nekem nem sikerült, a gyermekem ott lehet a 2020-es tokiói olimpián válogatott pólósként.