E tekintetben már nem helyénvaló év végi adózott eredmény felhasználásról vagy eredményfelosztásról beszélni. Osztalékfizetés – mikor, mi fizethető ki? Osztalékként az előző évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék fizethető ki. A korábbi szabályozás éppen fordítva határozta ezt meg. Akkor a tárgyévi adózott eredményt, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredményt lehetett kifizetni osztalékként. Kiegészitő melléklet mint debian. Ennek a nüánsznyinak tűnő változásnak azonban a beszámoló elfogadásáról készült határozatban is vissza kell köszönnie. A beszámolót elfogadó határozat javasolt változásai A törvényi változások miatt a következő szövegezésbeli módosításokat javasoljuk a beszámolót elfogadó határozatokra nézve: Már ne használjuk a mérleg szerinti eredmény megnevezést, helyette az adózott eredmény t érdemes szerepeltetni a tevékenység eredményességének mérőszámaként. Nem pontos megfogalmazás, hogy a tulajdonos az adózott eredmény eredménytartalékba történő helyezéséről dönt, mert ez a számviteli törvény előírása, és már nem döntési lehetőség.
Aki emiatt rendőrséggel fenyeget, ezért szeretnénk CSAK a kiegészítő mellékletben ezt kijavítani, azt hogy tehetnénk meg? Tavaly még lehetett beadni írásos nyilatkozatot erről... Nagyon fontos lenne! Köszönjük:) 2020. 09. Civil szervezet kiegészítő melléklete Tisztelt szakértő! Köszönöm válaszát! Az általam hivatkozott PK nyomtatványban, a 9. mellékletnél a fejlécben " kiegészítő melléklet" név szerepel. Azért ez így megtévesztő, mert ebből az következtethető ki, hogy ezzel teljesíthető a kiegészítő melléklet. Ezért kérdeztem rá, hogy tartalmában a vállalkozásoknál megszokott tagoltság tekintetében (itt kiegészítve a Ectv. -ben meghatározottakkal kiegészítve) külön is el kell készíteni. Köszönöm segítségét! 2020. 02. Egyesületnek elegendő-e a PK nyomtatvány használatával a kiegészítő mellékleti kötelezettségét teljesíteni, vagy egy ugyanolyan formátumú/tartalmú kiegészítő mellékletet kell készíteni, mint a vállalkozásoknak? Civil szervezetek számviteli változásai - Tudástár. Válaszát megköszönve. 2019. 06. Végrehajtói iroda beszámolója Érdeklődni szeretnék, hogy egy végrehajtói iroda letéti számláját kell-e szerepeltetni a mérlegében vagy esetleg a kiegészítő mellékletében?
* Az Excel táblázat fejléceit, formáját lásd a demóprogramban, illetve a kezelési leírásban.
A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 15/F. §-a, valamint a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet folytatók nyilvántartás-vezetési és adatszolgáltatási kötelezettségéről, valamint a dohánygyártmányok árbejelentésének és árközzétételének részletes szabályairól szóló 22/2021. (XII. 28. ) SZTFH rendelet (továbbiakban: SZTFH rendelet) előírja a dohánytermék-kiskereskedő készletére illetve annak forgalmára vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségét. Az adatszolgáltatás minőségének biztosítása érdekében a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának Dohányügyi Igazgatósága (továbbiakban: SZTFH Dohányügyi Igazgatósága) minősítési rendszert működtet a készletnyilvántartási és adatszolgáltatási rendszerekre vonatkozóan. A dohánytermék-kiskereskedő online adatszolgáltatási kötelezettségének egy általa szabadon választott, de az SZTFH Dohányügyi Igazgatósága által minősített és regisztrált készletnyilvántartási és adatszolgáltatási rendszer alkalmazása útján tehet eleget, mely rendszerek mindenkor aktuális listája megtalálható a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának weboldalán.
A választottbíróság nyilvános pályázat alapján választottbíró-ajánlási listát készít. A listára annak a kiváló szakmai tudású jogásznak a neve vehető fel, aki azt kéri, jogász munkakörben eltöltött, legalább tíz év szakmai gyakorlattal rendelkezik, jogi szakvizsgával vagy közigazgatási szakvizsgával rendelkezik, az elnökség többségi véleménye szerint a választottbírói munka elvégzésére alkalmas, és még nem töltötte be a hetvenedik életévét. A hatóság új hatásköre: bányászati ügyek A parlament elé 2021. október 12-én benyújtották a T/17283 számú törvényjavaslatot, mely jelentősen módosítja a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvényt (Bt. ) és ezzel összefüggésben a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságról szóló törvényt is. A módosítás lényege, hogy a földtani feladatokat és a bányafelügyeleti jogköröket a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága veszi át 2022. január 1-jétől. Ezzel egyidejűleg a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat megszűnik, a hatóság a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat általános és egyetemes jogutódja lesz, valamennyi jogát és kötelezettségét tekintve.
A Kormány új hatóság felállításról döntött egyes szabályozott tevékenységek kapcsán: a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága fogja ezentúl felügyelni a többek között a koncessziós jogokat, dohánykereskedelmet és a végrehajtási tevékenységet. A Hatóság működését várhatóan október elsejétől kezdi meg. Az alábbiakban Bokor Júlia, a DLA Piper Hungary jogásza foglalja össze az új szervvel kapcsolatos tudnivalókat. Az Országgyűlés új hatóság, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóság (" Hatóság ") létrehozásáról döntött 2021. április 27-én, amely működését október 1-jétől kezdi meg. A kormány az állam kizárólagos hatáskörébe tartozó és egyes közhatalmi tevékenységek területén, egy a közérdeket szolgáló, erős és egységes állami szabályozás biztosítását említi a törvény közhatalmi-jogpolitikai céljaként. A Hatóság összpontosított felügyelete alá tartozik több, korábban szétaprózott struktúrájú terület, amelyeken az állam kizárólagosan végez gazdasági vagy közhatalmi tevékenységet.
Koncessziós Tanács A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága keretében működő Koncessziós Tanács feladata az egységes állami koncessziós joggyakorlat kialakítása, továbbá a koncesszióra vonatkozó jogszabályok alkalmazását elősegítendő ajánlások, iránymutatások, közlemények, tájékoztatók kiadása és útmutatók készítése.
Ha törvény, vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály a Hatóság részére állapít meg hatáskört, azt az elnök gyakorolja, aki feladatai ellátása során nem utasítható. Az elnök mellett legfeljebb négy elnökhelyettes dolgozik majd, kiket szintén kilenc évre neveznek ki. A Hatóság elnökének és elnökhelyetteseinek legalább három év szakmai tapasztalattal kell rendelkezniük az érintett szakterület egyikén. A Hatóság keretében un. Koncessziós Tanács (" Tanács ") működik majd az egységes állami koncessziós joggyakorlat kialakítása, valamint a közérdek érvényesítése érdekében. A Tanács hat tagból áll, melynek tagjai a Hatóság elnöke, az őt helyettesítő elnökhelyettes, továbbá a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, a Közbeszerzési Hatóság elnöke, valamint a Hatóság elnöke által kijelölt egy-egy személy. Elsősorban az állam koncessziós tevékenységének koordinálása, szakmai irányítása, a koncessziós eljárások, valamint a megkötött koncessziós szerződések ellenőrzése tartozik tevékenységi körébe.
Feladatait a Hatóság felügyelete alatt végzi, az egységes állami joggyakorlat és közérdek érvényesítése érdekében. A Koncessziós Tanács mellett létrejön a Koncessziós Állandó Választottbíróság is, amelynek feladata a koncessziós eljárásokkal és a koncessziós szerződésekkel kapcsolatos jogviták eldöntése lesz. Milyen fontosabb jogszabályokat módosít az új törvény? A fentiekből következően az új Hatóság létrehozásával számos jelentős jogszabály számos ponton módosul, így többek között a koncessziós törvény, a szerencsejáték törvény, a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény, és a bírósági végrehajtásról szóló törvény. A koncessziós törvény például akként változik, hogy koncessziós pályázat kiírásához, lefolytatásához, és koncessziós szerződés megkötéséhez a Hatóság előzetes jóváhagyása szükséges, majd csak ezután járhat el a miniszter vagy a központi kormányigazgatási szerv. Ezentúl a Koncessziós Állandó Választottbíróság kizárólagos hatáskörrel jár el a koncessziós ügyekkel kapcsolatos jogvitákban.