Az egykor egész Észak-Afrikában elterjedt kardszarvú antilop (Oryx dammah) nevét szablyaszerűen görbülő, hegyes, átlagosan egy méter hosszú szarváról kapta. Testfelépítése és táplálkozása remekül alkalmazkodott a sivatagos és félsivatagos élőhelyekhez és az esetleges vízhiányhoz: 46 fokos testhőmérséklet mellett sem kezd verejtékezni, így akár hónapokig is megél ivóvíz nélkül, pusztán az elfogyasztott fűfélék nedvességtartalmát hasznosítva. A természetben egy-egy domináns bika által vezetett, maximum 40 fős csordákat alkot, amelyek akár több száz kilométert is vándorolnak megfelelő legelőhely után kutatva. Index - Belföld - A vadonban már kihalt állatokat láthatunk Debrecenben. A természetes élőhelyéről való eltűnésének oka a legeltetés miatti élőhelyvesztés és táplálékhiány, illetve a túlzott vadászat. Az IUCN Vörös Listája szerinti vadon kihalt besorolás mellett szerepel a washingtoni egyezmény (CITES) nemzetközi kereskedelemmel szemben védettséget nyújtó I. mellékletében is. Nyitókép: Facebook
Jelenleg nincs olyan mhorr gazella a világon, aki idősebb lenne nála, sőt, a valaha élt legidősebb ilyen gazella – egy Separada nevű nőstény – is 19 éves és négy hónapos korában pusztult el, vagyis Evita az abszolút rekordtól sincs már nagyon messze. A vadon élő példányok – amikor még léteztek – 10-12 évnél tovább nemigen éltek. Veszélyeztetettebb a gorillánál és az orangutánnál is! A különböző élőlényfajok fenyegetettségének mértékét a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) vörös listájában használt kategóriákkal szokás kifejezni. Ezek a kategóriák a következők: – kihalt (EX – Extinct); – vadon kihalt (EW – Extinct in the Wild); – kritikusan veszélyeztetett (CR – Critically Endangered); – veszélyeztetett (EN – Endangered); – sebezhető (VU – vulnerable); – mérsékelten fenyegetett (NT – Near Threatened); – nem fenyegetett (LC – Least Concern); – adathiányos (DD – Data Deficient); – felméretlen (NE – Not Evaluated). A vadonban már kihalt állatokat láthatunk Debrecenben. A közismertebb veszélyeztetett állatok közül az óriáspanda a sebezhető, a tigris a veszélyeztetett, a gorilla a kritikusan veszélyeztetett kategóriába tartozik természetvédelmi státusza alapján, míg a mhorr gazella a vadon kihalt kategóriába.
– Kifejezetten nagytestű, hosszúlábú, oldalról négyzetes (kvadratikus) testfelépítésű, mindkét nemben hosszú arckoponyájú, erőteljesen szarvalt állatokat, melyek jellegzetes színnel bírnak. Az ivari kétalakúságnak igen kifejezettnek kell lennie: a bikák egész testének alapszíne csillogó fekete, erőteljes, azonban halvány barnás vagy szürkés nyeregfolt megengedett. Marmagasságuk 160 cm feletti, élősúlyuk 900 kg körüli, herezacskójuk kisméretű. A tehenek teste sötétbarna, csak nyak-fejtájékuk és lábuk fekete. Marmagasságuk 140 cm feletti, testtömegük 600 kg körüli. Tőgyük szabályos alakú, kisméretű. A gerinc vonalát mindkét nemnél jól elkülönült világos, fehér vagy világosvörös sáv díszíti. Mindkét nemnél követelmény a határozott rigószáj, mely az egyed öregedésével halványulhat. A borjak sötétpirók színben látják meg a napvilágot, felnőttkori színüket néhány hónapos korukban veszik fel. Ezeknél a marháknál a nyaklebernyeg kicsi, vagy teljesen hiányzik. Télvíz idején dús, gyapjas, hosszú szőrt növesztenek, a nyári szőr lényegesen rövidebb.
Nem utolsó szempont a fajta választásánál a különlegességek iránt fokozódó igény, valamint a nagyon gyenge termőképességű területek kíméletes hasznosítása. Tartása igazán ott indokolt, ahol minimális emberi beavatkozást szeretnének egy adott területen, próbálják azt az ősi vegetációt visszaállítani, melyet lényegében már évszázadokkal ezelőtt elveszítettünk. Az őstulok ugyanis Európa egyik legjelentősebb nagy fűevő faja volt, s a növényzet fajösszetétele, valamint a tájkép alakítása szempontjából meghatározó volt a jelenléte. Nemcsak legelésével, de taposásával is alakította a növényvilágot. Az 1980-as évek elején újra a figyelem középpontjába került az őstulok-projekt, a német tenyésztőszervezet is újrafogalmazta céljait. Ezek alapján el kell érni azt, hogy az uniós agrártámogatási rendszer részeként a tájgazdálkodásban, a környezet- és a természetvédelemben találja meg helyét a fajta, illetve a fajtát tenyésztő gazdák. • Ezek alapján mi a cél, milyen marhát kell kinemesítenie annak, aki tökéletes, az őstulokra teljes mértékben hasonlító állatot szeretne?
A karalábé-krémleves selymes, karakteres fogás, ami olyan laktató, hogy nem is feltétlen szükséges utána második fogás. A karalábé nem tartozik a legnépszerűbb fogások közé, jellegzetes ízét és illatát sokan nem kedvelik főzve, pedig nagyon változatos és nem utolsósorban ízletes ételeket lehet készíteni belőle. Készíthetsz belőle töltött karalábét, rakhatod salátába, megsütheted köretnek, sőt krémlevest is főzhetsz belőle. Utóbbihoz mutatunk most receptet. Tejszínes karalábé-krémleves 80 dkg karalábé 1 közepes vöröshagyma 2 gerezd fokhagyma 2 db közepes burgonya 2 darab fehérrépa 8 dl alaplé 5 dkg vaj 1 tk. Darált hússal töltött karalábé levél. köménymag 1 dl tejszín Gruyere sajt só, bors Egy edényben vajat hevítünk, majd rádobjuk a kockára vágott vöröshagymát, és üvegesre pirítjuk. Hozzáadjuk a köménymagot és a zúzott fokhagymát, és még egy percig kevergetjük. Ezután a kockákra vágott burgonyát és a karalábét, valamint a karikára vágott fehérrépát is hozzáadjuk, majd körülbelül 5-10 percig kevergetjük. Ráöntjük az alaplevet, sózzuk, borsozzuk, majd közepes lángon addig főzzük a levest, ameddig a zöldségek meg nem puhulnak.
Ezzel a lével locsoljuk meg a karalábékat.