Eldbjørg Hemsing és a Liszt Ferenc Kamarazenekar – fotó: Mohai Balázs A Liszt Ferenc Kamarazenekarral közös koncertjére azonban nem "hazai" művekkel érkezik. Kezdésként Bach egyik örökbecsű kompozícióját, az E-dúr hegedűversenyt adja elő, amely méltó nyitánya a zenei spirituális utazásként aposztrofált estnek. Bach a művet lipcsei szolgálata idején – a Tamás-templom karnagya volt –, 1720 körül írta. A barokk concerto gyors nyitótétellel indul, teret adva a szólista virtuozitásának megcsillogtatására. Bachtól Bachig – Eldbjørg Hemsinggel lép fel a Liszt Ferenc Kamarazenekar. Ezt követi a markáns basszustémával kezdődő, cisz-moll Adagio, majd egy táncos karakterű tétel zárja a művet. A műsor Edvard Grieg Holberg-szvit jével folytatódik, amely a szólista személye mellett a koncert másik norvég vonatkozásának tekinthető. Az öttételes tánccsokor Ludwig Holberg, egy dán-norvég drámaíró születésének 200. évfordulójára készült 1884-ben. Alcíme szerint "szvit régi stílusban", amely arra utal, hogy Grieg 18. századi, Holberg korában népszerű táncformákat elevenített fel.
8. 37 EUR + 27% Áfa 10. 63 EUR 27. 97 EUR + 27% Áfa 35. 52 EUR 55. 12 EUR + 27% Áfa 201. 6 EUR + 27% Áfa 256. 03 EUR Fizessen bankkártyával vagy és használja a rendszert azonnal!
A szünet után korunk egyik elismert zeneszerzője, a lett Pēteris Vasks hegedűre és vonós hangszerekre írt versenyműve szólal meg Hemsing és a Liszt Ferenc Kamarazenekar tolmácsolásában. Az egyetlen hosszú tételből álló Távoli fény t a szerző nem kisebb kaliberű művésznek, mint Gidon Kremernek dedikálta, aki nagy nyitottsággal fordul a balti zene iránt. Az 1996/97-ben írt és lett zenei díjjal jutalmazott mű mára modern klasszikusnak számít, amelyet Vasks szavainál jobban nem is lehetne jellemezni: "Egy dal, amely a csendből ered és a csendbe lebeg tova, tele idealizmussal és szerelemmel, néha melankolikus, néha pedig drámai. " A koncert zárásaként ismét egy Bach-művet hallhatunk, méghozzá egy kétszeres átiratot. A szerző d-moll partitájának híres Chaconne -tételét a századfordulón élő kiváló zongoraművész-komponista, Ferruccio Busoni írta át zongorára. Tfirst Zoltán, aki 50 éven keresztül volt a Liszt Ferenc Kamarazenekar muzsikusa, zeneszerzői vénáját ismét kamatoztatva, ez alapján készítette el a mű vonószenekari változatát.
Áder János: Az eszmék tovább élnek Az eszmék tovább élnek az értékek megbecsülésében, örökségünk megőrzésében – mondta Áder János az aradi vértanúk emléknapján szerdán Komáromban, a felújított Csillagerődben. Így emlékezett meg Orbán Viktor az aradi vértanúkról Facebook-oldalán emlékezett meg az 1848-49-es forradalom és szabadságharc, valamint az aradi vértanúk emléknapján Orbán Viktor miniszterelnök. "Gloria victis" – írta bejegyzésében, melyben egy képet is megosztott a 13 aradi vértanúról. 172 éve végezték ki az aradi vértanúkat Magyarország-szerte és a határon túl is megemlékezéseket tartanak az aradi vértanúk kivégzésének 172. évfordulója, október 6. alkalmából. A központi megemlékezés szerda reggel – a hagyományoknak megfelelően – az Országház előtt kezdődik. Áder János: Az eszmék tovább élnek. A Kossuth Lajos téren reggel 8 órakor felvonják, majd félárbócra engedik Magyarország nemzeti… Felvonták, majd félárbócra engedték a nemzeti lobogót az Országház előtt Katonai tiszteletadás mellett, Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség parancsnoka jelenlétében ünnepélyesen felvonták a nemzeti lobogót az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján, az aradi vértanúk emléknapján szerda reggel az Országház előtti Kossuth Lajos téren.
A kép mintegy nyolc év előtt volt Aradon kiállítva, s az ősz Herold is átjött Zsigmondházáról, hogy megtekintse. De csak egy pillantást vetett a képre, s majd így szólt: — Szerencséje ennek a festőnek, hogy a generálisok közül már egy sem él, mert ezért a képért nagyon kikapott volna. A tábornokok bátran mentek a halálba, s nem szorultak vígasztalásra. Sírás, meghatottság nélkül, katonásan ment ott végbe minden. A papok külön csoportban egészen távol állottak a tábornokoktól, s nem volt rajtuk karing, csak egyszerű sötét felöltő. Nem közösködnek a város és a megye vezetői az aradi vértanúk emléknapján | Pécs Aktuál. Herold Alajos különben a következőképpen adja elő emlékeit az október 6-iki gyászos eseményről: 1849 október 6-án — 28 éves voltam akkor és molnármester itt Zsigmondházán — jókor reggel látom, hogy nagy embercsoportok sietnek a Maros túlsó partján a vár irányába. Vagy hatodmagammal én is odaigyekeztem az innen eső parton, de amíg amazokat a hidon át nem bocsájtották, mi közvetlen közelébe jutottunk egy katonai kettős sorok által formált nagy négyszögnek. E négyszög túlsó oldalán kilenc darab ócska, puha épületfából való vastag gerenda volt egy vonalban a földbe verve.
A teljes műsor az alábbi linken megtekinthető: