A középkori emberek életének is része volt a szerelem és a szexualitás minden öröme és fájdalma. Csak éppen nem volt minden publikus és nem tettek mindent a kirakatba, mint a XXI. században. A középkori irodalomból mindenki ismeri a trubadúrdalokat, melyben a lovag epekedve könyörög imádott (férjezett) hölgyéhez a beteljesedés legkisebb esélye nélkül. Azt is megtanultuk, hogy Boccaccio szereplői meglehetősen szabados szexuális életet éltek, szó sem volt az egyház által hirdetett önmegtartóztatásról és házastársi hűségről. De akkor melyik mű az, amelyik nagyjából reálisan mutatja be a középkori emberek szexuális szokásait? Szerelem a középkorban 2018. A férj alkalmatlan a szerelemre A 12. századi dél-francia nemesség köréből induló trubadúrköltészet legfőbb jellemzője, hogy a költő mindig egy férjes asszonyhoz, például a várúr feleségéhez írja dalait. A költemények alaptétele, hogy a férj nem alkalmas a szerelemre: nem szeretheti igazán a feleségét, nem epekedhet érte, nem udvarolhat neki. Az egyik vers ezt írja: "a férj csak nevetségessé válik, ha a feleségének teszi a szépet".
Utóbbi azt jelentette, hogy a település központi részén felállítottak egy oszlopot, ehhez láncolták hozzá a félrelépőt, akit nyilvánosan megvertek, majd az emberek kigúnyolhatták, megszégyeníthették őt. Sok férj azonban nem verte nagydobra, ha rájött, hogy felszarvazták, sokszor inkább neki volt hosszú távon kínos, hogy nem tudott eleget tenni házastársi kötelezettségeinek. Mert a rendszeres szex bizony a férfiaktól is elvárt volt. Ha többször rajtakaptak valakit, az halálbüntetésre is számíthatott. Azokat az asszonyokat pedig, akik házas emberrel feküdtek le, elüldözték a városból, majd ha még egyszer előfordult az eset, mindkét felet kitiltották a településről. Szerelem a középkorban 2017. Mindemellett a paráznaságra buzdító kerítőket, az ehhez helyet biztosító fogadósokat, és a gyermekét erkölcstelenségre adó vagy sarkalló anyákat is súlyosan megbüntették: őket Magyarországon zsákba kötötték, majd a folyóba dobták. Válási engedély bíróság előtti szexszel A középkorban az egyház szinte teljesen elutasította a válást, erre csupán néhány esetben volt lehetőség.
Ha a szakértők úgy látták, hogy valóban nem képes erre a férfi, akkor engedélyezték a válást, majd ezután gyakran el is tiltották a további házasságoktól. Az elvált nők újraházasodhattak, az özvegyek pedig az egyház védelmét élvezték, és a legtöbben nem is akartak ismét férjhez menni, hiszen szabadabbak lehettek a hajadon és a férjezett asszonyoknál is: önállóak voltak, nem uralkodott rajtuk senki. Sokukat azonban a hűbéruruk újabb frigyekre kényszerített az akarata ellenére. Szerelem a középkorban – egyházi és világi nézetek - Campus - Szabadság. A középkori Európában a házasság az egyházi és társadalmi elvárás volt, hogy minden fiatal lány férjhez menjen, a szabályok pedig az évszázadok múlásával csak lassan enyhültek. Az erotika ábrázolása a történelem során A szexet és az erotikát az évszázadok során mindig egy kicsit másképp közelítették meg, másképp örökítették meg. Képeken mutatjuk a különböző korok szexuális ábrázolásait. Képek: Getty Images Hungary.
A lovagi szerelem elsőrendű céljai közé tartozott a mértékletesség oktatása. A lovag testi vágyai ebben a szerelemben alárendelődtek a játékos versengésnek. Megtanulta az önmérsékletet, amelynek a politikai életben is nagy hasznát vette. Az udvari szerelemtan szabályait a lovagkor leghíresebb művében, a Rózsa regény-ben fektették le. A testi-lelki szerelem megélése általában a özvegyek és a szabályokra fittyethányók kiváltsága volt. Szerelem a középkorban full. A gyermek a középkorban Irodalmi, történelmi ismereteink számos példával szolgálnak arra, hogy a múltban egy-egy – mai fogalmaink szerinti – gyermek a felnőttek módjára viselkedik, vagy a többiek felnőttként kezelik. Ez azét lehetett így, mert a középkorban nem tekintették külön életszakasznak a gyermekkort. Attól kezdve, hogy egy gyermek megélt az anyja vagy a dajkája nélkül, felnőttnek számított. Ezt tükrözi az is, hogy a gyermekek a felnőttekhez hasonló ruhákba öltözködtek. Az is eltért a mai viszonyoktól, hogy a gyermek az első, sőt a másod-unokatestvérét is a testvérének tekintette.
Szilvásvárad, Börtönmúzeum és Panoptikum (358 m) Koordináták: DD 48. 099316, 20. 392211 DMS 48°05'57. 5"N 20°23'32. 0"E UTM 34U 454748 5327517 w3w ///szőlőlé. építé Itiner: A S+ jelzésen indulunk a Park utcán a Bükk-fennsíkon kanyargó műútig. Az utat elérve a S kerékpáros jelzésen visszasétálunk a kalapati pihenőhöz. A pihenőtől a KT átlós tanösvény jelzés visz fel a Millenniumi-kilátóba. A kilátóból a KT jelzésen jutunk vissza Szilvásváradra. A túráról részletesen: A falu felett Szilvásvárad keleti végéből, a Szalajka-völgy bejáratánál lévő Lovarda mellől indulunk fel a Park utcán a S+ jelzésen. Szilvásvárad neve egybeforrott a lótenyésztéssel, a fogathajtással és a lipicai ménessel. Lipicai menes szilvasvarad. A Habsburg udvar legpompásabb fogathúzó lovait tenyésztették eredetileg a Trieszt feletti Lipizza területén. A lovak a hegyi környezetben különösen erős, szívós állatokká fejlődtek, így kiválóan alkalmasak voltak a pompás császári hintók elé. Lipizzáról a világháború elől Magyarországra menekítették a ménest, melynek jelentős állománya maradt végül vissza Bábolnán, majd Szilvásváradon.
Látnivalók a környéken Millenniumi Kilátó Szilvásvárad A 2000. augusztus 20-ra, Szent István napjára készült építmény méretével és páratlan szépségű faszerkezetével uralkodik a környező hegycsúcsok felett, mintha figyelné és vigyázná e festői vidéket. Középkori Börtönmúzeum és Panoptikum Az érdekes kiállítás elsősorban a középkori Felvidék, Kassa, Debrecen, Eger írásos és tárgyi emlékeinek felhasználásával, múzeumok, szobrászok, jelmeztervezők közreműködésével létesült. Lipicai Lótörténeti Kiállítás Az 1860-ban épült klasszicista stílusú istállóban láthatjuk ma is a ménes legszebb ménjeit, illetve az irodák helyén a Lótörténeti kiállítást. Lovas Múzeum és Ménesistálló A kastélytól alig 100 méterre, hatalmas gesztenyefák árnyékában áll a volt grófi ménistálló, amely 1860-ban épült. Lipicai Ménes Szilvásvárad. Itt láthatóak a ménes legszebb apaállatai, s itt alakították ki 1969-ben a Lovas Múze...
Szilvásvárad, egy lenyűgöző település egy lenyűgöző térségben. Az, aki ide látogat, annak garantáltan felejthetetlen élményben lesz része.
Hazánkba az 1800-as években került mai tenyészhelyére a Bükk-fennsíkra. Az Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad a törzstenyészet fenntartása mellett különféle szolgáltatásokat nyújt a nagyközönség számára Az egykori grófi istálló termében lévő lipicai fajtatörténeti múzeumban lovasszobrok, és korabeli lószerszámok tekinthetők meg. A Hajtókocsi Múzeum a Ménesgazdaság területén található. Gerennavár Szilvásváradtól alig 3 km távolságra található egy hegycsúcson a Gerennavár, amely légvonalban csak másfél km távol van az Éleskő vár romjaitól. A 14-15. században vélhetően egy belső és külső várból állt, a hagyományok szerint Nagy Lajos király vadászkastélyaként működött. Mindkét vár ismeretlen körülmények között pusztult el, napjainkban a romhoz sárga L jelzésű túraút vezet el. Lipicai ménes, Szilvásvárad. A várromoktól páratlan a kilátás a környékre, és az Éleskő vár romjaira, tiszta időben jól kivehetők a Magas-Tátra csúcsai is. Családi Sípálya A Szalajka-völgyben, a lovarda mellett található Családi sípálya és a szélén lévő Snowboard park a téli sport szerelmeseinek kedvelt helye.
Az első világháború előtt csak a Habsburg-családnak tartottak előadást, és tanították őket lovagolni, de utána minden vasárnap nagyközönség előtt is megnyitották. De a sok szürke lipicai mellett, hagyományosan egy sötét ló is van a többi között, bizonyítva, hogy nem csak szürke színben létezik. A lovasiskolának otthont adó épületrészt (Téli lovasiskola) Johann Bernhard Fischer von Erlach tervei szerint építették 1729–1735 között barokk stílusban. A lovasok a mai napig a tradicionális öltözetükben lovagolnak. A lovasmutatványok eredete a reneszánsz időkre nyúlik vissza, amikor jól képzett lovakra és lovaglási technikákra volt szükség a lovas harcmodor manővereihez. A lovasbemutatókon sok híres figurát mutatnak be: "Courbette" - ágaskodás "Levade" – a ló felágaskodik, miközben hátsó lábának csánkjai szinte a talajt érintik "Croupade" – a ló a levegőbe ugrik, miközben mellső és hátsó lábait a hasa alá húzza "Capriole" – a ló a levegőbe ugrik, s ezzel egyidőben hátsó lábaival kirúg "Piaffe" – helyben ügetés, vagyis a ló helyben jár, gyakran két oszlop között.
A magyarországi állomány kiemelkedő genetikai értékével tűnik ki. Tenyésztőszervezete a Magyar Lipicai Lótenyésztők Országos Egyesülete. A tenyésztési vonalakat alkotó mének és a törzsek jelei: Pluto (spanyol) Pluto Senior, szürke mén 1772-ben érkezett Lipicára Dániából, a királyi frederiksborgi ménesből, amely ebben az időben Európa-szerte ismert, spanyol vérű lovakat tenyésztett. Conversano (spanyol) A Conversano törzs nápolyi eredetre tekint vissza. A Conversano nevű fekete mént 1774-ben József koronaherceg parancsára Kaunitz herceg vásárolta meg a Conversano grófok méneséből. A nápolyi fajtához tartozott és származásában részben a spanyol lovakra vezethető vissza. Favory ( Csehország) Favory Senior 1779-ben született a monarchia nehéz hámos, spanyol–nápolyi típusú udvari lovait tenyésztő Kladrubban. A tömeg növelése érdekében később többször is kerülnek ebből a ménesből tenyész egyedek a lipicai fajtába. A fakó színű Favory Senior 1783-tól került Lipicára, s ezzel a fajta egyik legeredményesebb ménvonala születik meg.