A háromszoros olimpiai bajnok klasszis, Hosszú Katinka 400 méter vegyesen aranyérmet, 200 méter pillangón ezüstérmet, míg 200 méter vegyesen bronzérmet nyert a budapesti vizes Európa-bajnokságon. A 32 éves a kutyájának, Zeusznak is megmutatta a legújabb szerzeményeit, majd visszaállt a jól megszokott munkába. A háromszoros olimpiai bajnok klasszis harmadik lett egyik kedvenc számában, 200 méter vegyesen szombaton, amivel 24. Eb-érmét nyerte, ezzel a svéd Sarah Sjöströmöt megelőzve minden idők legeredményesebb női úszójává lépett elő. Így nem csoda, ha az érmeket boldogan vitte haza. "Zeusznak tetszenek az érmek" – írta a fotók mellé Hosszú Katinka, amelyeken a kutyájának is megmutatta az Eb-érmeket. Majd ezt követően már az edzőteremből jelentkezett a sztárúszó, ugyanis hiába az eredményes Eb-szereplés, a legfontosabb a nyári tokiói olimpia, így nincs megállás, a tréningeknek folytatódniuk kell. Hosszú Katinka Olimpiai Érmek / Hosszu Katinka Is Reagalt Az Olimpia Halasztasara - Russell Firesom. Ne maradjon le az ORIGO cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail címét és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Ahol a háromszoros olimpiai bajnok rendkívül szoros csatában 57. Még két érem sikerült, 200 vegyesen arany és 50 háton ezüst! Példaképe a kétszeres olimpiai bajnok kosárlabdázó, lebron james. Hosszú katinka fölényesen nyert 400 vegyesen! Ez a minimális elvárása a magyar. Ennyi Penzt Kap Az Allamtol Hosszu Katinka Az Aranyert Terasz Femina from Hosszú katinka fölényesen nyert 400 vegyesen! Ahol a háromszoros olimpiai bajnok rendkívül szoros csatában 57. Hosszú katinka érmei. Még két érem sikerült, 200 vegyesen arany és 50 háton ezüst! A háromszoros olimpiai bajnok hosszú nagyszerűen kezdett,. 12:25 női 200m pillangó (hosszú katinka, kapás boglárka) Ahol a háromszoros olimpiai bajnok rendkívül szoros csatában 57. Még két érem sikerült, 200 vegyesen arany és 50 háton ezüst! A háromszoros olimpiai bajnok hosszú, a szám világcsúcstartója 2: hosszú katinka olimpia. Az olimpiai aranyérem az eddigi 35 millió forint helyett 50 millió forintot ér.
Töltsd le alkalmazásunkat Töltsd le alkalmazásunkat
Vissza a találatokhoz Alkotó Deák Ébner Lajos Pest, 1850 – Budapest, 1934 Készítés ideje 1880 körül Tárgytípus festmény Anyag, technika olaj, vászon Méret 37, 3 × 77, 6 cm Leltári szám FK9697 Gyűjtemény 19–21. századi Gyűjtemény / Festészeti Osztály Kiállítva Magyar Nemzeti Galéria B épület, Első emelet, 19. századi művészet – Változatok a realizmusra. Munkácsytól Mednyánszkyig A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak. Kiállításaink közül ajánljuk
De az a jó évtized, amely alatt Szolnokra járt festeni, a festői eszközök gazdagodását, az atmoszféra fel- és megismerését, a táj és a rajta élő emberek sajátos és csak arra a darab földre jellemző vonásainak feltárását eredményezte. Igaz ugyan, hogy Pettenkofené a felfedezés érdeme, de a Tisza fényeit, a habos felhőket, az egyenes derekú szép asszonyokat Deák Ébner festette először, azt lehet mondani "magyarul". S bár a rajz rendkívül erős oldala volt, képei mégis a szín nyelvén szólnak, bármily részletező, leíró jellegűek is. Szólni kell még arcképeiről, amelyekben az adott karakter leglényegesebb festői vonásaira talál, bár nem volt kimondottan portretista, nem is vállalt portrémegbízást. Ezért szabadon is engedte ecsetét, hiszen kötetlenül töltötte kedvét az ábrázolásban. Tájképeiben előbb a barbizoni hatások érvényesülnek, a hangulati elemek vezető szólamával. De az alföld fényei, remegő párái festőibb, szélesebb megjelenítést követeltek és éppen szolnoki tájai között valóságos gyöngyszemek találhatók.
Az eleven élmény, a piros-tarkán hullámzó kisvárosi élet színe, hétköznap és ünnep, az alacsony horizontú táj, mindez szinte elsöpörte a sokféle, egymást fedő vagy keresztező hatást. A magyar népélet sűrűjébe toppant, olyanba, ami lehetetlenné tette, hogy akár a müncheni színpadias állókép, akár Paál sötét színvilága érvényesüljön festményein. A szolnoki első nyártól számít Deák Ébner pályájának legszebb íve. Az Alföld és Párizs között megosztott évek dús termést hoztak és az 1887-ben történt budapesti letelepedéséig igen magas színvonalat képviselnek. Ezekben az években sokat utazgatott Nyugat-Európában és képeivel sikert aratott Párizsban. Végül itthon marasztotta a női festőiskolában elnyert igazgatói megbízatása. Beleilleszkedve az itthoni képzőművészeti életbe, freskó-feladatokat kap, amelyek bár mesterségbelileg hibátlanok, természetüknél fogva nélkülözik azt az intim bájt, ami szolnoki életképeire jellemző. A "Baromfivásár", a "Hazatérő aratók", a "Szolnoki parasztszoba" bensőségét lehetetlen a sok négyzetméteres falfelületeken megvalósítani s bármily kedvesek is puttói (angyalkák) vagy a Műcsarnok homlokzatán nemrég helyreállított és kiegészített freskója, a méret és az anyag szigorú kötelmeket ró a művészre.
Anyja Deák Fanny, Deák Ferenc közeli rokona volt s így érthető, hogy a gyermek Ébner otthonában magyar szót és magyar gondokat ismert meg. Eredeti családnevéhez a 90-es években vette fel anyja családnevét s míg korai képein csak Ébner aláírás szerepel (gyakran csak monogram), kései munkáin a kettős nevet használja. Már korán megnyilvánult nyelvtehetsége, kitűnő zenei hallása, főként rajzkészsége s így rögtön, a középiskolák befejezése után, 1868-ban Münchenbe ment tanulni. Öt évig küzdött a vaskalapos módszerekkel, de a mesterséget alaposan megtanulta. Első, a Képzőművészeti Társulat kiállítására 1872-ben beküldött képeivel díjat nyert. A rákövetkező évben a bécsi világkiállításon szerepelt egy kompozícióval, kevés sikerrel, de nagy haszonnal, mert megismerkedett az ott látható francia festészettel s az döntésre késztette: 1873-ban Párizsba, illetőleg Barbizonba utazott. Ott dolgozott akkor Paál László és Munkácsy Mihály, akiknek művészete mély nyomokat hagyott Deák Ébner egész életművében.
Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Bp., 1970, 7-8. oldal
Fejlődésének útját a Szolnokon dolgozó osztrák festő, A. Pettenkoffen magyar tárgyú a szabadtéri festés előnyeit is hasznosító életképei döntötték el, amelyek témájukban és stílusukban egyaránt a legközelebb álltak festői habitusához. 1874 nyarán Pettenkoffen példájára maga is Szolnokra utazott, s ettől kezdve több mint egy évtizedig a nyarakat itt, a teleket pedig Párizsban töltötte. ~ zsánerigényekkel érkezett Szolnokra, ahol a magyar népélet sűrűjébe toppant. Leíró jellegű ábrázolási módszere szerencsésen ízesült a levegő atmoszférikus hatásának speciális alföldi sajátosságaival; friss meglátású, közvetlen hangú életképek (Szolnoki piactér, Szolnoki vásár, 1878; Vadmályvák útja, 1880; Hazatérő aratók, 1881; Baleset a vásárban, 1883; Konyhakertben, 1885) és kisméretű, levegős tájképek (Folyópart, Szalmakazlak, Falurészlet, 1885 k. ) hosszú sorát festette meg. A nyolcvanas évek második felében a látottak átélése és kritikus szellemű megközelítése jellemezte munkáit. Ennek az időszaknak a két legfontosabb képe a Húsvéti körmenet (1886) és a Hajóvontató asszonyok (1887).