A szombathelyi előválasztási helyszínek, időpontok: Fő tér: szeptember 18. (szombat) - szeptember 26. (vasárnap) Derkovits lakótelep, Domus üzletház: szeptember 18. (szombat) - szeptember 20. (hétfő) Joskar-Ola lakótelep: szeptember 21. (kedd) - szeptember 23. (csütörtök) KISZ lakótelep: szeptember 24. (péntek) - szeptember 26. (vasárnap) Szólj hozzá!
Bejelentésével szombaton kora reggel gyermekkori lakhelyéről, Nyírtassról jelentkezett be a közösségi oldalán. "Egy életünk van és egy hazánk", ő pedig az élete elmúlt bő tíz évét igyekezett a hazája szolgálatába állítani - mondta. Döntését azzal indokolta, hogy úgy érzi, a hazája nagy bajban van, és a sok baj közül talán az a legfontosabb, hogy Magyarországot "egyre kevésbé érezzük a közös hazánknak". Egyre kevésbé érezzük azt, hogy Magyarország egy és oszthatatlan, egyre inkább azt érezzük, hogy a hazánk végletekig megosztott - elsősorban azt a célt szeretné szolgálni, hogy Magyarországot újraegyesítsék. Élete fontos eseményei az ország nagyon különböző színhelyeihez kapcsolódnak, ezért miniszterelnök-jelöltként mindent vinnie kell magával, ami azzá tette, aki. Folytatódik az előválasztás - BPXV. Azért indíttotta innen ezt a napot, mert az örökkön küzdő magyarokért szeretne dolgozni. Nem az egy százalék kiváltságosért, hanem a 99 százalékért, a különböző módon élő, különböző pártokkal szimpatizáló, de az egyik napról a másikra élő, ötről hatra jutni akaró magyarokért indul.
De egyáltalán hogyan lehet megtartani 106+1 előválasztást? Utánajártunk! NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali
"Legalább ötven és hatvan között van azoknak a választókerületeknek a száma, amelyekben bármilyen eredmény születhet, akár Fidesz-, akár ellenzéki siker" – mondta Herczeg Sándor. A politológus úgy látja: sok múlhat az ellenzéki miniszterelnök-jelölt személyén, szerinte ugyanis nem mindegyik induló tudja mozgósítani a teljes ellenzéki tábort.
Továbbra is van elegendő vakcina ahhoz, hogy felvegye a koronavírus elleni oltást mindenki, aki szeretné. Eddig az országban 6, 4 millióan vették fel az oltást. Most közzétették, mennyi oltóanyag van még raktáron. A magas átoltottságnak is köszönhető, hogy a járvány ötödik hulláma visszahúzódott – olvasható a központi tájékoztató oldalon. A beoltottak száma Magyarországon jelenleg 6, 4 millió fő, 60 százalékuk pedig már a megerősítő harmadik oltást is felvette. Eddig 239 ezren vették fel a negyedik oltást. A koronavírus tájékoztató oldal emlékeztet: az oltás felvétele továbbra is folyamatosan biztosított a kórházi oltópontokon, a háziorvosoknál és a házi gyermekorvosoknál is. Hány orvos dolgozik valójában Magyarországon?. A kormány az Ukrajnából érkező menekültek számára is biztosítja a koronavírus elleni oltás lehetőségét. Az oltási akciónapok márciusban is minden csütörtökön, pénteken és szombaton folytatódnak. A kórházi oltópontokon továbbra is elérhető mind az öt, még rendelkezésre álló vakcina: Pfizer, Sinopharm, Moderna, AstraZeneca és Janssen.
Nyitókép: MTI/Mohai Balázs
Szél Bernadett fordult az Emmihez. Azt neki sem mondták meg, hogy hány beteget küldtek haza vagy tettek át másik intézménybe. Van-e visszatérés a "normalitáshoz" az oltásoknak köszönhetően? Mennyire fenyegetőek a vírus különböző mutációi? Kell-e tartanunk újabb járványhullámoktól? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell. Kásler Miklós, az Emmi minisztere április 7-én adta utasításba a kórházaknak, hogy szabadítsák fel az ágykapacitásuk 60 százalékát. Az intézményeknek április 15-ig kellett ezzel a munkával végezniük. Kiderült mennyi omikron-fertőzött van Magyarországon. A olvasói közül többen is jelezték, azzal szembesültek, hogy rövid időn belül maguknak, otthon kellett megoldaniuk folyamatos ápolásra szoruló hozzátartozójuk ellátását. Ezután Szél Bernadett független országgyűlési képviselő közérdekű adatigényléssel fordult a minisztériumhoz. Arra volt kíváncsi, hogy Kásler Miklós rendeletének értelmében hány ágyat szabadítottak fel intézményi szinten és országosan, hány beteget küldtek haza a kórházakból, hány beteget helyeztek át másik intézménybe.
A szakértők egyetértenek abban, hogy nagyon kevés az esélye annak, hogy harmadik oltás után súlyos lefolyású betegség alakuljon ki. Azzal kapcsolatban ugyanakkor, hogy az oltottak hány százaléka kerül kórházba, Magyarországon nincs hivatalos statisztika, így Zacher Gábor, a hatvani kórház sürgősségi osztályának orvosa saját tapasztalatairól számolt be az ATV Híradónak. "Minden tizedik oltatlanra jut egy oltott, aki a kórházban van. Gazdaság: Közérdekű adatigénylésből derült ki, hogy a kórházi ágyak felét tették végül szabaddá | hvg.hu. Az intenzív osztályra kerülők, illetve a géppel lélegeztettek arányában is picivel rosszabb az arány, ott talán minden hetedik oltatlanra jut egy oltott" – mondta Zacher Gábor. Zacher szerint fontos hangsúlyozni, hogy az oltás nem csodaszer, maszkviseléssel, távolságtartással és a felületfertőtlenítéssel lehet megelőzni a megfertőződést. Figyelembe kell venni a Zacher Gábor által említett arányok helyes értelmezéséhez, hogy több az oltott, mint az oltatlan Magyarországon (közel hatmillióan kaptak legalább egy adag koronavírus elleni védőoltást). Vasárnap az Infostart is beszámolt arról, hogy Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora saját tapasztalatuk alapján azt mondta: mindenki, aki lélegeztetőgépen van, oltatlan.
Arról is beszélt, hogy mi várható és miért titkolja a kormány ezt a bizonyos statisztikát. Még mindig nincs arról adat, hogy Magyarországon a koronavírussal megbetegedettek hány százaléka vette fel az oltást. Hivatalos nyilatkozat pedig továbbra sincs arról, hogy a koronavírus-járvány 4. hullámát mennyire tartja súlyosnak a magyar kormányzat. Felkerestük Zacher Gábort, a Hatvani Kórház sürgősségi osztályán dolgozó orvost, hogy mit tapasztal a kórházban. Saját és a kollégáival cserélt tapasztalatairól tudott beszélni, az országos helyzettel kapcsolatban elmondása szerint minden orvos a sötétben tapogatózik, hivatalos adatokat senki sem lát. Zacher Gábor azt mondta, továbbra is értetlenül állnak azelőtt, miért nem ismerhetik meg az új koronavírusos betegek oltási adatait. "Az EESZT-ből (Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér) 2 perc alatt le lehetne hívni azokat az adatokat, hogy az új betegek közül mennyien oltottak és mennyien nem. A vakcinák hatékonyságáról is lehetne egyfajta képet kapni.
Mint mondja: egyáltalán nem látja maga körül az orvosbőséget, sőt épp az ellenkezője miatt vannak napi gondjai. Példaként említi, hogy van olyan alkalmazottja, aki nála van lajstromban, de pillanatnyilag a fővárosban van szakorvosi gyakorlaton, és közben havonta két hetet Angliában dolgozik. Azaz még a papíron betöltött álláshelyein sincs mindig a napi munkában hadra fogható ember. Egy másik szakértő lapunknak azt mondta, a szektorban zajló folyamatokat lehetetlen a statisztikával pontosan leírni. Emlékeztetett: a nagy régiós fejlesztésekkel létrehoztak egy csomó kórházi osztályt, ahhoz, hogy azok működtethetővé váljanak, be kellett jegyezni egy csomó orvost a sokadik állásába. Vagyis a látszólagos létszámnövekedés oka lehet az is, hogy az új intézményekhez többszörösen jegyezték be ugyanazt a szakembert. Mivel a fővárosban nem volt kórházfejlesztés, így itt nem is változott az orvosok száma. Ezt az elméletet az is alátámasztja, hogy ugyanezen adatsor szerint a háziorvosokból vidéken sem lett több, sőt néhánnyal kevesebben is vannak, azaz csak a kórházi orvosok száma gyarapodott.