A forrástól egyenesen a szurdok felé vettük az irányt, és a Gaja patakot elérve észak felé indultunk vissza. A patak minden évszakban vonzza a gyerekeket, legalábbis az enyémeket biztosan, imádnak kavicsot dobálni, botokat úsztatni. A szurdokban hamarosan elértük az egyik legromantikusabb pontot, az Ádám-Éva fát. Itt egy szép fa híd ível át a Gaja felett, a híd mellett pedig látható egy hatalmas üreges fatörzs maradványa. A legenda szerint két öreg tölgy állt itt egykor, amelyeket Ádámnak ill. Évának hívtak. Az üreges fatörzs Ádám fájának maradványa. Ahogy tovább indultunk, egyre több sziklát is láthatunk a szurdok két oldalán, amelyekben több kisebb barlang is van. A térkép szerint az egyik Sobri Jóska nevét viseli, de a barlangot nem találtuk meg végül. A szurdokból hamarosan kiértünk, amit egy a "bejárathoz" hasonló kapu jelzett. Az út egy elhagyatott épület, az ún. Gaja-szurdok, az örök kedvenc - Regeneráló - úton és otthon. Varjúvárnál éri el a műutat, a kék jelzés pedig az épület sarkánál élesen jobbra kanyarodva fordul visszafelé, és enyhén felfelé.
Autóval idáig lehet menni (ha azzal mentünk). A Varjúvárat közvetlen balról N 47° 18, 867' E 18° 12, 690' [GCGaja+pont1] kerülve ne a kék jelet követve kaptassunk fel a dombra, (persze erre is mehetünk, csak kissé mászósabb lesz), hanem egy jelzetlen ösvényt követve menjünk át a piros sávra, és ha elértük a jelzést, jobbra a kövessük tovább. Hamarosan, egy kapu előtt találkozik a piros és a kék sáv, innen már közös az út. Áthaladunk egy kapun (itt régen létra volt), és rövidesen odaérünk a kilátást nyújtó sziklához. Óvatosan a sziklát balról kerülve (a völgy fele nézünk) egy peremen a szikla alá kerülve találjuk meg a ládát. Fontos, hogy balról, mellette menjünk le, mert onnan lehet csak megközelíteni a ládarejtő üreget. Távolság: Varjúvár-Láda 500 m. Aki esetleg gyalog van, Bodajk faluközpontból a kék jelet követve kb 2 km sétával eléri a ládát. A Gaja-patak - Gaja-völgy és Bakonyalja. További túraajánlatok: 1., A kilátósziklától nem messze épült egy új igazán szép kilátó, tovább haladva a dombon az Alba Régia-forrás irányába.
A kilátó után leereszkedünk a forrásnál a Gaja-patakhoz, majd a patak mentén visszasétálni a kiindulópontunkhoz. 2., Nagyon szép élményben lesz részünk, ha Fehérvárcsurgói-víztározótól indulunk először jobbra tartva a piros jelen indulva a halomsírok felé, majd az Alba Régia-forrástól a fent leírt módon a ládához, utána a ládát megtalálva a Varjúvárig elmenve, onnan vissza a Gaja völgyében a kék jelzést követve. A Gaja-patak a Keleti-Bakony legfontosabb vízfolyása. Nagyesztergár mellett ered, és 20 kilométeren át kelet felé folyik, majd Bodajknál délre fordul. Vizével táplálja a Fehérvárcsurgói-víztározót és dél felé folytatja az útját. Moha alatt a Móri-vízzel, Székesfehérvár mellett pedig a Sárvízzel és a Séddel egyesülve a Nádor-csatorna viszi tovább a vizét a Dunába. Két gyönyörű szurdokvölgye van, az egyik Bakonynána alatt az un. Római-fürdő és itt Bodajk mögött. Itt már a patak kisesésű völgyben lustán, szétterülve tekereg. A medre agyagos, vize barnássárgás színű. A hegyoldalban sziklavonulat húzódik, néhol a szurdok kissé összeszűkül.
Természeti értékek, épített örökség, érdekes helyek, turista látványosságok a mai Magyarországon. Fotók, linkek, infók
Az 1332-37. évi pápai tizedjegyzék szerint a váradi püspökség területén a legnagyobb plébániák a debreceni Szent András és Szent László egyház. A domonkosok kolostora a 13. században a mai Református Kollégium helyén állt 1326-ig, amikor távoztak a városból és csak 1942-ben tértek vissza. Ekkor a mai Füredi úton megvásároltak egy házat, s azt Szent László tiszteletére berendezték kápolnának és plébániaháznak. 1942. október 11-től önálló plébánia. A domonkos szerzetesek a lelkipásztorkodáson kívül ellátták az egyetemi lelkészi feladatokat is. 1946-ban telket vásároltak, és hozzákezdtek egy templom és kolostor építéséhez (ennek alapjai ma is megvannak a Bem tér 21. sz. alatt), ami abbamaradt, mert 1950 ben a kommunista államhatalom megtiltotta a szerzetesek működése. A plébánia vezetését az egyházmegye vette át. Az 1980-as évekre felépült a modern emeletes épületekből álló Vénkerti lakótelep. Az eddigi kápolna korszerűtlenné vált, s Regős Gyula plébános - Kálmán Ernő mérnök tervei alapján, Zsuga Miklós építész kivitelezésében -felépítette a mai templomot, amit 1983. június 28-án Udvardy József szeged-csanádi megyéspüspök szentelt fel Szent László tiszteletére.
MÁJUS 13-ÁN, SZOMBATON DEBRECENBE ÉRKEZIK SZENT LÁSZLÓ KIRÁLYUNK HERMÁJA! Szent László hermája egy ereklyetartó, amely (a Szent Korona és a Szent Jobb után) hazánk harmadik legértékesebb ereklyéjét, Szent László király koponya ereklyéjét őrzi egy gótikus pántokkal átfogott tokban. Szent László királyunk 1095-ben halt meg, Nagyváradon temették el. 1192-ben III. Celesztin pápa avatta szentté. A szentté avatását követően a lovagkirály sírját felnyitották, testét a neki megillető díszes sír … ba, ám fejét egy külön ereklyetartóba helyezték át, hogy így vallásos tisztelet tárgyává tegyék. Az eredeti ereklyetartót, mely fából készült, egy tűzvész 1406-ban elpusztította, ám a koponyának szerencsére nem esett baja. A ma látható hermát Zsigmond királysága alatt készítették, a koponyát ezüsttel vonták be, ám a legfelső részét szabadon hagyták, hogy ott megérinthető legyen. A 15. század végén az állkapcsot elválasztották a koponyától, ma Bolognában őrzik. A nyakszirtcsontból Zichy Ferenc püspök 1775-ben egy darabot a nagyváradi székesegyháznak adományozott, és azt ott szintén díszes hermában őrzik.
Az addigi kápolnát hittanteremmé, pap- és kántorlakássá valamint plébániai irodává alakították át. A templom alapkőletétele és építése: Kálmán Ernő építész a templom építéséről A templom építése képekben Az új templom képeiből: A templom szentelése A templom faragott díszítéseit Nagy Ferenc tabi (későbbi Nemzeti Örökség-díjas) faragóművész készítette, s 1986-ban illetve 1988-ban lettek felállítva. 1987. júniusában helyezték el a templomkertben Szent László mellszobrát, melyet Till Aran szobrászművésznő készített. 1989-ben új plébánia és közösségi ház építését kezdte meg Marosi János plébánosi jogkörrel rendelkező irodavezető.
A plébánia egyházmegyei vezetése 1950-1990-ig egyházmegyés plébániaként működött a Szent László Plébánia. Plébánosai voltak: Bodnár János, Virágh János, dr. Balogh Imre, dr. Regős Gyula, Marosi János, mint plébánosi jogkörrel rendelkező adminisztrátor. Képek az 50-es évekből: A Szent József harang, a kassai domonkosok ajándéka Kápolna belső Kápolna belső A kápolna oltára A régi plébánia és udvara Körmenet a Hámán Kató( ma Füredi) úton A Hámán Kató út ( ma Füredi utca) 6. szám – plébánia és kápolna Az 1980-as évekre felépült az Újkert és a Vénkert lakótelep, melyek egyenként is kisvárosnyi lakossal rendelkeznek. Az addigi kápolna korszerűtlenné vált, s Regős Gyula plébános és Marosi János atya, plébániai adminisztrátor – Kálmán Ernő mérnök tervei alapján, Zsuga Miklós építész kivitelezésében – felépítette a mai templomot. Alapkövét 1982. március 28-án tették le, és 1983. június 26-án Udvardy József Szeged-Csanádi megyéspüspök szentelte fel. A szentelésre elkészült a harangláb, ahova a Szent József nevű harang került.
Közös királyunk is volt, közös küzdelmek, harcok" - sorolta Jacek Gorski. Az eseményre egy különleges vendég is ellátogatott pünkösd vasárnapján. A Lengyel Köztársaság Budapesti Nagykövetsége politikai-gazdasági osztályának vezetője a szentmise után tartott rövid beszédet a híveknek. Kararzyna Ratajczak-Sowa II. János Pál pápáról is beszélt, aki számára mindig fontos volt a lengyel-magyar barátság és a két nép szabadsága. Tanulmányai alatt többször járt Máriapócson, pápaként pedig kétszer látogatott el Magyarországra. Tanulmányai alatt többször járt Máriapócson, pápaként pedig kétszer látogatott el Magyarországra. "A 70-es években a papi szolgálata idejében látogatta a kabai cukorgyárban dolgozó lengyel honfitársait. Érezte, hogy közel vagyunk egymáshoz. 1991-ben és 1996-ban látogatott Magyarországra, fontos volt neki a magyar nép" - hangsúlyozta Katarzyna Ratajczak-Sowa. A szentmisén születése századik évfordulója kapcsán emlékeztek meg II. János Pál pápáról. Hozzászólás írásához jelentkezzen be!