Ebből következően az APEH Megyei Igazgatósága csak az adóssal szemben fennálló saját követelését számíthatja be az adós által elismert áfa követelésébe. A költségvetés más alrendszerét megillető adósi tar EH 2002. 833 A társadalombiztosítási igazgatási szerv által vezetett nyilvántartási rendszerből való adatközléssel kapcsolatos ügy társadalombiztosítási ügy [1952. évi III. 23. §, 349. §, 1997. §, 18. §, 42. §] BH 2004. 297 Szervezett társadalmi munka szervezője a megtérítési kötelezettség szempontjából nem minősül foglalkoztatónak [Ebtv. § (1) bekezdés a) pont; Tbj. §, 5. §; Mvt. 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.). 87. §]. BH 2004. 439 Jogellenes munkaviszony-megszüntetés esetén a munkáltató a dolgozó részére kifizetett munkanélküli járadék, majd az ennek helyébe lépő keresetpótló juttatás visszafizetésére is köteles [1991. évi IV. §, 37. §]. BH+ 2004. 573 Az adóhatóság mint kötelezett az áfa-tartozás vonatkozásában csak az adóssal szemben fennálló saját követelését számíthatja be. Az általa behajtandó, de a költségvetés más alrendszerét megillető adósi tartozásba való beszámításra nem kerülhet sor [Ptk.
12. a) pont, 57. a) és b) pont, (2) bek., 58. § (1) bek., 1997. tv (a továbbiakban: Tbtv. ) 4. § és 20. §, 1991. évi XVIII. tv 15. § (7) bek., 17. §, 46. ]. BH 2003. 306 Munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozik a társadalombiztosítási szerv által vezetett nyilvántartásból való adatközléssel kapcsolatos per elbírálása [1997. 42-43. §, Pp. 349. § (5) bek. 434 A törvényi mértéken felül fizetett végkielégítés nemcsak a foglalkoztató tekintetében járulékköteles [1997. §]. 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól | Forgalmazók az Egészségért Szövetség. BH 2003. 12. 499 A családi pótlékot és a gyermekgondozási segélyt a kár összegének a megállapításánál a kártérítés címén járadékra jogosult gyermek terhére nem lehet figyelembe venni; ezek a járulékok ugyanis nem a gondozásra szoruló gyermeket, hanem - a gyermekneveléssel kapcsolatos terhek enyhítése érdekében - az őt ellátó szülőt illetik meg [1997. 14. §, 1998. évi LXXXIV. tv., Pp. 51. § a)-b) pont, 64. § (3) bek., 164. § (2) bek., 206. § (1) bek., 229. § (1) bek., Legf. Bír. PK. 47. és 195. sz. állásfogl. ] EH 2002. 669 Abból, hogy a társadalombiztosítási tartozásokkal kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére 1999. január 1-jét követően az APEH Megyei Igazgatóságának Járulékigazgatósága jogosult, nem következik, hogy a behajtás szempontjából adónak minősülő társadalombiztosítási járulékkövetelés az APEH követelésévé vált.
chevron_right 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről Hivatalos rövidítése: Tbj. print Nyomtatás chrome_reader_mode Letöltés PDF formátumban Kiválasztott időállapot: Aktuális állapot megtekintése Kibocsátó(k): Országgyűlés Jogterület(ek): Társadalombiztosítási jog Tipus: törvény Érvényesség kezdete: 2015. 07. 01 Érvényesség vége: 2015. 1997. évi LXXX. törvény - Adózóna.hu. 12. 31 Jogszabály indoklása: T/4293. számú törvényjavaslat indokolással - A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY? E törvény célja, hogy az egyéni felelősség és öngondoskodás követelményeinek és a társadalmi szolidaritás elveinek megfelelően szabályozza a társadalombiztosítás keretében létrejövő jogviszonyokat. A foglalkoztatók és a biztosítottak biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos kötelezettségeit: a biztosítottaknak a társadalombiztosítás rendszerében való részvételi kötelezettségét, a foglalkoztatók és a biztosítottak fizetési kötelezettségét és ennek a közteherviselésnek megfelelő teljesítését.
196. §, 297. §, 1993. ) 36. §, 1990. évi XCI. (Art. ) 3. a) pont, (3) bek. b) pont, 32. § (3) és (4) bek., 46/B. § (2) bek., 53. § (1) bek., 97. BH 2005. 8. 296 I. A részvénytársaságot terhelő 1996. január 1. napja előtt teljesítendő, illetve esedékessé vált társadalombiztosítási járulék megfizetésére is csak közigazgatási határozattal kötelezhető az adóst közvetlenül irányító részvénytársaság mint mögöttes felelős [1997. évi CX. 26. ; 1998. évi LXII. 28. § (4) bek. ; 1990. évi CXI. ) 25. *; 1988. évi VI. (Gt. ) 328. ** II. Ilyen határozat hiányában a felszámolási eljárásban érvényesített társadalombiztosítási já BH+ 2005. 11. 528 A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjának a nyugállományba helyezést követő két hónapra fizetendő összeg - amely az utolsó havi illetmény kétszeresének a számított jövedelemadóval csökkentett összegével megegyező juttatás - nyugdíjszerű ellátásnak minősül [1996. évi XLIII. törvény (Hszt. ) 192. § (1) bekezdés]. EH 2004. 1166 A biztosítási jogviszony szünetelése szabadságvesztés időtartama alatt nem zárja ki a rokkantsági nyugdíj megszüntetését [1997. évi LXXX tv.
Megh... A folytatáshoz előfizetés szükséges. A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el! Előfizetési csomagajánlataink {{ ticleTitle}} {{ ticleLead}} A folytatáshoz előfizetés szükséges! A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet. A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését. exit_to_app Belépés library_books Előfizetés Keresés az oldal szövegében
3. § (1) Az egészségügyi szolgáltatások azonos szakmai tartalommal illetik meg az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásaira jogosult személyeket. (2) Az egészségügyi szolgáltatásra hajléktalanként jogosult személyt az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásai külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint illetik meg. 4. § Az állam az e törvényben meghatározott ellátások teljesítését akkor is biztosítja, ha az ahhoz szükséges kiadások az E. Alapból nem fedezhetők. 5. § Az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez. 5/A. § Az utazási költségtérítéssel, a külföldön történő gyógykezeléssel összefüggő eljárásokkal, a méltányosságból igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásokkal, a méltányosságból igénybe vehető pénzbeli ellátásokkal (ideértve az egyszeri segélyt is) kapcsolatos ügyekben, valamint a Tbj. 13. §-a alapján indult eljárásokban az elektronikus kapcsolattartás kizárt, kivéve ez utóbbi esetben az európai egészségbiztosítási kártyával és az alkalmazandó jogszabályok meghatározásával kapcsolatos eljárásokat.
Figyelt kérdés Miért fontos az a kérdés hogy hol a minisztérium székhelye? Milyen hatalmakat gyakoroltak a kancellária és a helytartótanács? Mi a jelentősége az évenkénti ülésszaknak? Az évenkénti ülésszak miért korlátozza az uralkodó hatalmát? Miért kell lehetőség szerint télen tartani az üléseket? Mi a különbség a rendi és népképviseleti országgyűlés között? Hogyan alakult a nemesek választójoga? Mit jelent a vagyoni cenzus, és mit az értelmiségi cenzus? Mai szóval hogyan mondhatnánk hogy tudor? Mi a "magyar tudós társaság"? Horvátország mióta volt a Magyar Királyság része? Helytartótanács - Synonyms of helytartótanács | Antonyms of helytartótanács | Definition of helytartótanács | Example of helytartótanács | Word Synonyms API | Word Similarity API. Miért volt érdeke a Habsburg uralomnak az, hogy korábban megbontsa az állami egységet, és Erdélyt külön kormányozza? Mit jelent az egyenlőség mellett az "aránylagosan"? Mit jelent a jobbágyfelszabadítás? Mi az úri törvényhatóság? Mi volt a cenzúra? Hogyan különíti el a törvénykönyv a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalmat? A törvény hogyan segítette a polgári átalakulást és a hazánk önállóbbá válását? Sajnos még nem érkezett válasz a kérdésre.
Felhő Ibolya: A helytartótanácsi levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 3. Budapest, 1961) ELSŐ RÉSZ A magyar királyi helytartótanács (consilium regium locumtenentiale Hungaricum) iratai kiadta számára III. Károly. (Az utasítás másolatban megtalálható a Helytartótanácsi lvt. -ban, a Kézikönyvtár No. 5. jelzetű kötetében. ) Az országos biztosság közvetlenül a helytartótanács felügyelete alatt állott s igazgatóját (director) is mindig a helytartótanács főúri tanácsosai közül nevezte ki a király. A Magyar Királyi Helytartótanács megkezdi működését – kultúra.hu. Tagjai a kerületi biztosok (commissarii districtuales) voltak, -akik az igazgató irányítása alatt kerületük központjában — amely egyúttal a kerületben működő hadbiztosnak is székhelye volt — végezték munkájukat. Az 1724. évi utasítás 8 kerületre (pozsonyi, besztercebányai, soproni, budai, kassai, eszéki, debreceni, szerémi kerületre) osztotta az országot.
Az országgyűlés kikötötte: amint lehet, költözzék át az ország középpontjába. Ezt azonban nem siették el, a Helytartótanács csak 1784-ben költözött Budára. A Helytartótanács hatásköre az ország közigazgatásának nagy részére kiterjedt, kivéve a szorosan vett bíráskodási, katonai és pénzügyeket. (Ezek a bíróságok, a főhadparancsnokság, és a kamarák felügyelete alá tartoztak. A helytartótanács szekhelye . ) A Helytartótanács területi illetékessége nem terjedt ki Erdélyre és a Határőrvidékre, de Horvátországra sem. Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 7 960 ft 6 490 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel. Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 9 990 Ft
Erdélyben a magyarországi Helytartótanácsnak sok tekintetben megfelelő országos kormányzati szerv az Erdélyi Királyi Gubernium volt. [ szerkesztés] A Pallas Nagy Lexikonában "' Helytartótanács: m. kir. (Consilium Regium Locumtenentiale Hungaricum), a független magyar felelős minisztérium alakítása előtt Magyarországnak s kapcsolt részeinek fő politikai kormányszéke, politikai lefőbb kormányhatóság, mely által a király végrehajtó hatalmát közigazgatási ügyekben rendszerint gyakorolta. III. Károly király állította fel, s első szervezetét az 1723. XCVII. -CII. t. -c. -kel nyerte, melyet az 1741. XI. és 1791. XIV. megerősítettek s némi irányban kifejtettek. Az 1848. -kel a H. teendői is a magyar minisztériumra mentek át (6. §); a 23. § jelesül a h. feloszlását rendelte el, ami a közbenjött események folytán tényleg csak 1867. következett be. A budai Vár 1848-49-ben. A H. semmi udvari hivataltól, hanem a királyi tanács gyanánt egyenesen és közvetlenül a királytól függöt; felterjesztéseit az udvari kancellária utján egyenesen a királyhoz tette.
1780-90) idejétől kezdve a bizottsági tárgyalás helyett ügyoszt-okban elintézték, ami az előadói rendszerből fejlődött ki; azonos természetű ügyeket mindig ugyanaz a tanácsos készített és adott elő a tanácsban. - A ~ legfőbb hivatása a kir. rendeletek végrehajtása volt, de gyakran maga is javasolt új rendeleteket. Minthogy az alsóbb hatóságoknak közvetítette a kir. intézkedéseket, tulajdonképen a vm-k és a városok közp. szerve volt, mely a →királyi kancellária útján érintkezett a kir-lyal. - Hatáskörének nagy méreteiről meggyőzhet az ügyo-ok áttekintése, melyek II. Józseftől (ur. 1780-90) 1845-ig annak gyakorlásában részt vettek: egyh., egyh. alapítványi, egyh. gazd. ; prot. vallási, nem egyesült gör. vallási, zsidóügyi, közoktatási, kv-cenzúrai, keresk. és közlekedési, közgazd., úrbéri, világi alapítványi, sz. kir. városi, vármegyei, rendőrségi, közigazg., árva-, zálogház-, egészségügyi, nemesi, jász-kun, cigányügyi, hadiadó, hadbiztossági (katonaság elszállásolása és ellátása) ügyosztályok.
Kategória: kulturális örökség Fellelhetőségének helye: Sátoraljaújhely, Kossuth tér 5. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása: Zemplén vármegye, Sátoraljaújhelyen, a régi megyeházán található levéltáráról így írt Kazinczy Ferenc 1821-ben: De még igen számos, igen nagy tekintetű Írásaink vagynak… Ezek nem egyedül a' Megye', nem egyedül a' Haza', hanem az egész Emberiség' kincsei, 's a' később idők Kovachichai 's Horvát Istvánjai innen szednek majd fényt régibb történeteink homályainak fel-világosítására. " Az Árpád-kori eredetű, a Sajó-Hernád torkolatvidékétől a lengyel (később galiciai) határig húzódó Zemplén vármegye levéltárának legkorábbi, 16. század közepe előtti iratainak sorsa nem ismert. Szirmay Antal, Zemplén vármegye jegyzője történeti műve alapján Kazinczy örökítette meg azt a hagyományt, mely szerint a levéltár legrégibb őrzőhelye Csicsva vára volt, ahol 1527-ben, a kettős királyválasztás utáni polgárháború alatt pusztult el a teljes iratanyag.