Szilágyi Liliána úszónő tavaly decemberben tett megdöbbentő vallomást, miszerint édesapja, Szilágyi Zoltán hosszú éveken keresztül bántalmazta testileg, lelkileg és szexuálisan. Sokan kétkedve fogadták a fiatal tehetség állítását, ám a Magyar Úszó Szövetség (MÚSZ) külön vizsgálóbizottságának megállapítása szerint megfelelnek a valóságnak Szilágyi Liliána azon nyilatkozatai, amelyekben az édesapájától, Szilágyi Zoltántól elszenvedett őt ért súlyos bántalmazásokról beszélt a múlt év végén. A MÚSZ ennek alapján Szilágyi Zoltánt további intézkedésig "nem kívánatos személynek" nyilvánította a rendezvényein. Papp Gábor ügyvéd, a vizsgálóbizottság elnöke szerdán sajtótájékoztatón számolt be arról, hogy erre a következtetésre az ügy főszereplőinek, illetve a történésekről ismerettel rendelkező személyeknek - sportolóknak, edzőknek, pszichológusnak - a meghallgatása után jutottak. Szilágyi Liliána Forrás: Hozzátette, Szilágyi Liliána nyilatkozatainak tartalmát több, egymástól független személy erősítette meg, az úszónő szavaival megegyező pontossággal.
2021 © RTL Magyarország. video Igazat adott Szilágyi Liliánának a Magyar Úszó Szövetség Szilágyi Liliána apját nemkívánatos személynek nyilvánították a rendezvényeiken. Lezárult a szövetség vizsgálata, amely azután indult, hogy a korábbi Európa-bajnoki ezüstérmes úszó december végén azzal vádolta meg nyilvánosan az apját, hogy hosszú éveken át testileg, lelkileg és szexuálisan bántalmazta. A szövetség a szexuális bántalmazás kérdésében nem foglalt állást, és más szankciókat sem hozott, mert azt mondják, a vizsgált ügyek már elévültek. # híradó # belföld # baleset-bűnügy # szilágyi liliána # szilágyi zoltán # bántalmazás
Kisebbik lánya, Gerda otthon maradt, hátat fordított anyjának. Kapcsolódó: " Megöllek, te rohadt kis " – üvöltötte Szilágyi Liliána apja, miközben fojtogatta az úszónőt – Megrázó részletek derültek ki – videó Lapunk úgy tudja, a bíróság megállapítása szerint Szilágyi Zoltán durva, agresszív viselkedése miatt romlott meg a házasság, érzelmileg zsarolta, megfélemlítette nejét, később ellehetetlenítette a nő kapcsolattartását Gerdával. A fiatalabbik gyerek nem tudott arról, mi történt 2016 márciusában a családban, az apával töltött három év alatt megtagadta az anyját. A bíróság szerint Gerdának az apja felügyelete alatt önálló programjai sem lehettek, már ez is kétségessé tette, hogy Szilágyi alkalmas volt-e a gyereknevelésre. Ez is érdekelheti: "Küzdök érted" – Újra megszólalt Szilágyi Liliána: a húgának üzent A Blikk úgy tudja, a lezárult per másodfokú, 2020-as ítélete azt is kimondta, hogy a döntés jogerőre emelkedését követően az apa három napon belül adja át volt nejének a lányt. Az eljárást addig húzták-halasztották, hogy Gerda nagykorú lett, így a bíróság döntését gyakorlatilag figyelmen kívül hagyták, 21 hónapon át negligálva az ítéletet.
A vizsgálóbizottságban helyet foglaló Tausz Katalin szociológus a javaslatokat illetően azt mondta: az edzők a jövőben kísérjék figyelemmel a versenyzőket károsan érintő szülői magatartásokat, ehhez erőforrást is biztosítanak a szakembereknek, akiknek jelentési kötelezettségük lenne a gyermekvédelmi szervek felé. A trénereknek továbbképzést is javasolnak, hogy az intő jeleket felismerjék. A szakértő a túlzott szülői jelenlét káros hatásaira, illetve az akkreditációs szabályok szigorításának fontosságára is felhívta a figyelmet. Az ifjúsági olimpiai bajnok, felnőttek között Európa-bajnoki ezüstérmes Szilágyi Liliána a múlt év végén közösségi oldalain hosszú bejegyzésben írt arról, hogy édesapja gyerekkorától kezdve bántalmazta "testileg, lelkileg, szexuálisan". Szilágyi Zoltán egy nappal később reagált lánya vádjaira, és jelezte, hogy büntetőeljárást indít a kijelentések miatt, egyúttal arra kérte lányát, hogy a jövőben ne használja a Szilágyi családnevet.
Az ügy kapcsán kerestük Szilágyi Zoltánt, de eddig nem értük el. Szilágyi Liliána Szilágyi Zoltán Szilágyi Gerda családon belüli erőszak Bántalmazás Blikk extra bíróság válóper
( A legfrissebb hírek itt) Szilágy Liliána egy hete beszélt arról, hogy az apja éveken át bántalmazta őt és az édesanyját /Fotó: Facebook Ez a történet csak erősíti a kételyeket... A megromlott házasságot az édesanya már előtte kétszer le akarta zárni, s 2016 márciusában jutott el odáig, hogy nem tűr tovább, miután Liliána elköltözött otthonról – előtte az apja fojtogatta. "Ledobott a földre és elkezdett tiszta erőből fojtogatni, miközben azt üvöltötte, hogy megöllek, te rohadt kis " – mesélte D. Tóth Kriszta Elviszlek magammal című műsorában Liliána. A válás döbbenetesen zajlott: miután Liliána elhagyta az apját, Szilágyi közölte a lányát védő anyával, hogy neki is mennie kell. Egy darabig még a közös lakásban élt, de ekkortól az ingatlanban szinte mindig ott volt egy idegen férfi, felügyelte, figyelte, mit csinál odahaza. Képtelen volt elviselni, hogy a saját házában így kell eltöltenie a napokat, így 2016 júniusában ő is elköltözött. Utána hiába akart visszatérni, a férje kizárta onnan.
A központi parkban a város alapító Bocskai István teljes alakos szobra található. Református temploma mellett a Romániához csatolt területek egyetlen megmaradt Kossuth szobra áll. Szoborpark (a református templom jobb oldalán): Arany János teljes alakos szobra áll Nagyszalonta "400 éve város" emlékére állított Hajdú emlékmű, az Erzsébet parkban az 1896-os millenniumi ünnepségek alkalmával ültetett két tölgyfa tövében található. Arany János szülőháza helyén, tájház működik, emléktáblával megjelölve. Zilahy Lajos szülőháza emléktáblával megjelölve. MTVA Archívum | Épület - Nagyszalonta - Tájház Arany János szülőháza helyén. Sinka István szülőháza emléktáblával megjelölve. Kulin György szülőháza emléktáblával megjelölve. Facebook oldalunk Kiadványaink YouTube csatorna További videóink Hirdetés
Jó, ha tudod Az utazás időpontja: 2017. március 15. Indulás 05:15-kor Budapesten a Batthyány tér 7-től vagy 05:30-kor a Blaha Lujza térről a Corvin Áruház parkolójából. Indulás előtt legalább 15 perccel érkezzetek meg a helyszínre! Érkezés vissza az esti órákban, 23:30 körül A részvételi díj tartalmazza az utazás felsőkategóriás autóbusszal, a magyar nyelvű idegenvezetést és csoportkíséretet illetve a szervezési díjat Március 15-én Nagyvárad mellett a közeli Nagyszalontára, Arany János szülőházához is ellátogathatsz ezzel a bónusszal Az ajánlatot a Brigád Ponton készpénzért is megveheted, igazolvány nem szükséges hozzá Beváltható 2017. 02. 03 - 03. 10. Kreatív Zenei Műhely: NAGYSZALONTÁN JÁRTUNK - FOTÓK. Fontos FONTOS: Kérjük, hogy a bónusz vásárlását követő 48 órán belül add le jelentkezésed az utazási irodánál, ellenkező esetben nem tudják garantálni a szabad helyeket! A bejelentkezést és az adatok elküldését az e-mail címen teheted meg. A személyes ügyintézés érdekében a Kolosy tér 2. (Kolosy piac épülete) I. emelet 11/A szám alatti irodában várnak hétfőtől péntekig 12.
Az ötlet két éve indult el, akkor Mikepércsen volt az ízig - vérig disznótor Derecske és egy – egy testvértelepülés – Nagygalambfalva és Székelykeresztúr – részvételével. A Nagyszalontával kötött testvérvárosi együttműködés kulturális jelleget öltött. 2011. szeptemberében ott mutatták be a derecskei grafikai művésztelep alkotásait, illetve az 56 – os megemlékezés kapcsán pedig nagyszalontai művész kiállításának megnyitóján vehettek részt a derecskei érdeklődők. Minden évben megrendezésre kerül Nagyszalontán az Arany János szavalóverseny, ahol a derecskei tanulók szép eredményeket érnek el. 2012-ben közel száz derecskei diák utazott Nagyszalontára, hogy Arany János szülővárosának nevezetességeivel ismerkedjenek meg. Látnivalók Régészeti lelőhely a "Movila trupului" nevű helyen, bronzkori településsel és 10. Arany jános szülőháza nagyszalonta. századi temetkezési hellyel. Régészeti lelőhely a Pata puszta nevű helyen, 11–12. századi temetkezési hellyel. A Csonka-toronyban az Arany János Emlékmúzeum és a Városi Galéria található.
1241-ben a tatárok pusztították el, de hamarosan újraépült. 1332-ben a pápai tizedjegyzék már egyházas helyként említette Zalancha, Zalanta néven. 1337-ben a pápai tizedjegyzék adatai szerint papja 8 garas pápai tizedet fizetett. 1433-ban a Toldyakon kívül a Nadaby család is birtokos volt itt. 1552-ben a község összesen 13 és fél pusztából állt. 1556-tól a század végéig az erdélyi fejedelmek fennhatósága alá tartozott. 1598-ban a Nagyvárad alól visszavonuló török hadak pusztították el. Ezután majd 8 évig lakosok nélkül állt. 1606-ban Bocskai István erdélyi fejedelem a köleséri hajdúknak adományozta a települést. Arany-Út | Avasi Gimnázium, Miskolc. A Bocskai István által letelepített 300 hajdú megalapította Szalonta városát. 1610-ben Báthori Gábor fejedelem a szalontai hajdúknak vámszedési jogot adott. Egy 1618-ból fennmaradt, Jóte Ferencz főkapitánysága alatt Nagy-Szalontán kelt oklevélen látható a szalontai hajdúk első pecsétje, melyet Bocskaitól nyertek egyéb szabadalmaikkal együtt. A pecsét-címer oroszlánnal viaskodó sast ábrázolt.
Amikor fontos, hogy a keresett feltételek egymástól meghatározott távolságra legyenek. " " - csak azokat a találatokat adja vissza, amiben az idézőjelben lévő feltételek szerepelnek, méghozzá pontosan a megadott formátumban. Pl. "Petőfi Sándor" keresés azon találatokat adja vissza csak, amikben egymás mellett szerepel a két kifejezés (Petőfi Sándor). [szám]W - csak azokat a találatokat adja vissza, amiben mindkét feltétel szerepel és a megadott távolságra egymástól. A [szám] helyére tetszőleges szám írható. Pl. Petőfi 6W Sándor keresés visszadja pl. a "Petőf, avagy Sándor" találatot, mert 6 szó távolságon belül szerepel a két keresett kifejezés. [szám]N Mint az előző, de az előfordulások sorrendje tetszőleges lehet Pl. Petőfi 6N Sándor keresés visszadja pl. a "Sándor (a Petőfi) találatot. Pl. a "Sándor (a Petőfi) találatot.
Nagyszalonta Ország Románia Történelmi régió Partium Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió Megye Bihar Rang Megyei jogú város Polgármester Török László Teljes népesség 17 735 fő (2011) Magyar lakosság 10079 Terület 166, 44 km² Honlap cím Nagyszalonta története Nagyszalonta város Romániában Bihar megyében található. Neve a szláv Suleta személynévből ered. Nagyváradtól 38 km – re délnyugatra a Kölesér partján fekszik. Nagyszalonta és környéke már a honfoglalás előtt is lakott hely volt. A 16. századig jelentéktelen községnek számított, melynek ősi birtokosa a Toldy család volt. 1332 – ben a pápai tizedjegyzék már egyházas helyként említette Zalancha, Zalanta néven. 1556 – tól a század végéig az erdélyi fejedelmek fennhatósága alá tartozott. A Nagyvárad alól visszavonuló török hadak pusztították el. Ezután majd 8 évig lakosok nélkül állt. 1606 – ban Bocskai István erdélyi fejedelem a köleséri hajdúknak adományozta a települést. A Bocskai István által letelepített 300 hajdú megalapítja Szalonta városát.