1989-től 1999-ig a Kaposi Mór Oktató Kórház ámú Belgyógyászati Osztályán dolgoztam, majd 1999-ben az akkor megalakuló Szívgyógyászati Klinikán helyezkedtem el. Alapító tagja vagyok a PTE Szívgyógyászati Klinika orvosközösségének, ahol a kardiológiai osztály osztályvezető helyetteseként, klinikai főorvosként vettem részt az ambuláns és osztályos betegellátásban egyaránt. Jelenleg a Harkányi Gyógyfürdőkórház orvosigazgató helyetteseként, kardiológusként tevékenykedem a kardiológiai rehabilitáció területén. Továbbra is szerződéses kardiológusa vagyok a Pécsi Szívgyógyászati Klinikának. Angolból középfokú, oroszból alapfokú nyelvvizsgával rendelkezem. A disszertációval kapcsolatban kettő elsőszerzős közleményem jelent meg angol nyelvű lapban (ö faktor: 3, 694), egy további pedig elbírálás alatt van. Új keringés- és légzéstámogató eszközökkel gazdagodott a PTE Klinikai Központja | Városunk Pécs. 2009-ben egészségügyi manager kurzust végeztem a PTE Közgazdasági karán, diplomamunkám címe: "Magánrendelések szervezeti és finanszírozási specialitásai Magyarországon". 2010. december 13-án sikeres (100%-os) Phd védésem címe: ADMA változása revaszkularizációs eljárások során.
Szeptember 4-én a pécsi Kossuth tér ad otthont a Richter Egészségváros nak. Az egészségtudatosságot és a betegségmegelőzést népszerűsítő rendezvénysorozat lehetőséget biztosít arra, hogy ingyen, előzetes időpont egyeztetése nélkül vegyenek részt a helyi lakosok egészségügyi szűréseken, tanácsadásokon. A részvétellel ugyanakkor nemcsak a saját egészségükért tehetnek az eseményre látogatók, de a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Szívgyógyászati Kliniká t is támogathatják. Hiszen minden szűrésért, tanácsadásért, meghallgatott előadásért 300 forint értékű adományponttal bővül a Richter Gedeon Nyrt. által felajánlott, megemelt összegű 3. Még masszázsfotel is van a pécsi szívklinika új gyógyászati termében | pecsma.hu. 500. 000 forintos alapadomány. A lakosság aktivitásán múlik, sikerül-e elérni a nap végén a kitűzött adománycélt: a szívultrahang vizsgálófej beszerzését. A szervezők több mint 30 sátorban ingyenes szűrésekkel, egészségügyi tanácsadásokkal és ismeretterjesztő előadásokkal várják a fiatalokat, felnőtteket és időseket egyaránt. " Felelős magyar gyógyszergyártóként a Richter Gedeon Nyrt.
A számítógépes archiváló rendszer az eredmények azonnali összehasonlításának lehetőségét nyújtja. Az ambulancián labordiagnosztika, autotranszfúzió vétele, EKG, echocardiográfia (TTE és TEE egyaránt), légzésfunkció, ergometria, Holter, ABPM vizsgálatok rutinszerűek. Elérhetőségek Klinikaigazgató: Prof. Cziráki Attila, egyetemi tanár Cím: 7624 Pécs, Ifjúság út 13. Levelezési cím: 7602 Pécs, Pf. Felújítják a szívgyógyászati klinikát | Pécs Aktuál. 92. Telefon: központ +36-72-536-000, titkárság +36-72-536-389 Fax: +36-72-536-399
Szebenyi Péter környezetvédelmi szakember a mindennapi élet környezettudatos lehetőségeiről tart előadást. Jaksity Kata közéleti személyiség, aki a civil társadalomban is fontos kezdeményezések elindítója, kiemelten az egészségtudatosság fontosságáról, a lelki egyensúly megőrzéséről tart motivációs előadásokat. Béres Alexandra, fitnesz Európa- és világbajnokunk pedig az egészséges testképről, az egészséges életvitelhez vezető útról és a lehetséges elakadásokról fog mesélni, hasznos tanácsokkal és tippekkel kiegészítve. Pte kk szívgyógyászati klinika. Az Agora és a Betekintés a szívünk mélyébe sátrakban a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Szívgyógyászati Klinika szakemberei sokszínű előadásokkal várják a helyszínre látogatókat. Olyan témákat boncolgatnak, melyek hasznos információval szolgálnak az egészségtudatos mindennapokhoz és a preventív szemlélet kialakításához. Szó lesz többek között a csontritkulás megelőzéséről és kezeléséről, a memória működéséről, a különböző szívritmuszavarokról, szívelégtelenségről, a COVID-19 fertőzés szív- és érrendszeri hatásairól, illetve a lelki egészség fontosságáról is.
Jelentősen lerövidül a várakozási idő, akár a vizsgálatra, akár a műtétekre vonatkozóan a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ (PTE KK) Szívgyógyászati Klinikáján, ahol röntgenberendezést és a hozzá tartozó ultrahang eszközöket adtak át pénteken, tájékoztatta szerkesztőségünket a Pécsi Tudományegyetem. A PTE KK Szívgyógyászati Klinika regionális kardiológiai és szívsebészeti centrumként a nap 24 órájában folyamatosan látja el a dél-dunántúli régió szívbetegeit. A klinikán évente átlagosan 7500 fekvőbeteget látnak el, valamint a kardiológiai szakambulancián évi 47 ezer vizsgálatot végeznek el. A koronavírus járvány, és annak szívgyógyászati szövődményei jelentősen megnövelték a kardiovaszkuláris akut és krónikus betegek számát – tájékoztatta a Pécsi Tudományegyetem (PTE) pénteken szerkesztőségünket. – A COVID-19 akut, mellék és utóhatásaként létrejövő esetek, így többek között az infarktus zavartalan és folyamatos ellátása érdekében pályázott a klinika a beruházás megvalósítására. A fejlesztésnek köszönhetően jelentősen lerövidül a várakozási idő, akár a vizsgálatra, akár a műtétekre vonatkozóan Forrás: Csortos Szabolcs/PTE A fejlesztéseket több mint 580 millió forinttal támogatta a Pénzügyminisztérium, az Innovációs és Technológiai Minisztérium és az Operatív Törzs támogatásával a Járvány Elleni Védekezés Központi Tartaléka.
Mindezek után az Országgyűlés 1990. augusztus 3-i ülésén Göncz Árpádot egyedüli jelöltként választotta meg a rendszerváltozás utáni Magyarország első köztársasági elnökének. A titkos szavazáson a leadott 310 voksból 295 szólt mellette, és csupán 13 képviselő ellenezte Göncz Árpád megválasztását. 1995 májusában járt le Göncz Árpád elnöki mandátuma, és az akkor kormányzó MSZP – SZDSZ koalíció ismét őt jelölte államfőnek, míg az MDF, a KDNP és a Fidesz képviselőcsoportja közösen Mádl Ferenc jogászprofesszort, az Antall-kormány korábbi miniszterét javasolta államfőnek. A június 19-én megtartott titkos szavazáson 259-en szavaztak Göncz Árpádra, míg Mádl Ferenc 76 voksot kapott, 14 szavazat pedig érvénytelen volt. Ezzel Göncz Árpád lett újabb öt évre Magyarország köztársasági elnöke. Göncz Árpád először ideiglenesen 1990. május 2-ától augusztus 3-ig, majd 1990. augusztus 3. 1989 október 23 novembre. és 2000. között töltötte be a köztársasági elnöki tisztséget. 2000-ben Göncz Árpádot – a törvényi szabályozás miatt – már nem lehetett újra jelölni, a Fidesz – FKGP – MDF kormánykoalíció pedig ismét Mádl Ferencet javasolta államfőnek.
A harminc évvel ezelőtti rendszerváltásunk egyik emelkedett pillanata a Magyar Köztársaság kikiáltásának napja 1989-ben. Éppen a hányatott sorsú ünnepen, október 23-án történt. 2019. 11. 02. 14:17:26 | Frissítve: 2019. 10. 31. 14:17:45 Déli 12 órakor a Parlament Kossuth térre néző erkélyéről Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök kihirdette Magyarország új államformáját: "Ünnepélyesen bejelentem, hogy az Országgyűlés által módosított alkotmány kihirdetésével a mai naptól, 1989. október 23-tól, országunk államformája és neve: Magyar Köztársaság. Most, a XX. Itthon: A Magyar Köztársaság kikiáltása 1989. október 23-án | hvg.hu. század vége felé közeledvén, a szabad, demokratikus Magyarország megteremtésében a Kossuth Lajos, Károlyi Mihály és Tildy Zoltán nevével összekapcsolódó előző magyar köztársaságok nyomdokain haladunk, s az utóbbi negyven esztendő – különösen az 1956-os októberi népfelkelés és nemzeti függetlenségi megmozdulás – történelmi tanulságaitól indíttatva, megalkottuk az új köztársaság törvényes alapjait. " Fotó: Manek Attila, MTI "A tisztelgő katonák fegyverében nemzetiszínű zászló.
Október elején szétesett az MSZMP, létrejött a Magyar Szocialista Párt (MSZP), és új politikai pártok alakultak. A túlnyomó többségében még MSZMP-képviselőkből álló Országgyűlés "a többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés politikai átmenet elősegítése érdekében" 1989. október 17-én megszavazta az alkotmány módosítását. évi XXXI. törvény jogi-formai szempontból módosította az 1949-es alkotmányt (az 1949. 1989 október 23 juillet. évi XX. törvényt), amely tartalmát tekintve csaknem 80 százalékban megújult. Az alaptörvény deklarálta, hogy a Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam, rendezte a központi állami szervek alapvető feladatait és hatáskörét, a hatalommegosztás alkotmányos elvének megfelelően meghatározta egymáshoz fűződő viszonyukat. Létrehozta az alkotmányvédelem legfőbb szervét, az Alkotmánybíróságot, az Országgyűlés pénzügyi-gazdasági ellenőrző szervét, az Állami Számvevőszéket és az állampolgári jogok országgyűlési biztosának tisztségét.