Ezek a kerti virágok anélkül is növekednek, hogy több munkát és nagyobb szakismeretet követelnének tőlünk, és már a kezdettől örömet szereznek. Kerti virágok lustáknak Mivel minden kezdet nehéz, az újdonsült kertészek főleg olyan növényeket szeretnének, amelyeket egyszerű gondozni és az elvégzett munka után gyors eredményt látnánk. Hogy néznek ki ezek a növények, egyáltalán léteznek ilyenek? Igen, sőt be is szerezhető jó néhányuk. Mindegyikre jellemző, hogy kedvezőtlen talaj- és időjárási viszonyok között is jól fejlődik. Sőt, bizonyos mértékben megbocsátják az ápolási hiányosságokat is. Természetesen nem lehet a növényeket felületesen kezelni vagy teljesen magukra hagyni. Mint minden más növénynek – bizonyos ápolásra szükségük van, de még a kevés odafigyelést is gazdag virágzással hálálják meg. Érdes napszemvirág (Heliopsis helianthoides) Évelő, 80-150 cm magasra nő, júliustól szeptemberig virágzik, napfényigényes. Évelő bokros virágok nevei. Kevés ápolást igénylő, tartós virágzású évelő dísznövény. Növekedés: Nagy, széles bokros növekedésű növény; kihegyezett tojásdad, sötétzöld levelekkel.
Szoliterként vagy évelőágyba háttér- vagy vezérnövényként ültessük. Tűző napot szeret, szárazságtűrő, igénytelen növény. Kései szellőrózsa (Anemone hupehensis) Virágzáskor a méteres magasságot is elérheti. Halványrózsaszín virágai bogernyőkben nyílnak júliustól szeptemberig. Félárnyékba ültessük, közepes vízigényű. Télálló. A pangó vizet nem tűri. Évelőágyba ajánlott. Kis-Ázsiai ökörfarkkóró (Verbascum olympicum) 180-200 cm magas, erőteljes növekedésű, felálló szárú, tőlevélrózsás évelő. 2-3 évig él. Az első évben csak tőlevélrózsát fejleszt, virágzatot csak a 2. 3. évben nevel. Hatalmas füzérben hozza aranysárga virágait júniustól augusztusig. Szoliterként vagy háttérnövényként ültessük. Igénytelen, mutatós évelő. Napon vagy félárnyékban érzi jól magát, rendszeresen öntözzük! Kopasz őszrózsa (Aster novae-belgii 'Brigitte') 80-100 cm magas, terjedő tövű, bokros évelő. Levelei hosszúkásak, lándzsásak. Lila fészekvirágzatát augusztustól októberig bontja. Napos helyet szeret, vízigényes. Évelő bokros virágok jelentése. Margitvirág (Leucanthemum margaritae) 80-100 cm magas, bokros, felálló szárú évelő lándzsás levelekkel.
Fehér fészekvirágai a szárak végén egyesével nyílnak. Évelőágyba színfoltképzésre alkalmas. Napon és félárnyékban is szépen fejlődik, szárazságtűrő. Mirigyes őszeirózsa (Aster novae-angliae) 70-150 cm magas, terebélyes, felálló szárú, szöszös évelő. Virágai lila vagy ciklámen színűek, szeptember-októberben nyílnak. Őszi kertünk értékes dísze lehet. Évelőágyba háttérnövényként vagy szegélyeken is szépen díszít. Napfényigényes, nedves talajt szeret. Nagyvirágú lednek (Lathyrus latifolius) Kaccsal mintegy 2 méter magasra felkapaszkodó futónövény. Apró, lila pillangós virágait fürtökben bontja június-júliusban. Késő ősszel vágjuk vissza. Apróhirdetés Ingyen – Adok-veszek,Ingatlan,Autó,Állás,Bútor. Kerítésre, pergolára, rácsokra futtassuk. Napfénykedvelő, az öntözést meghálálja. Őszi napfényvirág (Helenium autumnale) Számos kerti fajtáját nemesítették ki. A 'Goldentisch' 100-120 cm magas, bokros növény, lándzsás levelekkel. Virága élénksárga, nyár végén nyílik. A 'Moerheim Beauty' 70-80 cm magas, virága téglavörös. Évelőágyakba vezér- vagy háttérnövénynek ajánlottak.
- Hátha engem is szerencse ér, s megjárhatom ezt a ragyogó utat! - ujjongott a fenyőfa. - Hiszen ez még nagyszerűbb, mint a tengereket járni! Ó, hogy epedek, hogy vágyakozom! Bár itt volna már újra a karácsony! Vagyok már akkora, mint a társaim, akiket tavaly a városba vittek. Csak már szekérre emelnének! Csak ott állhatnék már a meleg szobában, pompa és fényesség közepette! Vajon mi következik aztán? Biztosan még jobb lesz, még szebb, különben minek díszítenének föl olyan gazdagon? Utána még nagyszerűbb, még pompásabb dolgok várnak rám. De mik azok? Ó, hogy mennék már, hogy vágyom el innét! Magam sem tudom, mi lelt. - Örülj nekünk! - mondta a levegő meg a napsugár. Andersen: A fenyőfa meséje (Móra Ferenc Könyvkiadó, 1962) - antikvarium.hu. - Örülj az üde ifjúságnak itt az isten szabad ege alatt! De a fenyőfa nekik sem tudott örülni. Nőtt, nőtt, ahogy csak erejétől telt, s zöldellt télen-nyáron. Az emberek, akik látták sötétzöld pompájában, azt mondták: "De szép fa ez! " És karácsony táján őt vágták ki elsőnek. Velejéig hatolt a fejsze, s egy mély sóhajjal elzuhant.
A padlás zugaiból két patkány is előmerészkedett, s beültek az egerek közé, a fenyő meséit hallgatni. Újabb meg újabb történeteket követeltek tőle, de ő nem tudott mást mondani, hiszen csak ennyit ismert a világból. - Nyomorúságos mese ez! - legyintettek a patkányok, s otthagyták. Lassan elmaradoztak a kisegerek is. Nem volt már senki, aki meghallgassa, akivel beszélgessen. - Mikor leszek újra boldog? - sóhajtotta a fa. Egy reggel emberek jöttek a padlásra, félretolták a ládákat, s egy szolga levonszolta az udvarra. Nem mondhatni, hogy szelíden bánt vele, durva és nemtörődöm volt minden mozdulata. Mégis ujjongott a fenyőfa lelke, mert amikor levonszolták a lépcsőről, megérezte az üde levegőt, a simogató napsugarat, látta a kertben viruló rózsákat, a cikázó fecskéket. - De jó élni! Andersen: A fenyőfa Archives - Örömhír Óvoda. - örvendezett, s nyújtózkodott egyet, de jaj, megsárgult és elszáradt minden tűlevele, minden mozdulatára fáradtan peregtek le a földre. Csalán és gaz között hevert az udvar sarkában. Hajdani pompájából, szépséges büszke tűleveleiből nem maradt már semmi.
Nincs megvásárolható példány A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem
Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem
Az utazás sem volt kellemes. Jóformán csak akkor tért magához, amikor két libériás inas egy tágas terembe vitte. A falakon arcképek függtek, a cserépkályha mellett hintaszékek, selyem huzatú heverők álldogáltak, s hatalmas asztalok, hátukon sok-sok játékkal. A terem közepére állították, izgalmában remegve várta, hogy mi történik vele. Inasok és fehér kötényes szobalányok léptek a szobába, s díszíteni kezdték. Cukorkákat, aranyozott almákat, diókat függesztettek fel ágaira. Piros, kék, fehér gyertyákat erősítettek gallyai hegyére. Zöld tűi között babák ringatóztak, fönn a csúcsán pedig egy nagy aranycsillag tündökölt. Szépségesen szép volt! Gyönyörködve, büszkén tartotta a gallyait. - Ma este meggyújtjuk a gyertyákat! - mondták körülötte. A fenyőfának belefájdult a kérge a nagy vágyakozásba, úgy várta az estét. ANDERSEN: A RENDÍTHETETLEN ÓLOMKATONA + A FENYŐFA (Readers Digest, 2003, ritka verzió). Mi történik még este? Hogyan fokozódik a csoda, ez a szépség? Vajon meglátják-e társai, észreveszik-e a madarak őt majd fölséges pompájában? S a gyertyagyújtás után mi történik vele?
Vajon gyökeret eresztve itt áll feldíszítve örökké, vagy még gyönyörűségesebb dolgok következnek? Eljött az este. Meggyújtották a gyertyákat. Micsoda ragyogás! Csupa csillag tündökölt a tűlevelek között! A fenyőnek beleremegett minden ága a gyönyörűséges izgalomba. Az egyik gyertya le is perzselte a zöld tűit. A szobalányok meg ijedten oltották el a tüzet. Most már vigyáznia kellett, nehogy elfogja ismét a remegés. Pedig félt, szorongott, hogy el ne veszítse valamelyik gyönyörű ékességét: az aranyozott diókat, a fényes papírláncokat, az édességeket! A szárnyasajtó hirtelen kitárult, s egy sereg gyerek rontott be, a fenyő már azt hitte, földöntik, olyan hevesek voltak. Mosolygó felnőttek követték őket nyugodt léptekkel. A kicsik némán gyönyörködtek egy darabig a fenyőben, aztán ujjongani és táncolni kezdtek. Boldogok voltak. Aztán fölágaskodtak, s apró kezecskéikkel leszedegették a fa kincseit: az ajándékokat, az ezüst- és aranypapírba burkolt finomságokat, az almákat, diókat. A fenyőre ügyet sem vetettek már.