Bár sejtéseim vannak, de szeretném tudni, hogy melanóma (IV. clark) kemoterápia ellenére a máj jobb oldali 5 szegmen. változás nem történt, nőtt, illetve más helyen is jelentkezett. Majd kemoembolizáció 2 db, ennek ellenére agyi áttét (telis-tele, 4 helyen oedéma), majd most tüdő áttét, szintén tele a tüdő és a lágyrészeknél is felfedeztek áttétet. Párom köhög, illetve még inkább köhécselésnek mondanám, viszont nagyon fáj a lábszára. Az agyi áttétre gondolok, hogy attól fájhat a lába, vagy netán már csontáttét is lehetséges? Fizikálisan aránylag még jól van, de ennyi áttéttel ami neki van, milyen kilátásai vannak, mikor jelentkezhetnek rosszullétek? Jelzem, hogy fáradékony, kedvetlen, amit nem csodálok, de ami inkább aggasztó, hogy agresszív, ingerlékeny, türelmetlen, feledékeny. Hogyan fog kezdődni a teljes leépülése és akkor mit tehetek, mit tehetünk? Melanoma áttét tünetei napról napra. Melyik az az áttét, amelyik a legveszélyesebb lehet, melyik győz a másik felett? Melyikre figyeljek jobban, hogyan kezeljem, mit tegyek?
Azt, hogy mennyi időt hosszabbíthatnak az életén a kezelések, nem lehet pontosan megmondani, mert betegenként és daganatonként egyedi időtartamok lehetségesek, ezt nagyon sok tényező befolyásolja attól kezdve, hogy pontosan melyik szervben hol van a tumor, addig bezárólag, hogy a szervezet miként reagál a kezelésekre, egyes kísérőbetegségek mennyiben korlátozzák a terápiát. Melanoma áttét tünetei a bőrön. Sajnos agyi áttét kialakulása esetén, ha nincs lehetőség műtéti eltávolításra, akkor a sugárkezeléssel sem adható több év, inkább pár hónapos nagyságrendekben lehet annak az időnek a meghosszabbításáról beszélni, amikor a beteg mindennapjait nem az agyi daganattal összefüggő tünetek (hányinger, hányás, szédülés, látászavar, tudatzavar) uralják. A csontáttétek miatt biszfoszfonát tartalmú tablettás vagy infúziós kezelést is javasolhatnak az orvosok, ha a beteg általános állapota, bizonyos laboratóriumi adatai ezt lehetővé teszik. Kapcsolódó cikkek: Anyajegyek Bőrrákok A bőr rendszeres vizsgálata, az anyajegyek figyelése Miért nem lesz minden anyajegyből daganat?
Általában 40 és 50 éves kor között jelentkezik a melanoma; a nőknél a lábszár és az arc a legkritikusabb terület, míg a férfiaknál a törzs és a hát. 3 stádiuma van: I-es stádium: nincsenek áttétek, a nyirokcsomók normálisak, a gyógyulási esélyek jók II-es stádium: a rákos sejtek már megjelentek a környéki nyirokcsomókban is III. stádium: áttétek képződnek Fontos az önvizsgálat A melanoma esetében életmentő lehet a rendszeres és nagy odafigyeléssel végzett önvizsgálat. Ilyenkor elsősorban az ún. "ABCDE" szabályt kell szem előtt tartani, vagyis a következő szempontok alapján kell figyelni az anyagjegyeket: A - asymmetry, azaz aszimmetria: mennyire szabálytalan az alakja az adott elváltozásnak, van-e benne göb. B - border, azaz határ: élesen elkülönül-e az elváltozás az ép környezetétől, vagy elmosódott a határ. Melanoma áttét tünetei felnőtteknél. C - color, azaz szín: a melanomákra jellemző, hogy nem homogén színezetűek, hanem különböző színárnyalatokat mutatnak. D - diamater, azaz átmérő: a 6 mm-nél nagyobb anyajegyekből nagyobb valószínűséggel alakul ki melanóma, így az elváltozás kiterjedése fontos.
A Soros-hálózat elkötelezett a migráció ösztönzése mellett Az amerikai üzletember nevével fémjelzett nyílt társadalom ideológiájának egyik legfontosabb eleme a bevándorlás ösztönzése. Soros György – 2015-ben, az európai migrációs krízis kezdetén a Financial Times hasábjain – a bevándorlók elosztási mechanizmusával összefüggésben leszögezte, hogy "ha ez nem lesz egy állandó és kötelező eleme a közös uniós menekültügyi rendszernek, akkor az össze fog omlani", majd ugyanebben az évben úgy vélte, hogy "az előre látható jövőben az Európai Uniónak be kell fogadnia legalább egymillió menedékkérőt évente". Soros úgy gondolta továbbá, hogy "az EU-nak biztosítania kellene menedékkérőnként évi 15 ezer eurót az első két évben, hogy fedezze a szállást, az egészségügyi ellátást, az oktatási költségeket – és hogy a menekültek befogadását vonzóbbá tegye a tagállamoknak", valamint nézete szerint az Európai Uniónak évente legalább 8-10 milliárd eurót kellene migrációs célokra fordítania, melynek fedezetét a nemzetközi pénzpiacokról teremthetné elő hitelfelvétellel.
A migráció kérdésében kifejtett 2018-as gondolatait, miszerint "az a fontos, hogy egy befogadó, szeretetteljes társadalom legyünk", 2019-ben egy még határozottabb állásfoglalás követte, melyben már úgy fogalmazott, hogy "összességében inkább pozitív, mint negatív hatást gyakorolt a nagyszámú, egy időben történő bevándorlás egy adott térség gazdasági fejlődésére". A globalista érdekeket kiszolgáló kommunikáció tehát régebben sem állt távol Hódmezővásárhely polgármesterétől, ugyanakkor az október 16-i előválasztási győzelme óta mindez nemcsak látványosan felerősödött, hanem általánossá is vált. Október 20-án a CNN-nek adott interjújában a baloldal miniszterelnök-jelöltje újfent a bevándorlás mellett foglalt állást, rá két napra pedig a Newsweek magazin hasábjain állt ki az LMBTQ-lobbi mellett, elítélve a magyar kormány e témában folytatott gyermekvédelmi intézkedéseit – sorolja az elemzés. A globalista orientációjú politika október 23-án teljesedett ki, amikor Márki-Zay Péter a baloldal közös megemlékezésén az amerikai spekuláns bevándorlásban tanúsított szerepét relativizálva kijelentette: Soros Györgyről még egyetlenegy migráns betelepítését sem tudták bebizonyítani.
Soros György emberei Márki-Zay árnyékkormányában Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank volt alelnöke (Fotó: MTI/Beliczay László) Márki-Zay Péter leendő kormányának jelentős része dolgozott korábban a Soros György által fenntartott politikai aktivista szervezetnél. Polyák Gábor jogász és kommunikációs szakember korábban a Gyurcsány Ferenc által kinevezett Majtényi László vezette Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) elnöki tanácsadójaként dolgozott. A kormányváltást követően Polyák a Soros György által finanszírozott Mérték Médiaelemző Műhely vezetője lett. Polyák Gáborra Márki-Zay Péter a médiaügyeket bízta. A kultúráért felelős Inkei Péter a Soros György által alapított CEU egyetemi kiadójának főszerkesztőjeként működött. Bojár Gábor gazdaságért felelős vezető pedig 1998 és 2005 között a Soros Alapítvány kuratóriumának tagja volt. Király Júlia, aki szintén gazdasági szakemberként erősíti a Márki-Zay-csapatot, a Nyílt Társadalom Alapítványok által finanszírozott Transparency International Magyarország Alapítvány és az Eötvös Károly Intézet felügyelőbizottsági tagja, utóbbinak igazgatója pedig az a Fleck Zoltán, aki Márki-Zay Péter mellett az új alkotmány kidolgozásáért felel.
De az EBIT Consulting Kft. -n keresztül résztulajdonosként Bajnai Gordon, Magyarország korábbi miniszterelnöke is érdekelt a cégben. A Vámosinno Kft. -n keresztül pedig a fentebb már emlegetett, és vezető tisztségviselőként is tevékenykedő Ficsor Ádám szintén a gárda tagja. Forrás: Facebook/Bajnai Gordon Bár a DatAdat árbevétele visszaesett az elmúlt évben, hiszen az a 2020-as 170 millióról 2021-re 55 millióra csökkent, mégis azt láthatjuk, hogy az ellenzék számára fontos honlapok környékén került elő cég vagy a hozzá kapcsolódó cégek egyikének neve. Miért is érdekes mindez? A fentiekből kiderül, hogy a Gyurcsány- és Bajnai-kormányok régi motorosai bizony-bizony Márki-Zay kampányára is rátették a kezüket. És nem csak ők. Amerikai demokrata kapcsolatok A fenti figurák közül többen is kiterjedt külföldi, főként amerikai, egész pontosan demokrata párti kapcsolatokat építettek ki, különösen Bajnai Gordon és Szigetvári Viktor. Korábban arról cikkezett a Magyar Nemzet, hogy a DatAdat egy ideje együttműködik a Ben Horowitz vállalkozásának tulajdonában álló Nationbuilder nevű amerikai közösségikampány-fejlesztő csoporttal.
Mert nem. Orbán már fiatal korában az egyik legnagyobb vetélytársának, önmagával egyenlő (tudásbeli) súlycsoportú embernek tartotta Gyurcsányt, nagyon-nagyon régről ismerik egymást, ez inkább kettejük szócsatája. De szó sincs arról, hogy migránshirdnák várakoznának a határokon, és a Dk meg a többi párt alig várja, hogy lerohanják az országot. Nem. Viszont sokkal emberibb lenne a menedékkérőkkel való bánásmód, kisebb a diszkrimináció, nagyobb a tolerancia, és könnyebb az ügyintézés. Egészen biztos lehetsz benne, hogy a menedékkérők nem Magyarországra jönnek, vagyis nem akarják se a munkánkat, se az életünket elvenni. Ők tovább akarnak menni a fejlettebb nyugati országokba, pont oda, ahová amúgy a magyarok is kivándorolnak. Teljesen alaptalan Orbán ijesztgetése arról, hogy most több várakozó migráns van, mint 2015-ben (nem igaz, észrevennénk, ha így lenne). Soros-terv nem létezik, a közbeszerzéseken pedig a Fideszhez közeli vállalkozók szeretnek és szoktak iszonyú pénzeket lenyúlni. Az ellenzék átláthatóságot és elszámoltatást akar, és ez nagyon ráférne már erre az országra.