Slides: 12 Download presentation Ki beszél a versben? A lírai én fogalma 1. Műnemek és keveredések • A líra közvetlen, a dráma közvetett, az epika vegyes • A versben maga a költő beszél, a drámában meg se szólal, csak másokat beszéltet, a regény párbeszédeiben mások beszélnek, egyébként maga a szerző • DE: a drámákban is van időnként rezonőr (A Tartuffe-ben Cléant, aki az író véleményét közli) • DE: a drámai költeményben a főhős "az örök ember", vagyis: Ádám kétségei a mi kétségeink is, Madách kétségei is Vagyis: az irodalmi szövegekben nemcsak az a kérdés, mit mondanak, hanem az is fontos, hogy ki mondja 2. Mi a helyzet a versekben (a lírában)? • A dal nagyon személyes (lírai), az elégia szintén (Janus búcsúzása Váradtól az ő privát érzése is egyben) • Az ódában, epigrammában már nincs sok személyesség (A franciaországi változásokra) • Utóbbiakban már meg kell különböztetnünk a beszélőt a szerző személyétől Petőfi Sándor helyett: a lírai én, a költő, a beszélő • "verje csak, verje" – ezt nem Ady Endre mondja, hanem a költő • "A rakodópart alsó kövén ültem" – nem József Attila ült ott, hanem a versbeli beszélő Mikor az erdő járt, a hal repült, a vad sövény fügét hajtott s vérzett a hold, akkor születtem én.
" Ré-gi mó – di so – kan tudják – mint ha – mi – sak a lá - - - nyok " Bordal - 1901-ben kézzel jegyezték fel egy képeslapra A dal a legelterjedtebb és erős zeneiségű lírai műfaj. Alapvető és egynemű érzések megszólaltatója. Dramatikus vagy epikus elemet alig használ. Hangulata egységes. A lírai én személyesen, közvetlenül nyilatkozik meg. Pillanatnyi élmény, érzés, hangulat kifejezője, de lehetnek tér- és időbeli meghatározói. Szerkezete egyszerű, világos, könnyen áttekinthető; terjedelme általában korlátozott. A legzeneibb lírai műfaj, számos változata zenei formákhoz kötött. Többnyire azonos típusú strófákból épül fel, ezeket az ismétlődések is rokonítják. A műfaj története összefonódott a dallammal, zenekísérettel, egyes korokban nem is képzelhető el önálló szöveg-, csak énekvers, illetve sokszor a szöveg csak a hozzá tartozó dallammal együtt teljes értékű. Fogalma: rövid lírai műfaj, amely egyszerű érzelmeket fejez ki dallamos formában. A költészet eredete lényegében a dal. Csoportosítása [ szerkesztés] A dal műfajának sokfajta csoportosítása lehetséges: eredete szerint lehet népdal és műdal; tartalma, szerepe, világszemlélete alapján vallásos vagy világi dal.
; -az emberi élet szakaszai és eseményei szerint: bölcsődal, halottsirató ének; altatódal, nászdal stb. ; -foglalkozási ágak szerint: pásztordal, bányászdal stb. ; -az idő szerint: hajnali dal, esti dal, őszi dal stb. ; -a dalban megnyilatkozó lírai én alapján: éndal, felelgető, kardal; -versforma és zeneiség alapján: rondó, ritornell, chanson, canzone. Az elégia elégia: görög eredetű műfaj, disztichonban írt költemény, fuvolakísérettel adták elő; tartalmát tekintve lehet harcra buzdító ének vagy a személyes fájdalom panaszhangú költeménye, de elvont gondolatok, filozofikus tartalmak megéneklésére is alkalmas keretül szolgált; a ma használatos meghatározás szerint az elégia a panasz, szomorúság, vágyódás élmények kifejezésére alkalmas vers, alapélménye az elmúlás, a boldogság elvesztésének vagy elérhetetlenségének érzése. Az epigramma epigramma: "felirat" (gör. ) szóból; disztichonban írt vers; eredetileg sírfeliratok szövege vagy isteneknek szánt épületek falára vésett írás, rövid, tömör, csattanóra épülő vers; a hexameteres sor szerepe az előkészítés volt, az utolsó pentameteresé pedig a csattanó, illetve a lezárás megteremtése; két típusát különböztetjük meg az antik irodalomban: a görög epigramma magasztos tárgyú, patetikus hangvételű dicsőítő költemény; a római vagy latin epigramma ezzel szemben csipkelődő, humoros, néhol szatirikus hangvételű.
József Attila: Eszmélet Láttam a boldogságot én, lágy volt, szőke és másfél mázsa. Az udvar szigorú gyöpén imbolygott göndör mosolygása. Ledőlt a puha, langy tócsába, hunyorgott, röffent még felém ma is látom, mily tétovázva babrált pihéi közt a fény. A lírai én a sárban hempergő disznót figyeli. NEM: József Attila a sárban hempergő disznót figyeli. Petőfi Sándor: Nemzeti dal Talpra magyar, hí a haza! Itt az idő, most vagy soha! Rabok legyünk vagy szabadok? Ez a kérdés, válasszatok! Petőfi sorsfordító döntésre szólítja fel a népet. Babits Mihály: Mozgófénykép Ah! Ámerikába! csak ott tul a tengeren, ott van az élet! Ah! Ámerikába miért nem utazhatom én soha véled ott van az élet, a pénz, az öröm, s a kaland tere, küzdeni tér: tengve a drága kenyéren unalmasan itt nyavalyogni mit ér? A lírai én naiv reménykedéssel azt hiszi, Amerikában minden tökéletes. Babits Mihály naiv reménykedéssel azt hiszi, Amerikában minden tökéletes.
Erre jó példát hozhatunk a nyelvészetből: a szó nem igazi nyelvészeti szakkifejezés, mert nagyon pontatlan. Ennek ellenére a hétköznapi intuíció számára fontos és praktikusan használható nyelvi kategória. Nyelvészeti módszerekkel azonban igen nehéz meghatározni, mit nevezhetünk szónak. A nyelvészek – iskolától, elmélettől függően – definiálhatnak hasonló jelenségeket leíró szakkifejezéseket, a egyik ilyen a lexéma kifejezés, amely minden "szótári tételként" megtanulandó nyelvi egységre vonatkozik. Ebbe a kategóriába azonban nemcsak a hétköznapi értelemben vett szavak tartoznak, hanem olyanok is, mint amilyen a feldobta a talpát kifejezés. Végül olyan eset is előfordul, hogy egy tudományos kifejezés elterjedtté, köznyelvivé válik. Ebben az esetben is általában veszít a pontosságából, néha metaforikussá válik a használata. Napjainkban ez történik például a random vagy az emergál kifejezésekkel. És valószínű, hogy ez történt a kifogásolt lírai én nel és az olvasat tal is. Utóbbi egészen köznyelvivé vált (l. a fenti példát), és már a legtöbb beszélő, aki használja, nem tudja, hogy milyen szövegértelmezési irányzathoz kapcsolható, és az az elmélet milyen előfeltevésekből indul ki.
Fogalomtár A lírai művekben egy ember (legtöbbször az alkotó) szólal meg közvetlen formában, általában egyes szám első személyben. Tárgya saját belső világa, azaz érzelmeit, hangulatait, élményeit, gondolatait, tapasztalatait tárja fel. Az ábrázolás középpontjában tehát a lírikus énje, önmaga, személyisége áll (a "költői én"). Ezért a lírai művekben az alkotó megnyilatkozása közvetlenebb, személyesebb (szubjektívebb), mint a sokszereplős, cselekményes epikai vagy drámai művekben (az epikus szerző és a drámaíró többnyire hallgat arról, milyen személyes indulatokat, egyéni véleményeket táplál az általa ábrázolt világ dolgaival kapcsolatban).
Figyelt kérdés [link] "Új NetBank belépési jelszót az alábbi lépések... " Alapján készítettem új jelszót, immár 2#-jára, mégsem tudok bejelentkezni, 1x-űen nem lehettséges. Új jelszavakkal próbálkoztam, a vége mindig ugyanaz; "Felhasználói fiók zárolva" Máma próbáltam megoldani ezt a problémámat, de a mocskos qrw@ életbe: Nem sikerült! ( Tulajdonképpen csak leírni akartam, hogy mennyire x@R az Erste NetBank-rendszere. ) (Qrw@Pipa_vagyok. ) 1/1 anonim válasza: Egy zárolt fiók nem azt jelenti, hogy nem jó a jelszó. Ha zárolták, akkor a zárolást fel kell oldatni, amit te otthonról NEM tudsz megcsinálni. És ez így van jól, ha valaki be akarna jutni a fiókodba, majd a zárolást is fel tudná oldani, akkor mi értelme lenne egy titkos jelszónak? Erste netbank jelszó euro. Ezt csak a bank segítségével tudod feloldani, szerencsére. Így biztonságos. Nem rossz a bank rendszere, sőt pont így a jó. 2019. nov. 29. 19:27 Hasznos számodra ez a válasz? Kapcsolódó kérdések:
A biztonság érdekében az első lépés a jelszó megváltoztatása, amely során a régi majd kétszer az új jelszót kell megadnunk. 8-32 karakter hosszúság közötti jelszót tetszőlegesen kiválasztva adjuk meg az új jelszót. 1 kisbetűt és 1 nagybetűt mindenképpen tartalmazzon. Erste tájékoztatását elfogadom, miszerint Erste a személyes adataimnak feldolgozásával az Idealap Kft. -t bízta meg adatfeldolgozási szerződés keretében. Erste Netbank Új Jelszó Kérése. Ezen felül tudomásul veszem, hogy jelen hozzájárulásomat akár az címre küldött nyilatkozatommal, akár a 06-1-2355-151 telefonszámon az Erste ügyfélszolgálatán, akár személyesen bármelyik Erste bankfiókban bármikor korlátozás és indokolás nélkül visszavonhatom. Rendben Jövő januártól az online bankkártyás vásárlásoknál is kötelező lesz az erős ügyfélhitelesítés. Az Erste Bank ugyan már korábban, idén januárban bevezette a kétfaktoros azonosítást az internetes kártyás tranzakcióknál, ám a folyamat most a jogszabályi elvárások szerint változik: már nem elég az SMS-ben kapott kód, szükség lesz a netbanki belépéshez használt jelszóra is, a MobilBankot használóknak azonban továbbra is csupán egy push üzenettel kell megerősíteni a fizetést.
Aki esetleg nem emlékszik a NetBank jelszavára (például azért, mert bár rendelkezik ilyen szolgáltatással, de a gyakorlatban eddig nem használta azt), de van Telebank szolgáltatása, az TeleBankon keresztül is igényelhet új NetBank jelszót (ehhez szükség lesz a TeleBank azonosítóra és a TeleBank PIN-kódra). Akinek nincs NetBankja, vagy a NetBank jelszó pótlására szolgáló TeleBank szolgáltatása, de van az Erste Banknál megadott mobilszáma, annak az Erste hozzáférést biztosít ezekhez a szolgáltatásokhoz. A bank a NetBank jelszót és/vagy a TeleBank PIN-kódot a mobilszámra küldi el. Akinek nincs az Ersténél megadott mobilszáma, az felkeresheti bármelyik bankfiókot az ügyintézéshez. Erste netbank jelszó pótlás. A társkártyásokra is ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a főkártyás ügyfelekre azzal a különbséggel, hogy az ő hozzáférésük a NetBankhoz és a TeleBankhoz korlátozott, kizárólag az online kártyás vásárlások jóváhagyására szolgál. A társkártyások is letölthetik okostelefonjukra a MobilBankot, online kártyás vásárlásaikat ők is az alkalmazással tudják a legegyszerűbben jóváhagyni.
Hívjon minket a fenti telefonszámon és a 3-as menüpontban ügyintézőnk azonosítást követően segít Önnek. Sikeres E-csatorna jelszó pótlást követően a lenti gombra kattintva be tud lépni.