A Telescopium csillagkép HR 6819 jelű rendszere 2020-ban került a hírek élére, amikor a csillagászok bejelentették, hogy fekete lyuk található benne. A Földtől csak ezer fényévre lévő égitest volt az eddig azonosított fekete lyukak közül a legközelebbi. A felfedezést tevő kutatócsoport akkor azt írta, a fekete lyuk léte szükséges volt, hogy értelme legyen a rendszer két csillaga mozgásának, ami arra utalt, hogy egymás körül kering a fekete lyuk és az egyik csillag, a másik csillag tágabb pályán mozog. A tudósok most azt írták, tévedtek, a fekete lyuk nem létezik. Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) csillagásza, Dietrich Baade, a tanulmány társszerzője azt mondta, korábban csak egy fényfoltot észleltek, amely két csillagra utaló jegyeket tartalmazott. Mivel mindkét csillag fényessége és kora hasonló, a tömegük is hasonló lenne és nagy sebességgel keringenének egymás körül. "Mivel csak azt a csillagot láttuk, amely körül nagy sebességgel keringett valamilyen nagy tömegű égitest, amit nem láttunk, feltételeztük, hogy ez a láthatatlan óriás egy harmadik objektum, nevezetesen egy fekete lyuk" - mondta Baade.
Gyorsabban nőnek a fekete lyukak, mint gondolták A kutatók sokáig úgy vélték, hogy a galaxisok központjában lévő, igen nagy tömegű fekete lyukak gyarapodása összhangban van a csillagvárosok növekedésével, a legújabb megfigyelések viszont teljesen más képet festenek. Nagy vihar volt a Tejútrendszer központjában Új képeket közöltek a Tejútrendszer középpontjában lévő óriás fekete lyuk közvetlen környékének viharos eseményeiről. A különleges repülőgépről készített felvételek sokkal részletgazdagabbak, mint az űrtávcsövek más hullámhosszakon készült képei. Forró galaxisokat és milliónyi fekete lyukat találtak Ritka galaxisokra és számtalan fekete lyukra bukkantak közel tízmilliárd fényévnyi távolságban. A körülbelül ezer forró galaxis mindegyike annyi fényt bocsát ki, mint százmilliárd Nap, központjukban pedig óriási és aktív fekete lyukak vannak. Először látták végig egy csillag elpusztítását Minden korábbinál részletesebben sikerült megfigyelni, amint egy szuper-nagytömegű fekete lyuk szétszakított, majd bekebelezett egy hozzá túlságosan közel merészkedő csillagot.
Igyekeztem lehetőleg egyszerűen és közérthetően jellemezni, miről is van szó, bár őszintén szólva a dolog ennél sokkal bonyolultabb. Ezeknek a képződményeknek a létezését Albert Einstein 1915-ben közreadott általános relativitáselmélete is feltételezte. Érdekes ugyanakkor, hogy John Michell (1724–1793) angol geológus már 1783-ban a Royal Societynek küldött dolgozatában felvetette azt a lehetőséget, hogy egy Nap sűrűségű, de annál 500-szor nagyobb sugarú gömb felületén a szökési sebesség megegyezik a fénysebességgel, azaz a gravitáció hatására a fény maga is visszazuhanna a testre. 1796-ban Pierre Simon de Laplace (1749–1827) francia fizikus, matematikus és csillagász is hasonló véleményt fogalmazott meg, aztán később visszavonta, így a fekete lyuk kérdése vagy 100 évre lekerült a napirendről. A Tejútrendszer magjáról készült fantáziarajz Einstein általános relativitáselmélete a fény elhajlását is tárgyalja erős gravitációs mezőben. A múlt század harmincas éveiben az indiai Subrahmanyan Chandrasekhar (1910–1995) a különböző csillagok fejlődésével kapcsolatosan fogalmazott meg törvényszerűségeket, rámutatva arra, hogy az égitest tömegétől függően alakul a "sorsa".
Noha a szupernóva-robbanáskor a nehéz elemek felépítéséhez szükséges extrém nyomás és hőmérséklet valóban adott, de a felrobbanó szupernóva által szétszórt anyag összetétele nagyobb részt mégiscsak a periódusos rendszer feléig ér. Az NGC 4526 spirálgalaxisban fellángolt SN 1994D Ia típusú szupernóva (balra lent) Forrás: NASA/ESA/ Hubble Space Telescope Ennek az a magyarázata, hogy a szupernóva-robbanást követő gyors gravitációs összeomlás miatt az igazán "egzotikus" elemek, köztük az arany zöme is a kollapszus eredményeként keletkező neutroncsillag belsejében reked, vagy más, még szélsőségesebb esetben a szupernóva-robbanás után létrejövő fekete lyukban semmisül meg. Egy felrobbant szupernóva kidobott anyagfelhője Forrás: NASA/JPL-Caltech Ezért önmagában a szupernóva-robbanás még nem magyarázhatná meg az egykori szupernóvák által kidobott csillagközi gáz- és porfelhőkben kimutatható arany, illetve más nehéz elemek mennyiségét. Először 2017-ben derült fény egy másik kozmikus arany "keltetőre", amikor két egykori szupernóva-maradvány, vagyis neutroncsillag ütközése során nagy mennyiségű arany és platina kiáramlását figyelték meg.
A hatalmas gamma-kitörések lehetnek az első bizonyítékok arra, hogy energia távozhat a fekete lyukakból. Az elterjedt elképzelés szerint semmi sem tud megmenekülni egy fekete lyuk elől. Amikor valami áthalad az eseményhorizontján, akkor a gravitációs mező szorításából semmi, még a fény sem tud kiszabadulni. Azonban egy forgó fekete lyuk olyan hatalmas mennyiségű energiát hoz létre, ami elméletileg kiszabadulhat az ergoszférából, abból a régióból, ami közvetlenül az eseményhorizonton kívül van. Ezt a jelenséget már elméleti és kísérleti úton is kimutatták, most pedig a csillagászok azt gondolják, hogy megfigyelés által is bebizonyították a létezését. A kutatók a GRB 190114C-t, az eddig észlelt legnagyobb gamma-kitörés figyelték meg (a GRB rövidtés a gamma-kitörés angol nevének, a gamma-ray burst rövidítése), és ez alapján rekonstruálták az események folyamatát – írja a ScienceAlert tudományos magazin. A gamma-kitörések fényessége a kitörés ideje alatt megegyezik az ismert világegyetem összes csillagának fényességével.
"Amint azonban az illető Magyarországon lakóhelyet létesít, a tankötelezettség rá is ugyanúgy vonatkozik, mint a többi magyar állampolgárra" – hívta fel a figyelmet az Emmi, hozzátéve, hogy a céljaik között szerepel az itt maradók mielőbbi integrálása. Ugyanezt hangsúlyozta korábban Orbán Viktor is rádióinterjújában. A miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy azoknak, akik huzamosabb ideig maradnak, "egy idő után el kell indulniuk a saját útjukon". "Egy-két hónap múlva a gyerekeknek iskolát kell biztosítani" – jelentette ki a miniszterelnök. Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke szerint egyelőre nagyon nehéz megbecsülni, hány menekült gyereket kell majd a jövőben a hazai iskolákba integrálni, ugyanis még nem látni, kik azok, akik hosszú távon is magyarországi letelepedésben gondolkodnak. "Az ideérkezők egy része csak átutazóban van, és megy tovább más, nyugat-európai országba. Vannak, akik csak a háborút vészelnék át nálunk, nekik az első és legfontosabb, hogy szállást, valamint egészségügyi ellátást kapjanak.
2004 március 16-án a Mérite Européen díj arany fokozatát adományozták neki. 2004. április 6-án Julius Janus pápai nunciustól a Nagy Szent Gergely Rend Nagykeresztjét vehette át. 2006-ban Esztergom város képviselőtestületétől díszpolgári címet kapott. 2008-ban Csíkszereda polgármestere Pro Urbe kitüntetésben részesítette. Nős, felesége Lévai Anikó, jogász, öt gyermekük van. Orbán Viktor gyermekkorától kezdve sportol, több labdarúgó egyesületben játszott. Jelenleg az FC Felcsút igazolt játékosa, és a 2007 áprilisában megnyílt Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia alapítója.
Orbán kifejtette: kétféle kormányfilozófia létezik a népesedési kérdések megközelítését illetően. Az egyik szerint "az állam társas viszony, amelynek céljai csak számos nemzedék elmúltával érhetők el és nem csupán az élők, hanem a holtak és a még meg nem születettek közötti társas viszony". A másik lehetséges irány ennél rövidebben és frappánsabban fogalmazható meg, azaz hogy előbb-utóbb mindenki meghal. Orbán szerint manapság Magyarországon inkább az utóbbi kormányfilozófia, az aktuális gazdasági problémák menedzselése a jellemző. Olyan mint a viharos tengeren hánykolódó hajó, melynek kapitánya senkit nem küld fel az árbócra, hogy megnézze merre van a szárazföld, csak "mennyi? harminc! " kommunikáció folyik a hajó legénységével - élt a klasszikus hajó metafórával a volt miniszerelnök. Lelki dimenziók A demográfiai helyzet javulása szempontjából is kiemelkedő kérdés, hogy a magyaroknak sikerül-e visszanyerniük az életkedvüket - vélekedett az ellenzéki politikus. Életkedvet kifejtve Orbán kijelentette: életkedvet ad, ha lehetőség van méltó és utódokban folytatásra méltó életet élni, melyhez azonban ösztön helyett feltétlen erkölcsi parancs szükséges.