Karcagi Ferdinándi | Vidék Íze Ferdinánd tekercs karcagi népi recept | NOSALTY V ferdinánd Teljes film Karcagi Ferdinándi kalács | Ételreceptek, Sütemények, Desszert Magyarul Karcagi Ferdinándi kalács 2015. március 20. Hozzávalók: 1 kg liszt kb. 1 liter tej, amennyit a liszt felvesz 8 tojás sárgája 5 dkg vaj 10 dkg cukor 4 dkg élesztő csipet só Töltelék: 30 dkg jó minőségű vaj 30 dkg porcukor 2 csomag vaníliás cukor A kenéshez zsír Elkészítés Először egy annyira lágy tésztát dagasztunk, mint a fánktészta. Az élesztőt felfuttatjuk körülbelül 2 dl langyos tejben, egy csipet cukorral. Karcagi Ferdinánd tekercs vaníliasodóval – Smuczer Hanna. A lisztet egy tálba szitáljuk, hozzáadjuk a felfuttatott élesztőt, a tojások sárgáit, a puha vajat, a csipet sót, a cukrot és elkezdjük dagasztani a tésztát, melyhez folyamatosan adagoljuk a langyos tejet, annyit, amennyit a liszt felvesz. Miután a tészta már összeállt, fakanállal körülbelül 20-25 percig verjük (gyakorlatilag úgy, mintha kézzel dagasztanánk, a fakanállal a tészta alá nyúlunk, és felfelé húzzuk).
Elkészítése: Az élesztőt langyos cukros tejben felfuttatjuk. Majd összegyúrjuk a többi hozzávalóval a tejjel óvatosan apránként lágyabbra gyúrjuk. 1/2 órát kelesztjük. Négyszögletesre nyújtjuk kb: 1/2 cm vastagra. Megkenjük a kikevert krémmel. Mazsolával megszórjuk. A ferdinánd kalács receptje. Feltekerjük és 6 cm -es darabokra vágjuk. Kuglófformát kivajazzuk, kristálycukorral beszórjuk. A darabokat állítva, lazán beletesszük, majd 1/2 órát kelesztjük Meleg (200 fokos) sütőben kezdjük a sütést, majd mérsékeljük. Fél sülésnél meglocsoljuk a cukros habtejszínnel. Ha kihűlt, kifordítjuk a formából.
A tésztatekercseket olvasztott margarinnal vékonyan körbekenjük, nem túl szorosan a formába fektetjük. 4. Langyos helyen 30 percen át kelesztjük, azután előmelegített sütőben, az alsó rácson ( az alja készül el nehezebben), jó közepes lánggal (190 °C, légkeveréses sütőben 170 fok) 20 percig sütjük. Ekkor a cukorral édesített tejszín felével meglocsoljuk és további kb. 22 percig sütjük, közben a locsolást még egyszer megismételjük. 5. Ízőrzők / Karcag. A végefelé, ha a teteje túlzottan pirulna, alufóliával letakarjuk, de az is jó, ha a süteményt végig a sütő alsó rácsán sütjük. A sütőből kivéve, 5 perc után, még forrón tálra borítjuk, mert ha kihűlt, nem jön ki a cukormáz miatt. kb. 12 db 2 óra 30 perc 393 kcal/darab Kinyomtatom Szakácskönyvbe Értékelem Elküldöm Ezek is érdekelhetnek Hozzászólások Ajánlatok Friss receptjeink Hasonló Receptek X Próbáld ki az alábbiakat! Eladó ház varbó
Úgy vágtam be, ahogyan írtad a cikkedben, tepsibe, vízzel és 120 fokon sütöttem. De valamiért nem tudtam jól megpucolni. Tudsz ötletet írni miért lehetett ez? Előre is köszönöm! Ferdinand kalács karcagi . 🙂 Üdv, Lilla Kedves Zsófi, én is Katit akartam javasolni Neked, amikor elkezdtem olvasni a receptet. Én anyósomtól tanultam, a húsboltos Körmöndinétől és azóta már a 10 éves fiunk kedvence is a "Kati néni cukros kalácsa", amit sok szeretettel süt Kati az uramnak és én is a családnak, bár már 23 éve nem kunmadarasi a helyszín. Szeretettel üdvözöllek, Körmöndiné Krisztina Imádom, éljen KARCAG ÉS KUNMADARAS! Egy karcagi követő 🙂 És éljen Kunhegyes! Ott tanultam és legalább 50 éve sütöm. Kedvenc kelt tészta lévén a gyerekeim és unokáim is kifogástalan minőségben tudják elkészíteni. 😀 Kedvencek most Négy csokor retek, négy új étel Négy tányér tavaszi főzelék Medvehagymás karalábékrémleves rizstésztával és pirított gombával Expressz omlós keksz rózsás eperkompóttal A legnépszerűbb receptjeim Szuperropogós rántott csirke 20 perc alatt New York - Debrecen sajttorta Ezerarcú, paradicsomos lencseragu - alaprecept Tökéletes túrógombóc
Ezután felcsavarjuk, majd belisztezett késsel 3 centi vastagon fölszeleteljük. Két közepes vagy egy nagyobb lábast, tűzálló tálat vagy hagyományos tortaformát jól kivajazunk, cukorral behintünk, majd a tésztatekercseket (nekünk 14 darab lett) nem túl szorosan belerakosgatjuk úgy, hogy az oldalukat egy kevés olvasztott vajjal kenjük körbe, így könnyen szétszedhetőek sütés után. 3. Meleg helyen 1 órán át kelesztjük, azután a maradék vajjal lekenjük, és előmelegített sütőben, közepes lánggal (180 ºC; légkeveréses sütőben 165 ºC) 20 percig sütjük. Ekkor a vaníliás cukorral és a cukorral édesített tejszín felével meglocsoljuk-kenjük, és további 15-18 percig sütjük, közben a locsolást még egyszer megismételjük. 15 percig hűlni hagyjuk, majd még forrón tálra borítjuk, mert ha kihűlt, nem jön ki a cukormáz miatt. Jó tanács – Ha tortaformában sütjük, azt érdemes alufóliával kívülről alaposan körbeburkolni, mert sütés közben a fölolvadó vaj a legkisebb résen is kifolyhat belőle a sütőtérbe. kb. 14 db Elkészítési idő: bő 3 óra Egy darab: 294 kcal A recept elkészítése IDE KATTINTVA a YouTube-on is megtekinthető.
Karcagi Ferdinándi kalácsot sütöttem. Ez egy közismert, népszerű recept. A hozzávalók mennyisége közepes tepsire elég. Ahogy én készítettem: A tésztához: 50dkg liszt/ én kevertem 10 dkg rétesliszt, 30 dkg sima liszt, 10 dkg teljes kiőrlésű liszt, 2, 5 dkg élesztő, 4 tojássárga, 5 dkg cukor, 5 dkg vaj, kb. 3 dl tej. A kenéshez: 15 dkg vaj, 2 zacskó vaníliás cukor, 2 teáskanál fahéj, 10 dkg cukor. Elkészítés: Lág, fánkszerű tésztát dagasztunk úgy, hogy az élesztőt felfuttatjuk a liszt közepébe készített fészekben, kevés tejjel és utána a többi hozzávalót is beletesszük, és simára dagasztjuk. Hagyjuk duplájára kelni. Deszkára tesszük és 3-4 mm vastagra kinyújtjuk. 15 dkg vajat, 10 dkg cukorral és 2 vaníliás cukorral habosra keverünk. Én most tettem bele 2 teáskanál fahéjat is. Lehet kakaót, kókuszt, darált diót stb. is tenni hozzá. A kinyújtott tésztát megkenjük a habos cukros vajjal. A hosszabbik oldaláról középig feltekerjük, mint a bejglit. A szemben lévő oldalról is feltekerjük, középen elvágjuk.
tételcímek: 1. Az athéni demokrácia intézményei, működése 2. A humanizmus és a reneszánsz főbb jellemzői 3. A magyar nép vándorlása 4. Mátyás király uralkodói portréja intézkedései alapján 5. A nagy földrajzi felfedezések és következményeik 6. A Rákóczi szabadságharc fordulópontjai Az ipari forradalom legjelentősebb területei 7. Széchenyi és Kossuth reformprogramja 8. Az 1848-49-es szabadságharc főbb hadjáratai, a katonai erőviszonyok alakulása, a vereség okai 9. A kiegyezés tartalma és értékelése 10. Szövetségi rendszerek, frontok, az új típusú hadviselés jellemzői 11. A világválság jelenségei, gazdasági és társadalmi következményei 12. A második világháború előzményei, katonai és politikai fordulópontjai 13. Az ellenforradalmi rendszer konszolidációjának legfontosabb lépései 14. Magyarország háborúba lépése és részvétele a Szovjetunió elleni hadműveletekben 15. Életmód és mindennapok a Rákosi korszakban 16. Az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének okai és főbb eseményei 17.
A politikában, a közéletben való részvételt a gyakorlatban is biztosították mindenki számára. A Kr. v: század elején még a vagyonosabbak közül választották oket, késobb már sorsolták a tagokat, s így a kevésbé vagyonosak is lehettek arkhónok. A kincstárnokok hivatala már tekintélyesebbnek számított. Tagjait a vagyonosabb polgárok közül választották. Ezt a hivatalt minden polgár életében csak egyszer tölthette be. A tíz sztratégosz rendelkezett a legnagyobb befolyással, sot közülük is az elso sztratégosz szava volt a dönto. Ezt a hivatalt választással lehetett betölteni, és a megbízatás egy évre szólt. Sikeres hadvezetés esetén újraválaszthatták oket. Így emelkedhetett az athéni állam vezetojévé Periklész, akit 15 éven át évrol-évre megválasztottak elso sztratégosznak. Az államra gyakorolt nagy befolyása és az athéni nagyhatalom megteremtésében játszott szerepe miatt is nevezik ezt a kort periklészi aranykornak. Az igazságszolgáltatás szintén a nép kezében volt. Az esküdtbíróságok tagjait a 30 éven felüli athéni polgárok közül sorsolták ki.
A jogi egyenlőség a szabad polgárok számára ekkora már megvalósult. A közéletben és a politikában való részvételt a gyakorlatban is biztosították mindenki számára. Athén gazdasága virágzott, fejlődött a fazekasság, a fémipar, a hajóépítés, és az építészet. A leggyorsabban a kereskedelem fejlődött. A polgárok nem fizettek adót, (de a felszabadított rabszolgák és a polgárjoggal nem rendelkező szabadok igen) bevezették a napidíjat. Azonban a gazdasági fejlődés a vagyoni különbségek növekedés ével járt. Ez veszélyeztette a vagyoni egyensúlyt, ami biztosította a demokráciát. Athén fenn szerette volna tartani a déloszi szövetséget a perzsa háború után is. Ez kereskedelmileg, katonailag és politikailag is kedvezett neki. Spárta létrehozta a peloponnészoszi szövetséget. Elkerülhetetlen volt, hogy ez a két szövetség egymásnak ne essen. Az ún. peloponnészoszi háború Kr. 431-404-ig tartott, és Athén teljes vereségével ért véget. Athén elvesztette vezető szerepét. Az ókori athéni demokrácia csak kevesekre vonatkozott, a nép nagy része nem részesedett a jogokból, közvetlen demokrácia működött, többségi döntések után nem vették figyelembe a kisebbségi véleményét, érdekeit, céljait.
2. A demokrácia kialakulásának folyamata: - i. e. 621-ben DRAKÓN (sárkány) arkhón a démosz és az arisztokrácia ellentéteinek csillapítása érdekében írásba foglalta a szokásjogot ( "drákói szigor"). Törvényei az arisztokraták érdekeit védték, de az írott formában gátat szabtak az önkényeskedésnek. - i. 594-ben SZOLÓN arkhón a nép számára hozott kedvező döntéseket: eltörölte az adósrabszolgaságot elengedte az adósságokat a politikai jogok alapja a származás helyett a vagyon lett, így többen katonáskodhattak és szólhattak bele a politikába. Attika lakosságát 4 vagyoni csoport ra osztotta: 500 mérősök (500 mérő gabona, olaj, bor) 300 mérősök 200 mérősök 200 mérő alattiak kialakult a TIMOKRÁCIA = a vagyon uralma, ami meghatározta a jogokat és kötelességeket. Így többen katonáskodhattak és többen szólhattak bele a politikába. Növelte a népgyűlés (eklészia) hatáskörét, lehetővé téve, hogy a legszegényebb polgárok is részt vegyenek benne, ezzel a megteremtette a demokrácia (népuralom) alapját.