"Tizenegy évig dolgoztam a Hír TV-ben úgy, hogy Simicska Lajost nem ismerem. Itt ugyanakkor egy olyan tulajdonosi kör van, amely az életvitelével is azt képviseli, amiben hisz. Mészárosné Kelemen Beatrix nyitott, őszinte, mindenkihez pozitivitással, jóindulattal közeledik. Ritkán adatik meg ebben a szakmában, hogy az ember úgy tud létrehozni valamit, hogy közben nem küzd gáncsolásokkal, akadályokkal, munkájához minden külsőtámogatást és segítséget megkap" – hangsúlyozta Farkas Boglárka. A megújult Echo TV-ről azt mondta, történelmi pillanat volt december 4-e, egy csodába ültek át és végre a nézők is azt kapják képvilágban, amit megérdemelnek. " 2016-ban egy videószakkör képét mutatta az Echo TV. Fejlesztések nem történtek, nehezen működő, döcögő, elavult technikával felszerelt, megfáradt munkatársakkal működő televízió volt. Az új tulajdonos érkezésével azonban elindult a sikertörténet" – mondta Farkas Boglárka. Stefka István és Szarvas Szilveszter természetesen a G-napról és a Simicska-médiumokban, így a Hír TV-ben is végrehajtott 180 fokos fordulatról is kérdezte Farkas Boglárkát.
Az Opten-adatok szerint az elmúlt három évben egyetlen forint forgalmat sem bonyolító, vászolyi székhelyű és Farkas Boglárka 100 százalékos tulajdonában álló DSIDA2018 Kft. támogatása kapcsán a hírportál munkatársai keresték az MTÜ-t is, azonban az ügynökség nem mondta el, milyen szálláshely-fejlesztési projektre ítélték meg azt, mindössze annyit mondtak, hogy a kft. szálláshely-létesítésre nyert el 70 millió forint támogatást a Kisfaludy Program keretében, ám az összegből egyelőre még nem történt meg a tényleges kifizetés a vállalkozás részére. További híreket talál a Media1-en! Borító: Farkas Boglárka az Echo TV műsorában. Fotó: Echo TV / YouTube
4 kapcsolódó hír Bevezető szöveg megjelenítése Opciók Az Echo Tv volt vezérigazgatója 70 millió forint állami támogatást nyerhetett - 21. 10. 08 11:30 Belföld A megkereste Farkast, viszont mint írják, nem akart akart nyilatkozni. 70 millió forintos állami támogatást kapott az Echo TV korábbi vezérigazgatója Népszava - 21. 08 07:48 Gazdaság Farkas Boglárkát megkérdezték az ügyről, ám nem kívánt nyilatkozni. Közpénzről kérdezték, amelyet a cége nyert, Farkas Boglárka azonnal bontotta a vonalat Index - 21. 08 07:34 Belföld Az Echo TV egykori vezérigazgatója a Balaton-felvidéken fejleszthet. Az Echo Tv volt vezérigazgatója 70 millió forintot nyert szálláshely-fejlesztésre - 21. 08 06:53 Gazdaság A telefonon érdeklődött Farkas Boglárkánál, de amikor szóba hozták, hogy közpénzt készül elkölteni, az egykori műsorvezető bontotta a vonalat.
A telefonon érdeklődött Farkas Boglárkánál, de amikor szóba hozták, hogy közpénzt készül elkölteni, az egykori műsorvezető bontotta a vonalat. Farkas Boglárka, az Echo Tv korábbi vezérigazgatójának cége hetvenmillió forintot nyert el a Magyar Turisztikai Ügynökségtől (MTÜ) szálláshely-fejlesztésre – írta meg a. Farkas Boglárka a portál szerint egy Dsida Jenő-emlékházat és egy hozzá kapcsolódó vendégházat tervez nyitni Vászolyban. A telket és a rajta található lerobbant épületet a tulajdoni lap szerint még 2017-ben vásárolta meg. A projekt a helyiek egy részének egyáltalán nem tetszik, azt sérelmezik, hogy nem volt elég idejük a változtatások megismerésére és véleményezésére, ráadásul az önkormányzat nem hívott össze közmeghallgatást sem, lakossági egyeztetés nem volt. Az állami turisztikai ügynökség nem részletezte, hogy konkrétan milyen szálláshely-fejlesztési projektre ítélt meg támogatást a DSIDA2018 Kft. -nek, amelynek az elmúlt három év során egyetlen forint forgalma sem volt. Az MTÜ csak annyit közölt a lappal, hogy a kft.
(Kiemelt kép: Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere (b2) átadja a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést Farkas Boglárka újságírónak, az ECHO TV volt vezérigazgatójának a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából a Várkert bazárban 2019. március 12-én. Balra Rétvári Bence parlamenti államtitkár. MTI/Mohai Balázs)
A szerint a tévés Vászolyon szeretne Dsida Jenő-emlékházat és szálláshelyet kialakítani.
Első üzletüket a Margit körúton nyitották meg, 1912-ben. Az 1930-as évek végére az országban már megszokott, bejáratott üzletek voltak a Stühmer csokoládé boltok, és azokban a cég nevéhez köthető, egyedi termékek, mint például a Korfu szelet, a Zizi, a Frutti vagy a Tibi csoki. Ez utóbbit egyébként az alapító dédunokájáról nevezték el. A Szerencsi Csokoládégyár reklámja a húszas években igyekezett idilli képet festeni a csokoládégyártása hátteréről. Mit jelentett a háború a csokigyártásban? Az I. világháború után kedvező viszonyok alakultak ki a magyar édesiparban. Az itthon talpon maradó vállalatok számára megszűnt az osztrák és cseh csokoládéüzemek konkurenciája, és nagyobb állami figyelmet is kaptak. Az akkor részvénytársaságként működő Stühmer cég a Hangya Szövetkezet Rt. -vel és a Magyar Cukoripar Rt. Régi édességek. -vel együtt 1921-ben Szerencsen megalakította a Magyar Kakaó- és Csokoládégyár Rt. -t, amely ismét élt a korszerű reklámozás lehetőségeivel: megnyitása során a gyár dolgozói az üzemcsarnok előtt ingyen osztogatták első terméküket, a sárga csomagolású, ún.
Emellett mindegyik terméke egyéni fantázianevet kapott. Természetesen a reklámokban is igyekezett újdonságokat bevezetni, így például a gyerekeknek olyan órarendet állított össze, amelyben mindig a napnak megfelelő kakaós vagy csokoládés ennivalót írta be, az időpontok mellé. Mindezekkel végül sikerült megnyernie a közönséget: beindult a forgalom, és egyre nagyobb hírnévre tett szert a Stühmer csoki. Ráadásul sok szülő is pártolta a tevékenységét, amiért kimondott célja volt, hogy elhagyja az addig divatos, káros festékanyagokat a cukorkákból, és így kevésbé rongálja az édességevő gyerekek fogát. A régi szép idők csokoládéi, amik szebbé tették a gyerekkorunkat. Az általa felállított csokiautomaták is hamar népszerűek lettek, és a pesti zsargont is gazdagították: "néma eladó" volt a nevük. Vannak korszakok, amikor némelyek azt gondolják: még a csokipapír-tervezésbe is bele kell vinni mások megnevelését. Az ötvenes-hatvanas évek időszaka is ilyen volt. A Stühmer csokik már 1885-ben sikeresek voltak a Budapesti Általános Kiállításon, ahol I. Ferenc a koronás magyar érdemkereszttel ismerte el a cégvezető munkásságát.
Tegnap eszembe jutott hogy milyen régen ettem tipikus régimódi mogyorós csokit olyat amiben egész mogyorókat kell elropogtatni. Ma ismét fővárosba vitt utam hát a legngyobb élelmiszeráruházra rászabadultam csoki ügyben, 1db magyar klasszikus régifajta pl "piros-mogyorós" csokit sem találtam amiben egyben lett volna a mogyoró, illetve volt egy de az a Porosenko cégének terméke ezért nem vettem meg és volt 1 Milka amit megvettem, de sajnos abban össze volt törve a mogyoró és a csoki része is túl édes. És most nézem haselnuss, hogyhogy nem vettem észre hogy ez nem is az a mogyoró. Tehát ha odaállsz a polc elé csakis a krémes dolgokat lehet találni de azt a régi kemény sötétebb de nem ét igazi csokit egész mogyoróval nem. Porosenkófélét meg kellett volna vennem... :(
Az eljárások egyik legérdekesebb darabja azonban a lyukacsos csokoládé elkészítésére vonatkozó beadvány, amely a ma már több világhírű márka által árusított buborékos csokik őse lehet, hiszen ezt még a II. Világháború előtt jegyezték be a hivatalban. A nyalánkság kitalálója azt is hangsúlyozta a leírásban, hogy az édesség térfogata így akár a kétszeresére nőhet. 1 / 2 oldal 1 2 Következő »