1994-ben egy kaliforniai paprikanemesítő, Frank Garcia kitenyésztette a Red Savina fantázianevű habanero-variánst, aminek egy példányánál 557 ezer Scoville-egységet mértek, ezzel be is került a Guinness-féle rekordok könyvébe. Több mint egy évtizedig tartották úgy erről a fajtáról a szakértők, hogy fizikailag képtelenség csípősebb paprikát nemesíteni. Erős Paprika Rangsor — Erős Pista Scoville. A szakértők ennél nagyobbat nem is tévedhettek volna. A máig tartó csípőspaprika-nemesítési háborút 2009-ben a legendás himalájai szellemcsili újrafelfedezése indította be. A helyiek által Bhut Jolokia néven ismert paprika egy speciális hibrid, hatását leginkább úgy lehet érzékeltetni, ha az ember beírja a YouTube keresőjébe, hogy " ghost pepper challenge " és találomra megnéz pár videót: életerős felnőtt embereket egyetlen harapás változtat át a padlón magzatpózban fetrengő, vadul izzadó, könnyező, és a megváltó halálért rimánkodó nyomorultakká. Ez a paprika lépte át a világon először az egymillió Scoville-egységet, és innentől már csak különféle titkos nemesítési praktikákkal és keresztezésekkel, egyedi körülmények között, speciális talajjal és tápszerekkel felturbózott borzalmak váltották egymás a világranglista élén.
Minek van? A racionalitás határán messze túl levő csípős paprikák kapcsán egyetlen kérdést hoz fel a józan ész: miért? Kinek jó a kínzóeszköznek is beillő, élvezhetetlenül csípős paprika létezése? Először is a csípős paprika tudományosan igazolt módon jó, a kapszaicinre a szervezetünk ugyanis endorfin felszabadításával reagál. Ez ugyanaz az anyag, ami izgalmi állapotban, komoly fizikai igénybevétel hatására, vagy szex közben termelődik az agyalapi mirigyben, és eufórikus állapotot vált ki. Vagyis egyfajta természetes drog, amit a testünk termel. A kapszaicin a drogokra hasonlít abban is, hogy rá lehet szokni, és a túl sok fogyasztása megemeli az ember ingerküszöbét. A brutális paprikavariánsok felvevőpiaca a kapszaicin-addiktok és csilirajongók szűk rétegén túl az élelmiszeripar, azon belül is a csípős szószokat gyártó cégek. Ez meghökkentően nagy üzlet, az IBIS World adatai szerint csak az amerikai piac évi egymilliárd dolláros. És mint minden piacon, úgy itt is különös érdeklődés mutatkozik az extremitások iránt, jó néhány cég utazik értelmetlenül csípős szószokban, amiket tipikusan nem saját fogyasztásra, hanem vicces ajándékként szoktak vásárolni.
Naga jolokia (naga morich, bhut jolokia), az indiai paprika, mely a világ egyik legerősebbje 1, 04 millió SHU csípősséggel A Vörös Savina™ paprika, a legcsípősebbek egyike 580 000 SHU erősséggel [ forrás? ] A Scoville-skála a paprikafajták csípősségét méri. A Capsicum nemzetség tagjai (paprikafélék) csípősségét a kapszaicin nevű anyag okozza. Ez a bőr hőérzékelő idegvégződéseit ingerli, különösen a nyálkahártyákon. A Scoville-féle csípősségi egység (Scoville heat unit, SHU) a kapszaicin relatív mennyiségét jelzi. Sok csípős szósz használja reklámaiban a Scoville-skálát. A kapszaicin mérésére először Wilbur Scoville amerikai kémikus dolgozott ki használható eljárást ( 1912 -ben), ezért az egységet róla nevezték el. Mérőmódszerek [ szerkesztés] Scoville organoleptikus tesztje [ szerkesztés] A csípősség Scoville által kidolgozott eredeti módszere a Scoville organoleptikus tesztje. [1] Az eredeti eljárásban a paprikából készült oldatot cukros vízzel hígították addig, amíg a "csípést" a tesztelők (eredetileg öt kóstoló) már nem tudták érzékelni; a csípősséget a Scoville-skálán a hígítás mértéke adja meg.
Esősebb időben rengeteg a béka Kunszigeten, és nem csak a folyóparton és a mezőkön, hanem a faluban is sok van belőlük. A rovarvilág mégis mérhetetlenül gazdag a Mosoni-Duna menén. Itt ne csak a szúnyogokra gondoljunk! Kora tavasztól késő őszig szálldosnak a vizek felett az aprótól az órisáig terjedő méretű légi kalózok, a szitakötők. A víztükrön bámulatos ügyességgel futkosnak a molnárpoloskák. A lista hosszan folytatható lenne a lepkéktől a bögölyökön keresztül a helyben csöményeknek nevezett darazsakig. A vadon élő madarak közül itt is a fácán a leggyakoribb. Duna vizisport térkép (1: Bratislava-Komárom) – map.hu. A félénk, gyönyörű madárból, amelyet hajdanán megközelíteni sem lehetett, mára ágrólszakadt útszéli kapirgáló lett. Leginkább a fácán állt ellen a mezőgazdaság modernizációjával járó hatásoknak, nem úgy, mint a túzok, amely 60 éve még gyakran látható faj volt Kunszigeten is. A fehér gólyák száma is megcsappant, míg korábban tucatnyi pár költött itt, ma már évente csak 1-2 pár fészkel Kunszigeten. A vízi madarak is megfogyatkoztak, de bíbicet még látni errefelé.
A további két zsilip fog a vízszintszabályozásért felelni, ezek szintén 12 méter szélesek lesznek. Kitért arra is, hogy a műtárgy része lesz egy híd is, amelynek első gerendáit várhatóan ezen a hétvégén emelik be. A hídon kerékpárút lesz, a töltés pedig aszfalt burkolatot kap. Mosconi duna térkép . Építenek egy irányító épületet is, amelynek az alapozása már megtörtént. Dézsi Csaba András (Fidesz-KDNP), Győr polgármestere azt emelte ki, hogy a műtárgy a megyeszékhely szempontjából kiemelt jelentőségű, mert üzembe helyezése után a városban az árvízvédelem erősebb lesz, emellett egész évben csaknem egységes vízszintet tud biztosítani, amely lehetővé teszi, hogy a Mosoni-Duna hajózható legyen. A beruházást az Európai Unió kohéziós alapjából és hazai költségvetési forrásból finanszírozzák. Hozzászólások Kapcsolódó adatok helyszín Győr régió stádium típus jelleg támogatás
Kunsziget a Mosoni-Duna jobb partján fekszik. A 7 kilométer hosszú partszakasz a Fertő-hanság Nemzeti parkhoz tartozik. Kunsziget éghajlata és a Mosoni-Duna közelsége határozta meg, hogy milyen környezet alakulhatott ki ezen a tájon, milyen növények telepedhettek meg, milyen állatok vették birtokba a tájat. Kunsziget területét a folyó szabályozása előtt számtalan ág hálózta be. A szabályozás azonban átalakította a táj képét, így az itt élők életét is. Mássá lett a környezet, az élővilág. S ami még megmaradt a szabályozás után az egykori élővilágból, azt a nagyüzemi mezőgazdaság módszerei tizedelték meg. A lombosfa fajták honosodtak meg itt az évszázadok során. Míf a régmúlt évszázadokban a mocsári tölgy vol az uralkodó fafajta, ma már a hibrid nyárfélék, különösöen a kanadai teszi ki az erdőállomány zömét. A nyárfafélék közül említést igényel még a fehér nyár. Ártéri erdeinkben korábban gyakori volt még az éger, a gyertyán, a ritkább fajok közé sorolható még a magas kőris. Az ártéri erdők aljnövényzetéből kiemelkedő fontosságú volt a veresgyűrű, más nevén gyűrűvessző, belőle fonták a levert karók közé a legtartósabb sövényt.