Hmm... Én sajnos sokat foglalkoztam anno Magyarországon betiltott/kitiltott/várólistán álló szerekkel, és egy abortusztablettáról tudok, RU-486 tartalmúról. Az utolsó vérzés első napjától számított 5, maximum 7. hétig lehet alkalmazni, LEHET utána is, de akkor már csökken a hatása. Miután bevették ezt a szert, megáll a progeszteron termelődés, vagyis nem jut táplálékhoz a beágyazódott embrió, elhal. Mennyi idő elintézni az abortuszt?. Így önmagában az esély a magzat elvetetésére 60-70% körül mozog. Ezután be kell venni egy prosztagladin nevű szert, ami olyan erős méhösszehúzódásokat idéz elő, ami ahhoz kell, hogy kihajtsa az elhalt magzatot. Ezzel éri el a közel 95%-ot. Egyet mondhatok: ezt a fajtát soha nem fogják engedélyezni se Mo-n, se más normális európai országokban, mert túl nagy az esély a kismama károsodására/halálára. A gyógyszer sok esetben olyan fokú és olyan hosszan tartó vérzést okozott nőknél, hogy szimplán belehaltak. A másik oka pedig az, hogy sokaknál nem idézte elő a 'kívánt' abortuszt, így a kémiai mellett el kellett végezni rajtuk egy fizikai terhességmegszakítást is, magyarán feleslegesen terhelték túl a szervezetüket méreggel, mert az embrió megmaradt.
A vérzés sebészi terhességmegszakítás esetén 5 napig, gyógyszeres terhességmegszakítás esetén tovább is folytatódhat. Ezen túl a fertőzések megelőzésére szükség lehet antibiotikus kezelésre, valamint kerülendő a nemi érintkezés és a tamponhasználat. Az abortusz lehetséges szövődményei vérzés fertőzések méhfal perforáció: komoly vérzést, esetleg csonkoló műtétet eredményez magzatrész visszamaradása: vérzést, lázat, gyulladást okoz a méh üregében felgyülemlő véralvadék hegesedés a méhnyak vagy a méh üregében meddőséghez vezet nyakcsatorna sérülése: a tág cervix állandó folyást, krónikus gyulladást okozhat, az újabb terhesség nagyobb eséllyel vezet vetéléshez, koraszüléshez Rh-szenzibilizáció (ld. Terhességmegszakítás - Indukált abortusz. fent) lelki következmények. A legtöbb esetben a terhesség megszakítása szövődmény nélküli és nem befolyásolja a jövőbeni terhesség esélyeit. Egy amerikai tanulmány szerint a tizenharmadik terhességi hét előtt végzett terhességmegszakítások 2, 5 százalékában fordul elő valamilyen enyhe szövődmény.
Európában jellemzően a 20-24 éves kor közötti nők végeztetnek abortuszt, Magyarország azonban ez alól kivétel: itthon a terhességmegszakítások leginkább a 15 és 19 év közötti lányok körében fordulnak elő. Ennek oka valószínűleg az, hogy Magyarországon a 72 órás esemény utáni tablettát kizárólag orvosi receptre adják ki, emiatt sok lány nem jut hozzá időben, illetve egyáltalán nem talál olyan orvost, aki felírná nekik a gyógyszert. Mi az abortusz menete? Mennyi idő mindent elintézni? (2. oldal). Mindezek ellenére itthon évről évre csökken a művi terhességmegszakítások száma: míg 2000-ben 59 249 beavatkozás történt, addig 2017-ben már csak 28 496 esetről számolnak be a statisztikák. Az abortuszt igénylő nők átlagéletkora azonban évről évre csökken. 1990-ben a 28 éves nőknél volt a leggyakoribb a művi abortusz, tíz évvel később a 22 éveseknél, 2016-ban pedig a 20 éves nők körében. A Magyarországon hatályos szabályok szerint a legtöbb esetben a 12. hétig szakítható meg a terhesség, amennyiben az az állapotos nő egészségét súlyosan veszélyezteti, a magzat valószínűsíthetően súlyos fogyatékosságban szenved, a terhesség erőszak, bűncselekmény következménye, vagy ha súlyos válsághelyzetben van a nő.
A legtöbb terhességmegszakítást a harmadik indok alapján engedélyezik, 2010-ben például csak 1268 abortusznak volt egészségügyi indoka, bűncselekmény miatt pedig 26 terhességet szakítottak meg. Egyre kevesebb a hivatalos abortusz Magyarországon hosszú évek óta csökken a hivatalosan elvégzett abortuszok száma: 2000-ben még közel hatvanezer terhességmegszakítást végeztek, 2010-ben már harmadával kevesebbet, 40 449-et. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint tavaly januártól november végéig 34 268 abortuszt végeztek el. Az elmúlt években a várpalotai eseten kívül nem szerepelt illegális abortuszügy a sajtóban, és arra vonatkozó becsléseket sem találtunk, hogy hány ilyen beavatkozás történhet itthon évente. Az Egészségügyi Világszervezet becslése szerint világszerte az abortuszok közel fele illegális, veszélyes körülmények között történik, de az ilyen beavatkozások jellemzőbbek azokra az országokra, ahol hivatalosan nem engedélyezik a terhességmegszakításokat. Ha valaki abortuszt szeretne, egy nőgyógyász igazolásával együtt írásban kell ezt kérvényeznie a családsegítő szolgálatnál.
A kutatás eredményei a felvetéssel ellentétben egyáltalán nem mutatnak arra utaló jeleket, hogy a nők körében gyakran előfordulna, hogy megbánják az abortuszt. Öt évvel a beavatkozás után a nők 84 százaléka pozitív vagy semleges érzésekkel gondolt vissza az abortuszra, összességében pedig elmondható, hogy az idő múlásával csökkent az abortuszhoz kapcsolódó érzések intenzitása. A terhességmegszakítás döntését rengeteg külső tényező nehezíti, hiszen amellett, hogy az ember egy életre szóló döntést hoz, a társadalom is előszeretettel bélyegzi meg azokat a nőket, akik az abortusz mellett döntenek. A kutatás eredményei szerint viszont az abortuszon átesett nők túlnyomó többsége a felmerülő nehézségek ellenére is úgy gondolja, hogy helyesen döntött. Azok a nők, akik bizonytalansággal küzdenek, általában szomorúnak, bűnösnek vagy dühösnek érzik magukat a beavatkozást követően, de a negatív érzéseket átlagosan egy éven belül felváltotta a megkönnyebbülés. Sok élethelyzetben ez a legjobb döntés Image Source / Getty Images Hungary Az itthoni helyzet Egy másik felmérés eredményei szerint Európában a luxemburgi, a brit és a magyar nők esetében van a legnagyobb esély arra, hogy életük során abortuszon essenek át.
Rumbach Zsinagóga 19:00 Ha azt mondjuk, hogy popzene, akkor nem csak a slágervárományos, toplistadöntögető dalokra kell gondolnunk, hanem azokra is, amik új irányok szabására törekednek, amik nem tagozódnak be a kényelmes mintázatokba. Rumbach Zsinagóga 10:00 A csodálatosan felújított Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga részlegesen megnyitotta a kapuit és az épület nagy részét végre be is tudjuk már járni! Red Dot-díjat nyert a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga dizájnkommunikációja. Rumbach Zsinagóga 10:00 A csodálatosan felújított Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga részlegesen megnyitotta a kapuit és az épület nagy részét végre be is tudjuk már járni! Rumbach Zsinagóga 10:00 A csodálatosan felújított Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga részlegesen megnyitotta a kapuit és az épület nagy részét végre be is tudjuk már járni! Rumbach Zsinagóga 19:00 Johann Sebastian Bach- Anton Webern: Ricercar a 6Anton Webern: Symphonie op 21Dukay Barnabás: AllelujaHenry Purcell: in nomine a 6Jean L'Héritier: Nigra SumThomas Tallis: Miserere nostriMorton Feldman: Structures vonósnégyesreMorton Feldman: OnlyMorton Feldman: Christian Wolff in CambridgeCharles... Rumbach Zsinagóga 13:00 A csodálatosan felújított Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga részlegesen megnyitotta a kapuit és az épület nagy részét végre be is tudjuk már járni!
A kijárat felé vezető lépcsőn egy majdnem hatméteres installáció zárja az utat. A motívum forrása a zsinagógatér oszlopain látható. A falon lebegő egymásba fonódó minta az együttélés szimbóluma. Rumbach zsinagóga látogatás. Ahogy az egész látogatói út során a felfelé emelkedés dramaturgiája jelenik meg a dizájnban. Úgy nyúlik az installáció az ég felé, mint Jákob lajtorjája. Az épületet az OCTOGON 157-es lapszámában mutattuk be, Bujnovszky Tamás fotóival.
A zsinagóga homlokzatának mindenképpen keletre, Jeruzsálem felé kell néznie, ez ősi szabály: ezért egy kisebb törésvonal keletkezett a Dohány utcai zsinagóga bejáratánál, ami eltér az utca irányától. Belül, a keleti főfalon elhelyezkedő frigyszekrényben őrzik az ősi Tóra-tekercseket. A frigyszekrényt bársonyfüggöny és kárpit takarja el, melyen héber szöveg és zsidó jelképek láthatók, mint a menóra (hétágú lámpás), Dávid-csillag, a kettős oszlop, az oroszlán és a korona (a Tóra vagy a tudás koronája). A hagyományos zsidó templomokban a Tórát szombat délelőttönként a középen elhelyezett emelvényről olvassák, ám több zsinagógában, így a Dohány utcában is a keleti fal közelében, az oltárrészben található. Néhány szót kell ejteni a Hősök zsinagógájáról is, hiszen az ma már elválaszthatatlan része az épületegyüttesnek. A Hősök Zsinagógája annak a 10. 000 magyar zsidó katonának állít emléket, akik az I. Átadták a felújított Rumbach Sebestyén utcai zsinagógát – kultúra.hu. világháború harcmezőin dicsőséget szerezve hősi halált haltak. Számukat onnan tudjuk, hogy az Egység, az akkori zsidó újság az egész háború alatt pontos statisztikát vezetett a zsidó katonák haláláról.
Az 1872-ben fölavatott, a második világháború óta romos épületet négy év alatt, a kormány 3, 2 milliárdos támogatásával újították fel. Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter köszöntőjében arról beszélt: nemes feladat megmenteni egy épületet az enyészettől, de a kormány nem csak ezért támogatta a felújítást. Ennél fontosabb, hogy azt remélik, élet költözik e falak közé. A miniszter azt kívánta, hogy a magyarországi zsidó közösségek ne csak szabadon és biztonságban élhessenek Magyarországon, hanem virágoztassák fel újra azt a vallási és kulturális hagyományt, mely a holokauszt tragédiája előtt része volt Budapest és az ország kulturális gazdagságának. Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke megköszönte az építők munkáját és a kormány támogatását. Azt mondta, hála nekik, több mint 70 év hányattatást követően olyan multifunkcionális teret hoztak létre, ahol újra felhangozhatnak a közösség imái, ősi dallamai, ahol lehetőséget biztosíthatnak a zsidó közösség fejlődéséhez, és teret adhatnak fantasztikus kulturális, közművelődési és turisztikai eseményeknek.
Felidézte: elődeik a környéken három különböző karakterű zsinagógát építettek, megteremtve ezzel a Dohány utca–Rumbach Sebestyén utca–Kazinczy utca közötti úgynevezett zsidó háromszöget. Mint mondta, bár a közösség tagjai pontosan tudják, hogy miben különböznek egymástól ezek a zsinagógák, a zsidónegyedként emlegetett városrész ma mégis egységes szövetet alkot − mondta el. Úgy fogalmazott: álmaiban a "Rumbach igazi együttélés házaként szerepel, hasonlatosan egy ünnepi asztalhoz, ahol ott ülnek a családtagok, a közeli és a távoli rokonok, a szomszédok, a barátok, a vallásunkra figyelő rabbik, de még a városon átutazó idegenek, a kosztos diákok vagy az éhező szegények is, mert mindannyiukért felelősséggel tartozunk, hiszen mindannyian Isten képmására teremtettünk". Ronald S. Lauder, a Zsidó Világkongresszus elnöke azt mondta, hogy a legtöbb állam félt kiállni a zsidó emberek mellett az izraeli–palesztin konfliktusban a közelmúltban. Magyarország azon kevés állam egyike volt, amelynek volt ehhez bátorsága – hangsúlyozta, hozzátéve: ezért az egész világ zsidó közössége hálás.