Réz András filmesztéta ezért sem akart esélylatolgatásokba kezdeni. – A mozgókép-akadémia 6100 tagja dönt az Oscar-díjról. Őket – bármelyikünkhöz hasonlóan – befolyásolják a különféle hírek, információk, ha például egy film körül már hírverést csaptak korábban. Nagyon sok emberi tényezőtől függ minden, az emberek pedig kiszámíthatatlanok – magyarázta. Oscar-díjak – A kutya karmai közt kapta a legtöbb jelölést - Cikk - Szabadság hírportál. Pedig Enyedi Ildikó lenne a negyedik Oscar-díjas rendezőnk. 1981-ben Rofusz Ferenc Légy című, mindössze 4 perces rajzfilmjével hozta el az aranyozott szobrocskát. Amilyen rövid, olyan sokáig, kereken két éven át készült a 3600 zsírceruzás rajzból álló alkotás, amelyben egy légy szemszögéből látjuk a világot. Benne a zümmögő rovar menekül az őt agyoncsapni szándékozó ember elől, végül egy rovargyűjteményben, tűvel felszúrva végzi be kicsiny életét. Rofusz Ferenc később így emlékezett vissza a műhelymunkára: "Az animációhoz hasonlóan a hangokat, zörejeket is 'saját kezűleg' állítottuk elő – a lódobogást például kókuszdiók ütögetésével imitáltuk.
és a Joel Coen Shakespeare-feldolgozásában Macbethet alakító Denzel Washington verseng. A női mellékszereplők közül Jessie Buckley ( Az elveszett lány), Ariana DeBose ( West Side Story), Judi Dench ( Belfast), Kirsten Dunst ( A kutya karmai közt) és a Richard király ban szereplő Aunjanue Ellis lett Oscar-jelölt. A férfimezőnyből epizódalakításáért Ciarán Hinds ( Belfast), Troy Kotsur ( CODA), J. ORIGO CÍMKÉK - Oscar-jelölés. K. Simmons ( Az élet Ricardóéknál) és A kutya karmai közt két színésze, Kodi Smit-McPhee és Jesse Plemons kapott jelölést. A nemzetközi film-kategória jelöltje a japán Drive My Car, a dán Menekülés, az olasz Isten keze, a bhutáni Lunana: A Yak in the Classroom és A világ legrosszabb embere című norvég produkció. A rendezői kategóriában A kutya karmai közt című filmjével Jane Campion az egyetlen nő a jelöltek között, díjazott lehet még Paul Thomas Anderson ( Licorice Pizza), Kenneth Branagh ( Belfast), Steven Spielberg ( West Side Story) vagy a japán Hamagucsi Rjuszuke, a Drive My Car rendezője.
A 94. Oscar-díjátadó gálát március 27-én, vasárnap rendezik meg a Los Angeles-i Dolby Színházban. (Borítókép: Jelenet A kutya karmai közt című filmből, amelynek főszerepét Benedict Cumberbatch alakítja)
2018. márc 2. 21:25 Az Oscar-jelölés hírére a hazai mozik újra műsorukra tűzték a Testről és lélekrőlt /Fotó: MTI Budapest — Egy nap van hátra az Oscar-díj átadásáig, és lehetséges, hogy idén is lesz okunk a büszkeségre. A jelöltek között ugyanis ott van Enyedi Ildikó filmje, a Testről és lélekről. A film már azelőtt világhírű lett, hogy az Oscar közelébe jutott: tavaly elnyerte a Berlini Nemzetközi Filmfesztivál fődíját, az Arany Medvét, emellett a FIPRESCI-díjat és az ökumenikus zsűri díját is megkapta. A filmet Enyedi Ildikó (képünkön középen) rendezte. A két főszereplő: Borbély Alexandra és Morcsányi Géza /Fotó: Fuszek Gábor Két évvel korábban nagyon hasonló diadalmenetet járt be a Saul fia több rangos elismeréssel, hogy aztán elhozza az Oscart, tavaly pedig Deák Kristóf Mindenki című kisfilmje nyerte el a szobrot. Deák Kristóf rendező a Mindenki című kisfilmmel hozta el a szobrot tavaly Magyarországnak /Fotó: MTI Ám nemzetközi fesztiválokon jól szerepelni még nem garancia az Oscarra.
FEJEZET Technológiai egyensúly és emberi tudatosság 337 Világrend az atomkorban 338 • Az atomfegyverek terjedésének veszélye 343 • A kibertechnológia és a világrend 348 • Az emberi tényező 355 • Külpolitika a digitális korban 361 KONKLÚZIÓ | A mai világrend 369 A nemzetközi rend evolúciója 373 • Merre tartunk? Világrend - Henry Kissinger - könyváruház. 379 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS 383 JEGYZETEK 387 NÉV-ÉS TÁRGYMUTATÓ 419 Nincs megvásárolható példány A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem
Ha igen, mindez békés folyamat lesz-e? Világrend. E kérdések megválaszolásához a szerző kétezer év történetén kalauzol át, hogy elérkezzen a mai, változóban lévő világrend-koncepcióig, majd könyve utolsó harmadában a következő fél évszázad várható kihívásait is felvázolja. A kötet amerikai megjelenése óta eltelt rövid idő máris az ő jóslatait látszik igazolni Káosz fenyeget a mindeddig példátlan egymásrautaltság és kölcsönös függőség dacára: a tömegpusztító fegyverek terjedése, az államok szétesése, a környezetrombolás hatásai, a népirtás ma is jelen levő gyakorlata, és azoknak az új technológiáknak a terjedése, amelyek lassan kontrollálhatatlanná és emberi ésszel már-már felfoghatatlanná teszik a konfliktusokat. Az információhoz való hozzáférés és a kommunikáció új módszerei minden korábbinál szorosabb kapcsolatokat teremtenek a világ régiói között, és globálissá teszik az eseményeket, de úgy, hogy közben meggátolják a megfelelő válaszok adását, azt követelve az államok vezetőitől, hogy jelmondatokba sűrítve fejezzék ki azonnali reakcióikat.
Nem véletlen, hogy egyesek Tajvan elárulásaként értékelték az utat. Nixon már egy 1967-es, a Foreign Affairsben megjelent cikkében azt írta, egyszerűen nem engedhetik meg, hogy Kínát örökké a nemzetek családján kívül tartsák, és ezen a kis bolygón nincs hely arra, hogy egymilliárd ember dühödt elszigeteltségben éljen. Sokan azzal vádolják a néhai amerikai elnököt, hogy a kommunista Kína kvázi elismerésével kiszabadította a szellemet a palackból, melyet már nem lehetett visszazárni, mások viszont azzal érvelnek, hogy Kína előbb-utóbb úgyis eljutott volna a világban őt megillető helyre. Az utóbbiak szerint az, hogy Kína két évszázadon keresztül alárendelt szerepet játszott a világpolitikában, történelmi kisiklás, hiszen a több ezer éves kínai birodalom, melynek uralkodója magát az Ég Fiának és a világ egyetlen urának, vagyis császárának tartotta, arra van predesztinálva, hogy valóban a világ egyik vezető hatalma legyen. Nixon útja kiszabadította Kínát a politikai és gazdasági elszigeteltségből, Mao halála után Teng Hsziao-ping révén megindult a belső gazdasági nyitás is, melynek révén pár évtized alatt Kína a világ második legnagyobb gazdaságává nőtte ki magát, és a Szovjetunió helyébe lépve lényegében az Egyesült Államok melletti másik szuperhatalommá lett.
Ezért képes arra, hogy szellemesen, finom iróniával írjon a hatalom felhőjátékairól, s ne kímélje a politikusokhoz vagy a nemzetközi diplomáciához kötődő illúziókat sem. Ugyanakkor minden mondatával érzékelteti, hogy a nemzeteket összekötő, illetve szétválasztó erők tiszteletet követelnek.