A Nemzet Sportolója elárulta: szereti ugyan a meglepetéseket, de a családjától egyetlen dolgot kért a születésnapjára: egy gesztenyés-csokis-habos tortát. "Imádom az édességeket, és a századikra is a kedvenc tortámat kértem, jó krémesre és habosra. De jól élni nehéz dolog. Lelke kell, hogy legyen az embernek, és fontos, hogy csak olyan dolgokat csináljon, amit szeret. Amit nem szeret, azt ne csinálja, én mindig úgy éltem, hogy ehhez tartottam magam. Érhetett bármilyen nehézség, mindig a boldogságot kerestem. Egész életemben. " Névjegy Keleti Ágnes kivételes életművel büszkélkedhet. Ötszörös olimpiai bajnok – négyszer egyéniben, egyszer csapatban lett első -, 2004 óta a Nemzet Sportolója. Az Egyesült Államokban beválasztották a halhatatlan tornászok közé, Izraelben pedig meghonosította a torna sportágát, még mozdulatsort is elneveztek róla. 99 éves lett hazánk legsikeresebb tornásza, Keleti Ágnes - Ketkes.com. Gyerekként mégsem sportoló, hanem csellista szeretett volna lenni, imádott hangszerét azonban a második világháborúban el kellett adnia. "Így maradtam a sportnál" – mondta korábban.
A finn olimpiai bajnok sífutó (1952, Osló, 10 km), Lydia Wiedman (1920. május 17. – 2019. április 13. ) halála óta Keleti Ágnes a világ legidősebb olimpiai bajnoka (férfiak és nők között egyaránt). A magyarok doyenje korábban Tarics Sándor (1913. szeptember 23. – 2016. május 21. ) vízilabdázó volt, aki 102 évesen hunyt el. Keleti Ágnes 2021. január 9-én lesz 100 esztendős. (Forrás: MATSZ/MOB, fotó: Szűcs Tamás)
Igaly Diána sportlövő (sz. 1965) Sokszoros magyar bajnok, első nemzetközi sikere az 1983-as junior Európa-bajnokság megnyerése volt. Európa-bajnokságokon ötször, világbajnokságokon négyszer állt a dobogó legfelső fokán. 2000-ben Sydneyben az olimpián szétlövés után bronzérmet szerzett. 2004-ben Athénben olimpiai aranyérmet nyert. 2012 óta a MOB sportolói bizottságának a tagja.
Amit a dióburok-fúrólégyről tudni érdemes Évek óta komoly fejtörést okoz a kerttulajdonosoknak a dióburok-fúrólégy károsítása. A fák egészségét veszélyeztető rovar megjelenése nem csupán a diótermelő gazdák számára bosszantó, hiszen az általuk okozott károk miatt egyre kevesebb a minőségi csonthéjas termés, mely a kiskereskedelmi árképzésre is kihat. Az invazív fajról és az ellene történő hatékony fellépési lehetőségekről Dr. Keresztes Balázst és Dr. Szabó Árpádot, a MATE Növényvédelmi Intézetének kutatóit kérdeztük. Mennyire bio, amelyet annak tartanak? Egy éves gyümölcsfák metszése könyv. A növényvédelem óhatatlanul jelent némi veszélyt a környezetben élő egyéb szervezetekre, nem csak a kezelés során megcélzott károsítóra. Felismerve ezt mindenképpen helyes és követendő az a trend, gyakorlat, hogy a növényvédelem minél inkább szelektív legyen és a környezet "non target" résztvevőit minél kevésbé károsítsa. Ezen okok miatt pl. a növényvédő szerek és hatóanyagok engedélyezése napjainkban már rettenetesen drága és hosszú, több éves folyamat, hiszen egy leendő növényvédő szernek egyre újabb és újabb szempontoknak kell megfelelnie.
Szilva metszés: mikor, hogyan kell csinálni? A szilvafa, mint más csonthéjas gyümölcsfák, nem imádja a kivágást, de tolerálja, ha takarékosan, jó időben több-plusz! Mikor és hogyan metszi a szilvafát? A szilvafa fenntartó metszése elég minimalista. A termelés lehető legnagyobb mértékű optimalizálása érdekében minden évben, vagy kétévente könnyű metszésre, valamint tavaszi fogyókúrára van szükség. Ez minden! A cikk tartalma: Mikor kell metszeni a szilvafát? A cseresznyefához (egy másik Prunus) hasonlóan az összes szilvafajta metszését a betakarítás után, a nyár végétől az azt kísérő ősz kezdetéig kell elvégezni. A vágások sokkal jobban gyógyulnak, mert az év ezen időszakában a még mindig ritka esőzésekkel járó forró hőmérséklet korlátozza a gombás betegségek megjelenését a metsző sebekben. Hogyan kell metszeni? A cél mindenekelőtt az hozzon létre egy tetőablakot az agancs belsejében, elősegítve a jobb légkeringés. Egy éves gyümölcsfák metszése mikor. Kezdje azzal, hogy eltávolítja a legzavaróbb gallyakat (régi vagy nem). Használja ki az alkalmat, hogy az alján eltávolítsa az összes elhalt ágat, vagy gyengeség, betegség vagy kártevők jeleit mutassa.
A fenntartó metszés tőből történő ritkításból áll, alapvetően nem végzünk visszametszéseket, csak ha nagyon indokolt. A metszéssel föntről lefelé és kívülről befelé haladhatunk. A műveletet a vázágak végén kezdhetjük meg. A vázágak végén kiválasztjuk a vezérvesszőket, amelyek konkurenseit el kell távolítani, majd azon lefelé haladva ritkítást végezni. Azokat az erős elágazásokat, amelyekre nincsen szükség, tőből kell eltávolítani. A nyitott korona belseje felé például nem szabad erős elágazásokat nevelni, maximum egyéves termőrészek vagy kétéves gallyak maradhatnak meg abba az irányba. Egy éves gyümölcsfák metszése you tube. A vázág végén érdemes termővesszőket és termőgallyakat meghagyni. A gallérágak kiválasztásánál arra kell törekedni, hogy ne zavarják egymást. Ha ránőnek egymásra, akkor érdemes visszavenni a végükből. Ha a vázág többfelé elágazódik, akkor mindegyik elágazás végét ki kell hegyezni, ki kell választani egy vezérvesszőt, és annak konkurenciáit eltávolítani, majd lefelé haladva ritkítani. Ahol keresztben állnak a vesszők, és zavarják egymást, ott el kell távolítani az egyik elemet.
A gyümölcsfák metszése az egyik legfontosabb kertészeti teendő, ha évről évre egészséges lombokat és sok termést remélünk. De hogyan kell ezt jól csinálni? Segítünk. Gyümölcsfák metszése 1. Mit, hogyan metsszünk? Tavaszi útmutató házikertbe - Bálint gazda kertje | Bálint gazda kertje. Készítsd elő a fát Ahogy a kertben a legtöbb munkálat, úgy a gyümölcsfák metszése is megadott sorrend szerint kell, hogy történjen. Először az elszáradt, sérült vagy beteg ágakat kell eltávolítanunk, majd szabadítsuk meg a fát azoktól a rügyektől, amelyek a törzsén vagy a gyökér közelében találhatók, hiszen ezek a kóbor ágak nem fogják a termés gyarapodását elősegíteni, viszont bokrossá, nehezen megközelíthetővé teszik a fát. Ha szeretnénk felhasználni minél nagyobb mennyiségű gyümölcsöt majd a fáról, akkor érdemes a metszéskor úgy alakítani a lombkoronát, hogy ne lógjon tető vagy kerítése fölé, és ne ütközzön neki a falnak. 2. Ritkítás A ritkítás célja, hogy szellősebben nőhessenek majd a gyümölcsök az ágakon, illetve kapjanak elegendő fényt. Sűrű lombkorona mellett ne számítsunk gazdag termésre. Egy ritka, levegős fába ráadásul kevesebb bogár, élősködő vagy madár költözik, így több ízletes gyümölcs jut majd nekünk.