okt 27. Posztolta Aurora Borealis Címkék: Mihail Jurjevics Lermontov: VITORLA Távolban egy fehér vitorla Tenger kék ködén átragyog. - Mért indult messze országokra, És otthonában mit hagyott? A szél süvölt, hullám dobálja, Az árbóc recseg s meghajol: Nem vár sehol szerencse rája, S nem is volt boldog még sehol! - Napfény füröszti fenn aranyban, Alatta tenger tiszta kékje: - És ő elindul nyughatatlan, Mint kit vihar közt vár a béke! Mihail Lermontov (hajó) - abcdef.wiki. (Ford. : Trencsényi-Waldapfel Imre)
Két részes írásunk megjelenéséhez az apropót Zichy Mihály (Zala, 1827. október 14. – Szentpétervár, 1906. március 1. ) és Mihail Jurjevics Lermontov (Moszkva, 1814. október 15. – Pjatyigorszk 1841. július 27. Mihail jurjevics lermontov hero. ) egymást követő születésnapja alkalmából A Démon című költemény híres illusztrátorának és költőjének közös szellemi öröksége adja. A Zichy megrajzolt hősei című kiállításunkon fő helyet kapott a Démon című költemény. A vers megszületésének előzményeiről szólunk az alábbiakban, kiemelve a két művész életéből néhány figyelemreméltó, lényeges párhuzamot. Belép, lelkét szélesre tárva A jóra. Kész szeretni ő. Úgy érzi: itt van már a várva Várt új élet, remélt idő! (Lermontov: A Démon, 1841., Radó György fordítása) Nem túlzás azt állítanunk, hogy A Démon című elbeszélő költeményt szerző Mihail Jurjevics Lermontovot Puskin mellett a mai napig az orosz irodalom legjelentősebb költőjeként tartják számon. Elsősorban lírai munkáival vált ismertté. Zichyhez hasonlóan gondolkodtatni akart és részvétet ébreszteni, miközben felhívta a figyelmet a szociális különbségekre és az ezzel járó társadalmi problémákra.
Hűtlenségedről mit se tudva a lelkemet adtam neked, s te ismerted már, mi a titka... Csak én, én nem ismertelek. Most a szív nyugodni vágyik, szenvedélye ellobog, mert belátja, hogy a másik szív érette nem dobog. Mindig bátrabban megyek előre, amikor nem tudom, hogy mi vár reám. Mihail Jurjevics Lermontov: Vitorla - Versmondó lány. A szerelem olyan, mint a tűz: ha nem vigyázol rá, és nem táplálod, kialszik. Nézd a parton azt a két sziklát, mely hajdanta egy volt, s állta a vihar dühét; látod, a két tört vonal hogy összeillik? Van, amit a természet egynek alkot és a sors kettészakít. Azóta, hogy az örök Ég Megáldott látnok-szemmel engem, a bűn, a gonoszság művét olvasom az emberszemekben.
A Wikiforrásból Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Nyissátok ki tömlöczömet Hadd süssön a nap reám, Hadd látom meg kedvesemet És fekete paripám. Ha kijutok a szabadba: Kedvesemnek csókot adva Hű lovamra felkapok S a pusztán elvágtatok. Zichy és Lermontov közös démonja(i) – 2. rész – nemzetikonyvtar blog. Hej, magas a tömlöcz-ablak S vas van ajtaján körül, Kedvesem meg messze lankad, Teremében[3] otthon ül. S jó paripám - óh beh féltem! - Gazdátlanul jár a réten, Száguldoz kantár ne'kül... A sörénye zúg, repül... Vagyok elhagyatva, árva, Puszta fal fog mindenütt, A mécs pislogó világa Árnyat vet csak, nem derűt. A rideg mély némaságban Csak egy lomha változás van: Ajtómnál neszt hallhatok: Az őr jár-kel szótlan ott...
A Decker titkos Ober-Hofbuchdruckerei kiadója, Berlin 1852 ( 1. és 2. kötet digitális másolatai az Internet Archívumban) Mihail Jurjewitsch Lermontow Boyare Orscha című versének fordítása Jurij A. Treguboff kiadta a Démon M. J. Lermontoff versei. Friedrich Fiedler eredeti példányának mérőjében. Reclam, Leipzig [1893], 107. o. (= Universal Library, 3051. kötet; digitalizált az internetes archívumban) Lermontow művei, szerk. v. Arthur Luther. Bibliográfiai Intézet, Lipcse 1922 A cserkész fiú. Az ASSRdWD Állami Kiadója, Engels 1937 Taman. Leinmüller, Bécs 1947 Magányosan lépek az ösvényre, az üresre. Versek. Reclam, Lipcse 1985 Wadim: regénytöredék. Kiepenheuer, Lipcse / Weimar 1985 Válogatott művek 2 kötetben. Rütten & Löning, Berlin 1987, ISBN 3-352-00097-2, 3-352-00096-4 Add nekem a nap ragyogását. Válogatott versek. Fischer, Frankfurt am Main 1991, ISBN 3-89406-426-9 A démon. Keleti történet. Intézet Szláv Filológiai, Jena 2000 ISBN 3-9805226-3-6 Korunk hőse. Insel-Verlag, Frankfurt am Main 2003, ISBN 3-458-34665-1 Korunk hőse.
Oroszból fordította és szerkesztette: Urban Urban. Friedenauer Presse, Berlin 2006, ISBN 3-932109-46-5 irodalom Lermontov sírja (Tarchany) Friedrich Dukmeyer: Lermontow bemutatkozása Németországban és a költő személyisége. A Russenfreunde Varnhagen von Ense és Bodenstedt. Újranyomtatás d. Kiadás Berlin 1925. Kraus, Vaduz 1965 (= történeti tanulmányok; 164) Peter Gerlinghoff: Női figurák és szerelmi problémák MJ Lermontovval. Hain, Meisenheim am Glan 1968 (= a münsteri Westfhalian Wilhelms Egyetem szláv-balti szemináriuma, 9) Andreas Guski: M. Ju. Lermontov felfogása az irodalmi hősről. Sagner, München 1970 (= szláv cikkek; 48). Digitalizáljuk a Digi20. Laurence Kelly: Lermontov. Tragédia a Kaukázusban. Tauris Parke, London, 2003, ISBN 1-86064-887-8 Ewald Trojansky: A romantikus világkép pesszimizmusa és nihilizmusa. Puskins és Lermontov példáján látható. Peter Lang, Frankfurt am Main és mások 1990. (= Heidelberg publikációk a szláv tanulmányokról; B, irodalomtudományi sorozat; 1) ISBN 3-631-43093-0 Walter N. Vickery: M. Iu.
Mivel saját magának szerette volna a macskát, de nem tudta azonnal hazavinni és mivel azt gondolta, én is úgy fogom szeretni Graybelle-t mint ő, megígértette velem, hogy engedem kölyköket nemzeni, amelyeket majd ő örökbe fogad hat, ha elköltözik. Természetesen, mielőtt a veszettség időszaka eljött volna, Graybelle-nek már három kölyke volt. Persze ő még mindig nőtt és nem úgy nézett ki, mint aki jól lakik a napi három rendszeres étkezés alatt. Figyelmeztettem a szomszédokat az ijesztő kinézetű óriás macskámmal kapcsolatban, de sosem gondoltam volna, hogy Graybelle ilyen sokáig és ilyen gyorsan tud egy nyulat kergetni. Talált vad kiscica. Megszelídíthető? Hogyan?. Több, mint valószínű, hogy azon az egy órán belül, amióta nem láttam, végig kergetett egy nyulat a hegyen, mely több napi járást jelentene egy ember számára is, összetévesztették egy hiúzzal és lelőtték alig fél mérföldre a háztól. Egyik macskám sem kóborolt el soha és nem is fog. Gyakran nincs is idő megbarátkozni a kóbor macskákkal Hát, láttam felnőni, megszoktam a jelenlétét és reméltem, hogy ha nem is ragaszkodott hozzám, azért legalább kedvelt, de azok, akik nem ismerték csak a szelíd macskából félelmetes állattá való átalakulást látták.
eredeti cím: Der Wundertäter, eredeti megjelenés: Mosaik 9/86, 1986. szeptember, oldalak száma: 19 Tartalom Még nem készült leírás erről a(z) Mozaik (1971) - A vad elefánt megszelidítése - A vad elefánt megszelidítése képregényről... Értékeld a történetet Az értékeléshez lépj be. 0 / 0
Ha van tévéközvetítés a szombati Honvéd-OSC meccsről, akkor Vad Lajost nem állítják ki. A piros lap kimaradt a jegyzőkönyvből, de miért? Szoftverhiba! Nem sokkal a szombati budapesti kupanegyeddöntő (Honvéd-OSC 6:6) vége előtt piros lap felmutatásával kiállították Vad Lajost. A hazaiak vezetőedzője ezt megelőzően, a második negyed hatodik percében sárga lapot kapott. Meccs után feljelentés nem történt, így Vad Lajosnak automatikusan egymeccses eltiltással kellett szembenéznie, ezért nem ülhetett a vasárnapi visszavágón a kispadra. Mindez vízilabdában megszokott, különösebb hírértéke nincs. Ám, mint kiderült, már a sárga lappal is "voltak problémák", a piros lap pedig kimaradt a szövetség honlapjára a meccset követően kitett hivatalos jegyzőkönyvből. Még az is felvetődött, hogy jogilag stimmel-e a büntetés, hiszen, bár az "eltiltások" menüpontban szerepelt Vad Lajos piros lapja, magában a hivatalos jegyzőkönyvben nem, márpedig az utókor, a vízilabda-történelem számára ez kell, hogy legyen minden statisztika alapja.