Gestalt Coaching a gyakorlatban - A termékeny üresség – ahol minden megtörténhet. Március 28-án a HVG Extra Business Szalon vendége a könyv szerzője. Jegyek az előadásra. John Leary-Joyce, a Gestalt-pszichológia egyik legjelesebb képviselője, Gestalt executive coach, az Academy of Executive Coaching elnöke A Gestalt a jelenlét, a tiszta figyelem, a tudatosság és a kapcsolat művészete. A coachingban való alkalmazása kreatívvá, izgalmassá és erőteljessé teszi a munkát, egyfajta varázslat történik a coach és kliense között, és új dimenziókat nyit meg. John Leary-Joyce könyve a Gestaltnak ezt az új, friss áramlatát hozza a coaching területére. A kötet egyrészt elmélyült elméleti tudást ad, és a Gestalt-módszertan lényegéről tanít, másrészt gyakorlati kézikönyv, és az eseti példákon keresztül olyan konkrét eszköztárat nyújt, amelyet akár azonnal beépíthetünk a munkánkba. Könyv: Coaching a gyakorlatban (Werner Vogelauer). Mindezt letisztult, egyszerű és érthető módon teszi, úgy, ahogyan arra csak a legnagyobbak képesek. Dr. Stefany-Tóth Judit, Gestalt-terapeuta, coach és szupervizor, a Magyar Gestalt Egyesület elnöke, a Magyar Coach Szervezetek Szövetségének alelnöke John tréningjén megtapasztalhattam figyelmének és személyes jelenlétének erejét.
A könyv egyik legnagyobb értéke, hogy a coaching alapvetéséhez híven egyenrangú partnerként bánik az ügyféllel. Minden érintett közös ügyének tekinti a coachingot, ehhez sok fontos információval szolgál, nem rejteget kulisszatitkokat, tabutémákról is nyíltan beszél. Támogatást nyújt abban, hogy a coach, a megbízó és a coaching-ügyfél egyaránt szakértő legyen a saját coaching-szerepében. Coaching előnyei - Üzleti coaching - Orsolics Zénó. Reményeink szerint ahhoz is hozzájárul, hogy széles körben tisztuljon a coaching-műfajról és a coachokról kialakult kép, és hogy minden kezdő és gyakorló coachban kialakuljon/tovább erősödjön a szakmai igényesség és az ügyféllel való partneri együttműködés iránti elkötelezettség. Hatással lehet arra is, hogy ez a korszerű tanácsadói műfaj Magyarországon is egyre inkább magas szakmai színvonalon terjedhessen tovább. Paskuj Iván Beehive műhely
Tartalom: A Gestalt-coaching azzal tűnik ki a megközelítések sokaságából, hogy az egyént a környezetével egységben, egyenrangú kölcsönhatásban (és nem függőségben) szemléli. Coaching a gyakorlatban - Telefonkönyv. A Gestalt-coach nem segítő, nem visszajelzést adó tanácsadó, hanem az ügyfél egyenrangú közreműködő partnere a coachingfolyamatban, kettejük kapcsolatának dinamikájából, a közöttük "itt és most"-ban megtapasztalt élményből és a coach jelenlétének minőségéből alakul ki valami előre nem elhatározott, előrevivő tapasztalat. Ebben a gyakorlatias és közérthető kézikönyvben John Leary-Joyce Gestalt-pszichoterápiás, coaching és coachképző tapasztalatainak segítségével bemutatja a módszer hátterét képező pszichológiai elméletet, és számos példán és a coachingfolyamatban alkalmazható gyakorlaton keresztül vezet be a Gestalt használatába a vezetői coachingban, a Gestalt-alapú szupervízióban, valamint a coaching és a csapatcoaching területén. John Leary-Joyce, a Gestalt-pszichológia egyik legjelesebb képviselője, Gestalt executive coach, az Academy of Executive Coaching elnöke A Gestalt a jelenlét, a tiszta figyelem, a tudatosság és a kapcsolat művészete.
A vezetőknek, leendő vezetőknek, tanácsadóknak és humán erőforrás szakembereknek szóló könyv célja, hogy pontos, átfogó képet adjon a coaching folyamatáról, vezetésfejlesztésben betöltött szerepéről, felhasználásáról a problémamegoldásban, és vállalatfejlesztési, szervezetfejlesztési lehetőségeiről. A könyv kiadásakor fontos szempont volt, hogy a coaching-módszert hazánkban is egyre szélesebb körben ismertté tegyük, a coaching magyar nyelvű irodalmát megalapozzuk. A könyv kiegészítéseként megjelentetjük a Coaching módszertani ABC -jét, amelyet elsősorban a coach tanácsadóknak ajánlunk, de a coachingban résztvevő ügyfél is profitálhat abból, ha érti tanácsadója, kísérője módszereit. A kézikönyv a coaching tanácsadás módszereihez, alkalmazott eszközeihez és a mindennapi tanácsadás gyakorlatához szolgál részletes útmutatóul. Fedezze fel a coaching nyújtotta lehetőségeket! Nem mindenki született főnöknek, és még kevésbé rögtön jó főnöknek, de minden vezető szeretné még jobban irányítani csapatát, magát, és feladatait.
Most az olvasó is ízelítőt kaphat ebből. A könyv azért íródott, mert mindez tanulható, és remélem, hogy sokan tanulnak is belőle a coachingnál valami fontosabbat. Hisz a Gestalt több, mint egy pszichológiai irányzat: jó esetben az egész életünket áthatja az a fajta tudatosság, amit a Gestalt képvisel. Generál Péter, Professional Certified Coach, International Coach Federation; a Grow Integratív Coach képzés alapítója A könyv hiánypótló mivel a Gestalt-alapú coachingnak kevés magyar nyelvű forrása van. Nélkülözhetetlen olvasmány tapasztalt coachoknak, akik bővíteni szeretnék szakmai eszköztárukat, ahogy azoknak is, akik most alapoznák meg azt. A könyv értékes forrása lesz egyrészt a megközelítést a módszertani arzenáljukba illeszteni szándékozó szakembereknek, másrészt azon coachingképzési programok számára, amelyek lényegesnek találják a módszertani kínálat bővítését hallgatóik számára. Koczka Terézia, MBA, Executive coach, az EMCC UK szakmai kiválóságért felelős igazgatója, EMCC Senior Practitioner
az örök dicsőségnek, ezüst díszei a betlehemi Gyermek emberi természetének, arany díszei isteni természetének jelei. A karácsonyfa tetején a karácsonyi csillag azt fejezi ki, hogy a karácsonyfát állító ember otthona ugyanaz a betlehemi barlang lett, mely fölött megállt az újszülött Jézusra mutató csillag. A karácsonyfa csúcsán angyal is lehet, mely az Isten és az ember kapcsolatára utal: az angyal egyrészt jele azoknak az angyaloknak, akik a pásztoroknak hírül adták Isten Fiának születését, másrészt akik az Atyának hírül adják, kik azok, akik megértették a híradást s ezért ünneplik a Gyermeket. A csengettyű arra utal, hogy amint a születéssel a fény egyszerre bevilágította sötétséget, úgy az angyalok éneke ("Dicsőség a magasságban Istennek…") egy pillanat alatt megtörte a bűn némaságát. Mi a jelkép e. A karácsonyfára aggatott játékok az embernek ajándékozott →istengyermekségre, az édességek (szaloncukor, mézes sütemények stb. ) és gyümölcsök (alma, dió, füge stb. ) arra utalnak, hogy a karácsonyban Isten Fia az ember számára a legédesebb eledelként jött el (vö.
1824: Brunswick Teréz, 1826 k. József nádor (3. ) neje, Mária Dorottya és a Podmaniczky család, 1834: Fertőszentmiklóson a Bezerédi család Flóra lányának, 1855: Jáky Ferenc osli plnos, a Hunyady gr. család egykori házipapja az isk-s gyermekek számára állított karácsonyfát. 3. A karácsonyfa elődje az ún. termőág volt. Ez az Eu-szerte (hazánkban is) ismert, ősi, mágikus, napfordulati és tavaszigéző jelkép a természet (és vele az ember) megújulását idézte. Pogánykori jelentéstartalma a ker. hagyományban bibliai elemekkel gazdagodott, így mindenekelőtt az élet, ill. tudás fájának képzetkörével. Nem véletlen, hogy számos ném. vidéken a ~nak paradicsom (Paradies) a neve. Mi a jelkép 2. A téli termőág sokféle formában volt ismert (a szobába bevitt és vízbe állított néhány faágtól kezdve a mennyezetről lecsüngő, gazdag kompozíciókig). Ált. aranyozott mogyoróval díszített ág, melyet a szoba mennyezetére (mestergerendára) függesztettek, mintha az égből nőtt volna ki, és a ker. értelmezés szerint a földre szálló, emberek közt szállást kereső Kisdedet jelképezte.
13: ujjakról, ajkakról csepegő ~; 4, 6: a ~hegy [és tömjéndomb] a szenvedés [Golgota] hegye). Az 1, 13 ("Kedvesem, mint egy köteg ~, keblemen pihen") a halott Fiát ölében tartó fájdalmas Anya ( →Pietà) előképe. - Korábban a botanikai kutatások a ~t a Mimosa agrestis nevű mimózafajjal azonosították. Mivel azonban e növény nem választ ki semmilyen mézgaszerű váladékot és a régebbi irod. nem említi mint élvezeti cikket, az azonosítás téves. S. J. -Ky. Z Haynald 1879. Mirha – Magyar Katolikus Lexikon. - Kereszty 1998:195.
Ehelyett a mon alaptémájának kisebb változtatásai jelölték a család egy-egy tagját vagy ágát. Három gyémánt például A leghíresebb monnak a császári család krizantémot formázó jelképe számít. Sokak szerint az eredetüket a sintoista napistenre, Amateraszura visszavezető uralkodók a virág napsugarakra emlékeztető formája miatt választották ezt a növényt. Mi a jelkép 5. A 19. század második felében már szigorú szabályok vonatkoztak e mon használatára, a császár például 16 szirmú virágot használt, míg a császári hercegeknek 14 szirommal kellett beérniük. Kereskedők, mesteremberek és mások is régóta használtak monokat, manapság pedig vendéglők, hagyományos mesterségek űzői tartják életben a hagyományt, amelynek hatása a japán világcégek logóiban is felfedezhető: a Mitsubishi háromgyémántos jelképétől a Japan Airlines piros darujáig. Szerző: Christopher Harding kultúrtörténész, az Edinburghi Egyetem tanára Illusztráció: Wikipedia