Nyerges Pál (1914–1987) festőművész nevét – joggal – Zebegény, a Dunakanyar és Szőnyi István kapcsán szoktuk említeni. Pedig balatoni festményei is kiválóak, melyekből a napokban nyílt egy szép tárlat Alsóörsön, a Török-házban. Az eredetileg Ninausz nevet viselő és eredetileg biológia-földrajz szakos fiatal Nyerges Pál már a két háború közt elkötelezte magát a festészet mellett. Bár kezdetben építésznek készült és jó grafikusnak tűnt. Járta a pesti szabadiskolákat, csodálta Aba Novák Vilmost, Szőnyi Istvánt, vendéghallgató lett a Képzőművészeti Főiskolán. A nyarakat a zebegényi természetközelség határozta meg számára, majd 1940-ben jött a festőnövendékek álma: Nagybánya és az ott születő festőbarátságok. Mesterként tekintett fel az említetteken kívül Varga N. Lajosra és Szentiványi Lajosra. Ekkor jegyezte el magát a szabadban való festéssel. Szonyi istvan festmenyei . A háború után gimnáziumi tanár lett, de hivatása továbbra is a festészet maradt. Műveivel ebben az időszakban a hazai kiállítótereken kívül kilépett a nemzetközi színpadra is, sikerrel.
Esernyők A harmincas évek végén barátaival, Bernáth Auréllal és Berény Róberttel megalapították az ún. Gresham baráti asztaltársaságot. Szőnyit 1937-ben nevezték ki a Képzőművészeti Főiskola tanárának, több mint két évtizeden keresztül tanított a neves intézményben. T. Czene István festőművész | Aranyhíd Galéria. Nagy örömmel fogadta 1941-ben a győri Szent Imre templom kifestésére kapott felkérést. 1941-ben munkássága elismeréséül átvehette a Corvin-koszorút. Kerti pad A 2. világháború idején A második világháború alatt bekapcsolódott az ellenállási mozgalomba, számos zsidót és más üldözöttet látott el hamis papírokkal, átmeneti szállással, amiben mindhárom gyermeke és második felesége is segítették, amiért később az egész családjával együtt posztumusz Világ Igaza kitüntetést kapott. Fia, Péter 1945-ben betegségben hunyt el, Budapest ostromakor pedig pesti műtermét és lakását is bombatalálat érte. A háború után kinevezték a Magyar Művészeti Tanács elnökévé, az 1945-ös választásokat követően az alakuló Nemzetgyűlés meghívott képviselője lett a parlamentnek.
Szolnoki Képzőművészeti Triennálé, Szolnoki Galéria, Szolnok. Köztéri művei épülethomlokzati dísz (sgraffito, 1959, Oroszlány, Malomsori út) Életképek (enkausztika, 1961, Budapest, Hévíz u. -i iskola) murália (sgraffito, 1962, Salgótarján, Május 1. úti Általános Iskola) murália (szekkó, 1963, Budapest, Amerikai úti Pártiskola) murália (szekko, 1967, Törökszentmiklós, Pártbizottság) murália (sgraffito, 1966, Tiszaszederkény-Újvár, lakótelep) murália (szekko, 1971, Vác, Siketnéma Intézet Kollégium) Öntők (szekkó, 1975, Csepel, Rideg S. Szőnyi istván festmény. Művelődési Ház) Metróépítők (olaj, vászon, 1976, Csepel, Rideg Sándor Művelődési Ház) murália (szekkó, 1976, Békéscsaba, Békés Megyei Rendőrkapitányság). Művek közgyűjteményekben Damjanich János Múzeum, Szolnok Herman Ottó Múzeum, Miskolc Magyar Nemzeti Galéria, Budapest Szombathelyi Képtár, Szombathely Uroko M., Kobe (JP) Vay Ádám Múzeum, Vaja. Irodalom Simon Gy. F. : Vonások és színek egy festő arcképéhez, Magyar Ifjúság, 1959 Szíj R. : ~, Budapest, 1965 Kovács Gy.
A fűzfavesszőket a népművészet és a népi építészet is régóta alkalmazza alapanyagként. Az élőfűzvesszőből házilag is könnyen készíthetők - főként díszítőelemként funkcionáló - kerítések, korlátok, boltívek kertünkbe. Ehhez szeretnénk néhány ötlettel szolgálni. Kerti díszek házilag pálinkával. Az élőfűz kerti díszekről Nyugat-Európában nagy hagyományai vannak e különleges, ám mégis egyszerűen elkészíthető kerti alkotásoknak. Egyes német csomagküldő katalógusokból borsos áron lehet rendelni fűzvesszőket, amelyekből házilag alakíthatunk ki kisebb kerítéseket, főleg díszítő funkciójú korlátokat, boltíveket vagy gyerekek számára kunyhókat. A fűzvesszőket az előzetesen elkészített tervrajzok alapján egymáshoz erősítjük; ahol lehet szövéssel, ahol nem, ott drótozással. A függőleges állású vesszőket a földbe ássuk, ezeket fogják merevíteni a vízszintesen hozzájuk erősített vesszők. A fűzfélék nagyon könnyen gyökeresedő növények, így azok a vesszők, melyek a földbe kerülnek, tavasszal nagy valószínűséggel begyökeresednek és kilombosodnak.
elkészítésére. Készíthetünk "indiánsátrat", gyermekkunyhót is úgy, hogy a tetejére nád, vagy egyéb takarás helyett fűzvesszőket borítunk oly módon, hogy a vesszők eredetileg is lejjebb levő, tehát vastagabb része 20-25 centiméternyire a földbe érjen. Ez tavasszal a már említett módon meggyökeresedik, és a tető kilombosodik. Apróhirdetés Ingyen – Adok-veszek,Ingatlan,Autó,Állás,Bútor. Bármit is készítünk fűzvesszőből - a dugványozásos növényszaporítás szabályait szem előtt tartva - figyeljünk a vesszők polaritására. Ez annyit tesz, hogy ami a fűzfán eredetileg idősebb, azaz a törzshöz közelebbi rész volt, az kerüljön a földbe, ne állítsuk feje tetejére a vesszőt. Klasszikusan dugványozáskor néhány centiméteres, maximum 15-20 centiméteres növényi darabokkal dolgozunk. Itt a "fűzfavessző dugványok" hossza elérheti vagy meghaladhatja a két méteres hosszúságot is. Ezért tavasszal - ahogy az idő melegedni kezd - gondoskodjunk a vesszők tövének bőséges öntözéséről, akár az egész vessző permetezésével együtt. Így kisebb az esélye annak, hogy a vesszők kiszáradnak, mielőtt a vesszőtalpak meggyökeresednének.
Az így születő új hajtásokat vagy metszéssel, vagy a többi közé fűzéssel igazíthatjuk a megfelelő helyre. Az élőfűz-vesszőkből kialakított kerti elemek különlegességei lesznek kertünknek, hiszen egy kilombosodó kerítés, vagy korlát meghökkentő, mégis természet-közeli látványt nyújt. Azok a vesszők, amelyek nem kerülnek a talajba, nem lesznek képesek kihajtani, hanem elszáradva biztosítják továbbra is az építmény tartását. Ezeket néhány évenként célszerű kicserélni frissen vágott vesszőkre, amíg merevítő funkciójukat képesek ellátni. Miből és mikor? A fűzfaféléknek több faja, fajtája megtalálható hazánkban, kertekben és vadon egyaránt. Kerti díszek házilag fából. Elvben mindegyiknek az egyéves, tehát még nem fásodott, jól hajlítható, hosszú vesszői felhasználhatók a képeken bemutatott kerti dísz-, és funkcióelemek elkészítéséhez. A gyakorlatban azonban a csavart vesszőjű fűz, és a szomorúfűz felhasználása - habitusukból adódóan - sokkal több nehézséggel jár, mint az ártereken vadon is megtalálható bokorfüzek vesszői.
Ha kialakul a gyökér, akkor az már képes lesz ellátni a növény felsőbb részeit is vízzel és a benne oldott tápanyagokkal. Ekkortól a kerti díszünk részben élő növényként viselkedik majd.