Az Nyissa meg a rendszer összekapcsolását ( OSI) modell az egyik alapvető fogalom, amelyet a rendszergazdáknak meg kell ragadniuk a hálózat kezelésekor. Az OSI modell ütemtervként szolgál arra, hogy mi történik a hálózaton belül és segít megérteni, hogyan továbbítják az információkat egy hálózaton keresztül. Ebben a cikkben megvizsgáljuk, mi az OSI modell. Az OSI modell méltó tervnek bizonyult a hálózati rendszergazdák számára annak létrehozása óta 1984. Az OSI modell egy javaslatból származik, amelyet a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet. Az OSI modell célja, hogy elősegítse a gyártókat az egyetemes szabványoknak megfelelő technológia létrehozásában, amely meghatározza az eszközök kommunikációjának alapjait.. Mi az OSI modell?? Az OSI modell a számítógépes hálózati keret, amely hét rétegből áll.
A probléma megoldásaként az OSI-modell létrehozásának ötlete azután merült fel, hogy az ISO végrehajtotta a kutatás az ügyben. Így az ISO az összes hálózatra alkalmazandó általános szabályrendszer meghatározását tűzte ki célul. Hogyan működik az OSI modell? Az OSI-modell működése közvetlenül függ a hét rétegétől, amelyekben megbontja a digitális kommunikáció bonyolult folyamatát. Részekre bontásával nagyon specifikus funkciókat rendel minden réteghez, egy rögzített hierarchikus struktúrán belül. Így minden kommunikációs protokoll ezeket a rétegeket teljes egészében vagy csak néhányat használja, de ennek a szabályrendszernek a betartásával garantálja, hogy a hálózatok közötti kommunikáció hatékony, és mindenekelőtt azonos feltételek mellett zajlik. Mire való az OSI modell? Az OSI Modell alapvetően a távközlés szervezésének koncepcionális eszköze. Univerzálissá teszi az információ megosztásának módját a számítógépes hálózatok vagy számítógépes rendszerek között, függetlenül azok földrajzi eredetétől, üzleti tevékenységétől vagy egyéb olyan körülményektől, amelyek megnehezíthetik az adatok kommunikációját.
Az alkalmazásréteg (7. réteg) Mint fentebb említettük, a Alkalmazási réteg az, amellyel a felhasználó ténylegesen kölcsönhatásba lép. Ha bármilyen számítógépes alkalmazással kapcsolatba lép, aktív vagy az Alkalmazás rétegben. Például, ha a Google Chrome-ot vagy a Skype-t használja, akkor a következő webhelyen működik együtt 7. réteg. Ez a réteg olyan protokollokat használ, mint a HTTP, Telnet, és FTP. Dióhéjban ez a réteg a végfelhasználói folyamatokra és az összes olyan alkalmazás szállítására koncentrál, amelyhez a felhasználó hozzáférni akar. A bemutató réteg (6. réteg) Az prezentációs réteg vagy 6. réteg Az OSI modell alkalmazásának célja az adatok előkészítése és lefordítása a hálózati formátumról az alkalmazás formátumára vagy fordítva. Ez a réteg meghatározza, hogy az egyes elemek miként jelenjenek meg az adatok szintaxisa és szerkezete szempontjából. A bemutató réteg sok esetben az adatok titkosításán és visszafejtésén keresztül látható. További példák a következők: ASCII, TIFF, JPEG, GIF, ESBCDIC, pic, JPEG, MPEG, és MIDI.
Az ISO OSI modell A számítógépes hálózatok elterjedésének kezdetén hibaként jelentkezett a hálózatok összekapcsolhatósága, mivel a nagyobb cégek saját szabványaikat használták. Ennek kiküszöbölése érdekében az ISO (International Standards Organization, Nemzetközi Szabványügyi Szervezet) megalkotta az OSI modellt (Opensystems Interconnection, Nyílt Rendszerek Összekapcsolása). OSI rétegeinek helyzete Hálózati kommunikáció 7 rétege A modell a hálózati kommunikációt 7 rétegre osztja fel, minden réteg csak a közvetlen szomszédos réteggel kommunikálhat. • Fizikai réteg (Physical layer) • Adatkapcsolati réteg (Datalink layer) • Hálózati réteg (Network layer) • Szállítási réteg (Transport layer) • Együttűködési réteg ( Session layer) • Megjelenési réteg (Presentation layer) • Alkalmazási réteg (Application layer) Fizikai réteg (Physical layer) A tényleges adatátvitelt oldja meg. A bitek és a közegben utazó jelek egymásba való alakítását oldja meg, attól függően, hogy bejövő vagy kimenő üzenetről van-e szó.
~ (Open Systems Interconnection): {magyar fordításban: nyílt rendszerek összeköttetése} Az TCP/IP protokollhoz hasonló, de annál komplexebb nemzetközi szabvány különböző számítógépes rendszerek hálózati összekötéséhez. ~ -modell Az ~ -modellt az ISO (Nemzetközi Szabványügyi Szervezet) alkotta meg az egységes hálózati működés érdekében. A hálózati eszközök funkcióit különböző szintekre osztják a könnyebb kezelhetőség céljából. A rétegek egymásra épülnek, és egymástól függetlenek. Az ISO ~ modell A számítógépes hálózat ok elterjedésének kezdetén hibaként jelentkezett a hálózatok összekapcsolhatósága, mivel a nagyobb cégek saját szabványaikat használták. megalkotta az ~ (Open System Interconnection) rétegmodellt. Az ~ nem szabvány, nem határoz meg interface -eket és protokollokat, mindössze azt mondja meg, hogy milyen rétegekre kellene osztani egy hálózatot és ezen... ~ modell Early days of TCP/IP TCP/ Informatika i portál - összefoglaló, színes tartalomajánló lap... ~ - (Open Systems Interconnenction) Nyílt rendszerek összekapcsolására szolgáló szabvány.
PUBLICISZTIKA - LXV. évfolyam, 28. szám, 2021. július 16. Van a hiteles alkotmánynak olyan ismérve, tulajdonsága, ami megkülönbözteti minden más törvénytől és jogszabálytól? Mi kell ahhoz, hogy egy szöveg alkotmánynak minősüljön, ami nélkül – bárhogy nevezzük is, alkotmánynak, alaptörvénynek vagy nyilatkozatnak – az iromány nem alkotmány? Ki és hogyan alkotmányozhat? Egyáltalán mi az alkotmány hitelt érdemlő forrása? Vajon vannak-e olyan tárgyak, amelyeknek nincs helyük az alkotmányban, amelyek nem oda tartoznak, bármennyire fontosnak tartja is azokat az alkotmányozó? Vagy az alkotmány egyszerűen az, amit a hatalom annak nevez? Tisztelt Olvasó! Az Élet és Irodalom honlapján néhány éve díjfizetés ellenében olvashatók az írások. Ez továbbra sem változik, de egy új fejlesztés beépítésével kísérletbe fogunk. Tesszük ezt azért, hogy olvasóinknak választási lehetőséget kínálhassunk. Mostantól Ön megválaszthatja hozzáférésének módját: fizethet továbbra is az eddig megszokott módon (bankkártyával, banki utalással), amiért folyamatosan olvashatja lapunk minden cikkét és az online archívumot is.
2021. július 30., 08:20 Sok veszély fenyegeti mostanában a világot, a mi társadalmunkat is, főleg a koronajárvány óta. Nálunk most éppen veszélyben az államfő és a kormány pozíciója, veszélyben a turizmus, a gazdaság, a vendéglátóipar, az oktatás, az egészségügy – minden veszélyben van. Fotó: TASR/AP De a legnagyobb veszély a médiát fenyegeti. Igen, mert valakik rájöttek a turpisságra: hogy a médiát lefizette a kormány, meg valamiféle külföldi propaganda. Éspedig azért fizette le, hogy megnyilvánulásaiban olyan üzeneteket fogalmazzon meg, miszerint a beoltatlanok kockázatot jelentenek a beoltottakra és a többiekre, de főleg saját magukra. Ez tűrhetetlen, szajkózzák ők, a beoltatlanok. Ők csak az alkotmány adta lehetőségeikkel élnek, a szabad választás és szabad élet jogával. Ők szabadon döntöttek róla, hogy márpedig, ha a fene fenét eszik is, nem olttatják be magukat. Inkább kimennek az utcára, tüntetni fognak, hangot adnak elégedetlenségüknek (mivel is? ), de nem, és nem oltakoznak. Mi az, hogy ők jelentik a veszélyt mások számára, na meg saját maguk számára is?
A jogállamiságot időlegesen zárójelbe tevő elképzelésekről korábban többször beszámoltunk, például itt és itt. Az Alkotmány 2022 – Konferencia az új alkotmányról névre hallgató eseményt Gulyás Márton, a Partizán szerkesztője, műsorvezetője moderálta. Elsőként Vörös Imre szólalt meg, s mint mondta, a "négyek bandájának írása" két gondolattal foglalkozik: milyen legyen az alkotmányos átmenet egy esetleges ellenzéki győzelem esetén, hosszútávon pedig milyen alkotmány is lépjen az Alaptörvény helyére. Abban ugyanis a kerekasztal majd' minden szereplője egyetértett: ezzel az Alaptörvénnyel tovább nemigen lehet élni, meg kell tőle szabadulni". Vörös arról beszélt, az Alaptörvény nem gránit-, sokkal inkább tehénlepény szilárdságú, mert azt több alkalommal is módosították, máskülönben a dokumentumnak olyan ellentmondásai vannak, amelyek egyáltalán nem a demokratikus jogállamra vannak szabva. Példaként említette a Költségvetési Tanácsot – amelyet egyébként 2008-ban hoztak létre, és egy évvel később kezdte meg működését –, amely felülírhatja az országgyűlés költségvetési tervét, s ha nincs elfogadott büdzsé határidőre, a köztársasági elnök feloszlathatja a törvényhozó testületet.
Vajon vannak-e olyan tárgyak, amelyeknek nincs helyük az alkotmányban, amelyek nem oda tartoznak, bármennyire fontosnak tartja is azokat az alkotmányozó? Vagy az alkotmány egyszerűen az, amit a hatalom annak nevez? Hazánk ún. "Alaptörvénye" élénk tudományos és politikai érdeklődés tárgya lett az utóbbi hónapokban. Felmerült a kérdés: ha az ellenzék megnyeri a választást, vajon képes lesz-e kormányozni, vagy a Fidesz által összeállított és gyakran módosított Alaptörvény olyan tételeket is tartalmaz, amelyek lehetetlenné teszik számára a kormányzást, mert olyan elmozdíthatatlan intézményekkel és testületekkel kellene majd szembenéznie, amelyek, lévén a Fidesz leválaszthatatlan képződményei, keresztbe fognak tenni az új kormánynak. A válaszok egyik véglete, például Kis Jánosé (nincs mit tenni, a Fidesz majd csak valahogy elsorvad, de ha nem vagyunk türelmesek, véres konfliktusba sodorhatjuk az országot), vagy Hack Péteré (az Alaptörvényt csak kétharmados többséggel lehet módosítani, minden próbálkozás ilyen többség hiányában a polgárháborúhoz vezethet).
Egy politikailag és szociálisan egyaránt mélyen megosztott társadalmat, amilyen a magyar, a közös alkotmánynak kell majd fokról fokra politikai közösséggé egyesítenie. Ilyen társadalomban különlegesen fontos, hogy senki ne próbálja feles törvénnyel ráerőltetni a saját alkotmányát az ország másik felére, mely pillanatnyilag kisebbségben van. Ez nemcsak elvi okokból volna kifogásolható: az alkotmány tartósságát is kétségessé tehetné. 2. Amikor az Országgyűlés saját kezdeményezésére ír ki népszavazást, egy parlamenti döntéshez kér megerősítést az állampolgári közösségtől. Ezt olyan döntés kapcsán teheti meg, melyet alkotmányos eljárásban hozott. Alkotmányos elveket sértő eljárásban született jogszabály népszavazásra bocsátása eleve alkotmányellenes. Az eredendő alkotmányossági hibát ezért népszavazással korrigálni nem lehet. De ha nem sértene alkotmányossági elveket a kiírása, az eredendő hibát akkor sem hozná helyre. A népszavazás tudtommal a világon mindenütt, de Magyarországon biztosan egyszerű többséggel dönt.
Ebből is látszik, teljesen kivitelezhetetlen a törvény, hiszen, ha az ember maga nem vallja be, az állam, az előbb említett trükkök nélkül, jogszerűen nem juthat hozzá ezekhez az információkhoz. Összegezzünk. Van bármi pozitívuma ennek a módosításnak? A felvidéki magyarok szempontjából nincs. A Fico-féle állampolgársági törvény, amelynek nyíltan vállalt célja volt a magyarországi egyszerűsített honosítási eljárás elgáncsolása, megerősítést nyert. A kormány tulajdonképpen feltette i-re a pontot. Kapcsolódó cikkeink Megosztás Címkék