Egyre több helyen lehet arról olvasni, hogy milyen fontos az egészséges bélflóra nem csak az emésztés, de az immunrendszer szempontjából is. A bélflórát viszont nem csak probiotikumokkal, de probiotikus ételekkel is lehet támogatni. Erre pedig legalkalmasabbak az erjesztett, fermentált ételek. Nézzük hát, hogy pontosan hogy is néz ki a fermentálás folyamata, milyen előnyei vannak az így készült ételek fogyasztásának és mit érdemes otthon így feldolgozni! Mi az a fermentálás? A fermentálás egy ősi technika az ételek tartósítására. A mai napig használják olyan ételek készítésénél, mint a bor, sajt, savanyú káposzta, joghurt vagy a kombucha. Könyv: Fermentálás (Holly Davis). Az erjedés egy természetes folyamat, melynek során az élesztőgombák vagy a baktériumok a szénhidrátokat (keményítőt, cukrot) alkohollá vagy savakká alakítják. Ez alatt a folyamat alatt a jótékony baktériumok is elszaporodnak az ételben, amiket probiotikumoknak nevezünk. Miért jó fermentált ételeket fogyasztani? Támogatják a jó emésztést Az erjesztés során keletkező probiotiukumok segíthetnek helyreállítani a jó baktériumok arányát a belekben és enyhíthetnek egyes emésztési problémákat, csökkenthetik az irritábilis bél szindróma kellemetlen tüneteit, hasmenés, gázképződés és székrekedés ellen is hatékonyak lehetnek.
Köszönöm a fermentálási tanfolyamot. Mostantól ez a tudás is segíti a mindennapos tudatos életünket, és ahányszor készítem vagy esszük az ilyen módon készített zöldségeinket, eszembe jut a tanfolyamod a sok hasznos tanács, és az a jó hangulat, ami mindig jellemzi az előadásaidat. Köszönök mindent és jó egészséget minden jót kívánok! " Györki Mária. Ki tartja a tanfolyamot? Marton Melinda táplálkozási szakértő és tanácsadó, receptfejlesztő, a Mindenmentes Főzőiskola vezetőoktatója. Eddig több mint 100 saját képzést tartott, főzőtanfolyamot, tréninget, előadást, amiken több mint 1000 fő vett részt. Megszervezett több mint 130 táplálkozási szakértői fórumot. Folyamatosan jelennek meg cikkei a médiában, és rendszeresen hívják előadásokat tartani, valamint főzőversenyekre szakmai zsűrinek. Munkája elismeréseként 2014-ben megválasztották az Év Vegetáriánusának. Fermentált ételek: mi ez és miért jó Neked? Plusz hogyan készíts magadnak KEFÍRT? | Peak girl. 2013 óta vezeti a Gluténmentes teljes értékű növényi Főzőiskoláját. Év Kiváló Szakembere 2017 díjazott. A Testtudatos táplálkozás, a Testtudatos életmód, a Gluténmentes Kisokos, a Gluténmentes Ünnepi Receptek című könyvek szerzője.
Éppen ezért a fermentált termékek alkalmasak arra, hogy beteg, legyengült szervezetbe juttassanak be tápanyagokat, hiszen azokat nem kell temérdek munkával kicsomagolni. Ezenkívül a fermentáció után, a sok vegyi folyamat eredményeképpen a legtöbb fermentált termékben olyan vitaminok és egyéb, a szervezet tökéletes működéséhez nagyban hozzájáruló anyag is keletkezik, amely bizonyos területen segíti az egész szervezet, vagy egyes szervek munkáját. Fentebb említettem, hogy megváltozik az étel összetétele – így sok táplálékallergiásnak is hasznossá válhat ez a folyamat! Mi az a fermentálás. A fermentált ételek fogyasztása A fermentált élelmiszerek fogyasztása nem egy újkeletű dolog: már nagyon régóta, mind a nyugati, mind a keleti kultúrában fellelhető volt. Sajnos manapság a gyorsétterem és az előre elkészített kaják világában eléggé háttérbe szorult – így előidézve a sok gyomorbetegséget! A fermentált ételek nagyon jók azoknak, akiknek a bélflórájuk regenerációra szorul, esetleg candidiasisban, vagy valamilyen élelmiszer-allergiában szenvednek.
Az emlős állatok és az ember izmaiban tartós, nagy mértékű terhelés közben tejsavas erjedés megy végbe. [1] Az erjedés lényegesen kevesebb energiát szabadít fel a szőlőcukorból, mint a biológiai oxidáció. Az erjedés egy tökéletlen égés, mert például az alkoholos erjedésnél egy mol hexózból 2 mol etanol és két mol CO 2 képződik. Az energianyereség kb. 20 kJ/mol, szemben a tökéletes égésnek megfelelő aerob folyamattal, ahol 1 mol hexózból 6 mol CO 2 képződik, és az energianyereség 507 kJ/mol. Fermentált élelmiszerek – miért hasznosak? | Gyógyszer Nélkül. Az erjedés tehát kevésbé gazdaságos disszimiláció. A heterotróf mikroorganizmusok energiatermelése anaerob körülmények között erjedéssel, aerob feltételek mellett a glikolízishez kapcsolódó citrátciklusban történik meg a CO 2 -vé alakulás, majd a légzőenzimek segítségével az oxigén redukciója. Az erjesztés alkalmazásai [ szerkesztés] A savanyított káposztát és a kovászos uborkát is erjesztjük. Az iparban a fermentálás szót használják a teák, kávék, dohányok füllesztési eljárására is. Fermentálással állítják elő az erőművekben villamos energia termelésére használt biogázokat is.
Mindezek megzavarhatják a fermentációs folyamatot. Hőmérséklet és idő A fermentációs folyamat gyakorlatilag azonnal megkezdődik. Ennek jele, hogy egy-két nap elteltével buborékok és/vagy hab képződik. Hagyja egy sötét szobában öt-hét napig, 20 - 24 ° C hőmérsékleten állni. Ezután megkóstolhatja, hogy a kívánt savasság mértékét elérte-e már. Ha igen, azonnal fogyaszthatja a zöldségeket, vagy hűvös és sötét helyen tárolhatja tovább. Ezáltal lelassíthatja a fermentációt, és az ízt is nagyrészben megőrizheti. Ellenkező esetben hagyja még néhány napig a melegen állni. Nincs egy pontos idő, amikor a fermentált zöldségek "készen" vannak. Ez a személyes ízlés kérdése. Alapfelszerelés fermentáláshoz A fermentálásnak sokféle módja van. Azonban a Khoysan által gyártott Mason - Fermentáló Szett segítségével mindez sokkal könnyebb. A szett tartalmaz egy egyirányú szeleppel ellátott, speciális fermentáló fedelet, amelynek köszönhetően a fermentáció általi gázok kiereszthetőek az erjedés során, levegő vagy oxigén bejutása nélkül.
A lényeg, hogy a lezárt üveg teteje alatt végül csak maximum 1–1, 5 cm maradjon. A lezárt üveget tegyük közvetlen napfénytől védett, nagyjából 20–22°C-os helyre! Az érés hamar beindul, körülbelül három nap után pedig akár már a levét is meg lehet kóstolni. Ha már tapasztaltabbak vagyunk, akkor a színe és az illata is elárulja, milyen stádiumban van a fermentátumunk. Ami még fontos lehet: ha túlzottan nagy nyomás uralkodik az üvegünkben, akkor engedjük ki. Ehhez nem kell levenni a kupakot, elég csupán meglazítani. Ekkor sziszegve távozik a szén-dioxid. Az üvegünket érdemes előzőleg peremes tálcára tennünk, hogy ha kifutna a lé, akkor ne áztassa el a kamrát. Fontos, hogy az eltávozott levet pótoljuk, ha a zöldségek a víz fölé kerültek volna. Amikor késznek ítéljük a fermentált zöldséget, hasznos hűtőbe tenni, mert így hetekig eláll. A hidegben pedig lelassul a tejsavbaktériumok működése. Innentől kezdve mind a levet, mind a zöldségeket bátran fogyaszthatjuk, de figyeljünk oda a fent említett mértékletességre!
A tetejét lezárják, és elkezdődik a folyamat. Először az edényben lévő oxigén felhasználásával elindul egy ecetsavas erjedés, mely nem tart sokáig (mennyiségtől függően pár nap). Ezt követően, mivel az oxigén elhasználódott, egy anaerob folyamat kezdődik meg, ez az úgynevezett tejsavas erjedés. Az oxigén elfogyasztását követően, a zöldségeken lévő baktériumok a növényben lévő szénhidrátokat(cukrokat) kezdik el lebontani, így a növényekben lévő cukor lebomlik és átalakul. Ez a tejsavas erjedés lesz az a folyamat melynek során el tudnak szaporodni a bélrendszer számára fontos baktériumok többek között a Lactobacillus és Bifidobaktérium nemzetségbe tartozók. És, hogy mitől állnak el sokáig? A légmentesség, a só és az egyre csökkenő pH tartalom megvédi az erjesztett savanyúságokat a romlástól. Az optimális pH tartalom támogatja a gyomor munkáját is, így könnyebbé és kevésbé megterhelővé válik az emésztés ezen szakasza. Az üzletekben kapható savanyúságok nem ezzel az eljárással készülnek. Ott egy gyorsított savanyítási eljárás történik ecet, és cukor vagy édesítőszer hozzáadásával.
Bár a szilva nem egy nagy gondozást igénylő növény, a szilvafa metszése néhány folyamatnál elengedhetetlen. A szilva hazánk egyik közismert gyümölcse, úton, útfélen, a hűvösebb és melegebb hőmérsékletű területeken egyaránt terem. Ha van olyan gyümölcs, ami igénytelennek mondható, akkor az a szilva. Sem talajban, sem a termőhely fekvésében nincsenek különösebb igényei, bárhol képes jól teremni. Szilvafa metszése mikor. Magyarországon a szilvatermesztés tradicionálisnak mondható, gondoljunk csak a szilvapálinkára, ami hungarikumok listáján is szerepel és nemcsak a Békési, de a Szatmári Szilvapálinka is. A szilvafa metszése Fája közép nagy, feltörő, kúp alakú koronát nevel. Későn nyíló virágai nagymértékben öntermékenyülők. Későn fordul termőre. Bőtermő, de szakaszosságra hajlamos. A szilvafák kevés gondozás mellett is szépen fejlődnek, de alkalmanként meg kell metszeni őket. A szilvafa metszésének szakaszai: Ha beszereztük a szilvafa csemetéket és az ültetőgödör is készen áll, akkor következhet először az ültetéskori metszés; ugyanúgy, mint az alma -, vagy a körte csemeték esetén.
Ültetéskor a friss hajtások mintegy kétharmadát kell lemetszeni. Az ültetéskori metszést a korona alakító metszés követi az első néhány évben, mely során a vezérágakat körülbelül fele hosszúra kell kurtítani. Ilyenkor a vázágak kialakításához ki kell választani 3 – 4 vesszőt. Ezeket hosszúságuk egyharmadára vissza kell metszeni, törekedve arra, hogy a visszavágott korona vesszők csúcsa azonos magasságban legyen, és a végálló rügyeik lehetőleg kifelé álljanak. A visszametszet oldalvesszők csúcsa felett, mintegy arasznyira, vissza kell vágni a korona tengelyét, a sudarat. Szilvafa metszése tavasszal. A következő évben a második ágemelet hasonlóan történik, a különbség az, hogy a legfelső oldalág felett a sudarat el kell távolítani. Fontos, hogy az első és második emelet között 70 – 80 cm távolság legyen, illetve, hogy a vázágak kellően megerősödjenek és a korona őrizze meg a szellős jellegét. Ezt követően már a fenntartó metszés következik, melyet minden évben ajánlott elvégezni, hogy az egymást keresztező, illetve a zavaró irányban növő, a korona fényellátottságát hátrányosan befolyásoló ágak eltávolításra kerüljenek.
Az ázsiai datolyaszilvát számos egyéb névvel is illetik, így találkozhatunk például a hurma, a paradicsomfa, illetve a kakiszilva elnevezésekkel is, mely utóbbi a datolyaszilva japán elnevezéséből ( kaki-no-ki) származik. Napos, meleg helyet igénylő díszfa, mely kedveli a jó vízáteresztő képességű, homokos, kissé nyirkos talajokat. Lehetőleg savas vagy semleges kémhatású talajba ültessük. Hajlamos a sarjadzásra, a vadhajtásokat célszerű mielőbb eltávolítani. Hazánkban enyhén fagyérzékeny, különösen fiatal hajtásai, ezért mindenképp védett helyre ültessük. Az ázsiai datolyaszilva gyökérzete viszonylag mélyre hatol, ezért az átültetésre érzékeny. Kertészet/Kártevők/Üvegszárnyú almafalepke – Wikikönyvek. Betegségek és kártevők viszonylag ritkán támadják meg, de érdemes odafigyelni a pajzstetvekre. Magvetéssel, bujtással vagy félfás dugvánnyal. A magoknak hideghatásra van szükségük a csírázáshoz. A fiatal növényeket célszerű átteltetni az első években.
Kártétel felismerése [ szerkesztés] A megtámadott fás részeken apró barna ürülékszemcsék tömege látható. Ugyanott megtalálhatók az elhagyott bábhüvelyek is. Az almafaszitkár egynemzedékű faj, különböző fejlődési stádiumú hernyók telelnek át a kéregben készített járataikban, ahonnan májusban kirajzanak. Rendszeres sebkezeléssel a kártétel megelőzhető.
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez A lap mérete: 2104 bájt Kertészet Üvegszárnyú almafalepke ( Synanthedon myopaeformis, Syn: -) Más neve(i): almafa szitkár Az üvegszárnyú almafalepke a szitkárfélék családjának egyik, Magyarországon is honos faja. Palearktikus faj, így Magyarországon is ott van mindenütt, ahol megtalálja tápnövényeit, elsősorban az almát. Ennek a szitkárfajnak a szárnycsúcsa és a szárny szegélye fénylő kék, a potrohgyűrűi viszont vörösek. A szárny fesztávolsága 12–22 mm. Egy évben egy nemzedéke fejlődik ki. A különféle stádiumú hernyók telelnek át a kéregbe rágott járataikban. Tavasszal, nyár elején bábozódnak az ugyancsak a kéregben kialakított bábkamrában. A bábállapot 2–3 hetes, a lepke kikelése előtt a báb nagyobbik felét kitolja. Egész nyáron rajzik. Szilvafa metszése. A lepkék nappal aktívak. Virágokon táplálkoznak, de nagyon nehéz észrevenni őket, mert darázsra hasonlítanak. Fő tápnövénye az alma, de kifejlődhet a birsben, a körtében és a szilvában is.