De a metanyelvi szerepet tölthetnek be a nem nyelvi jelek is. A kommunikáció során ezek a nem nyelvi jelek segítenek értelmezni az elhangzott közlést. A kommunikáció funkciói általában együtt vannak jelen, együtt hatnak. Mindig a kommunikáció céljától, a kommunikációs tényezőktől, a szöveg típusától függ, hogy melyik szerep kerül előtérbe.
Vázlat: Kommunikáció: kapcsolatteremtés, kapcsolattartás. Definíció: bármely jelrendszernek az érintkezésben való kölcsönös felhasználása. Az emberi társadalomban a legfejlettebb közlésfolyamat. Az információ egyoldalú tájékoztatás, vagy tájékozódás. A kommunikáció tényezői: Információ, üzenet Feladó Címzett Csatorna Kód Beszédhelyzet, kontaktus Valóságháttér Elmondani, hogy hogyan működik, és hogy mitől függ a kommunikáció. A kommunikáció funkciói: Érzelemkifejező Tájékozató, közlő Felhívó, felszólító Poetikai, esztétikai Értelmező, metanyelvi A kapcsolatot befolyásoló funkciók: Kapcsolatteremtő Kapcsolatfenntartó Kapcsolatzáró Kidolgozva: A kommunikáció, vagy másképpen közlésfolyamat szó jelentése kapcsolatteremtés, kapcsolattartás. Definíciója szerint: bármely jelrendszernek az érintkezésben való kölcsönös felhasználása. A kommunikáció nem azonos az információ-szerzéssel, a tájékozódással, hisz a kommunikáció kétoldalú. Ebből is következik, hogy a kommunikációhoz legalább két élőlény szükséges.
1. A kommunikációról A kommunikáció elmélete egy Roman Jacobson nevű nyelvésztől származik, 1960 Minden kölcsönös információátadás kommunikáció A kommunikációs folyamat jacobsoni modelljének részei: adó, vevő, üzenet, kód, kontextus, kontaktus 2. Kommunikációs funkciók (elsődleges funkciók): 2. tájékoztató/tájékozódó funkció (referenciális): Valamilyen tényről, eseményről információt továbbítunk, a valóságról alkotott ismereteinket megosztjuk másokkal. Közölhetjük gondolatainkat, véleményünket is. Így lehet tárgyilagos, de személyes közlés is. Főleg kijelentő és kérdő mondatok. 2. 2. érzelemkifejező funkció (emotív): Az ismereteinkkel, megtörtént eseményekkel kapcsolatos érzéseinket mondjuk ki. Szerepelhetnek óhajtó és felkiáltó mondatok is. 2. 3. felszólító/felhívó funkció (konatív): Valakit arra akarunk késztetni, hogy szándékunknak megfelelően cselekedjen. Mindig szükséges, hogy jelen legyen a felszólított. Szerepelnek felszólító mondatok. 3. Mellékfunkciók/Másodlagos funkciók: kapcsolatfenntartó funkció (fatikus): pl.
A közösnyelvűségen nem csak az azonos nyelvhasználatot értjük hanem a kommunikációs partnerek azonos gondolkodásmódját, azonos szóhasználatát, nyelvi stílusát, nyelvi magatartását és nyelvi illemét. A megfogalmazott üzenet a csatorná n jut el a feladótól a címzettig. A csatorna lehet: hallható ( telefonbeszélgetés), látható ( levél), érezhető (tapintás) vagy többféle is ( beszélgetés). A hatékony kommunikációnak fontos feltétele a közös valóság és a közös előismeret. A közös valóság azt a valóságdarabot jelenti, amelyet mind a két félnek ismernie kell a világból ahhoz, hogy kommunikálni tudjanak, hogy megértsék egymást. Ha ez hiányzik, akkor azt a megfelelő információk, ismeretek átadásával kell pótolni. A sikeres kommunikációnak további feltétele, hogy a kommunikációs partnereknek megfelelő ismereteik, megfelelő tudásuk legyen arról, amiről beszélgetnek. A közös előzmények nagyban megkönnyítik a felek közötti kommunikációt. Hiszen olyan dolgokról beszélnek, amelyeket együtt, közösen éltek át.
E szimbolikus történetek olvasásakor is érdemes egy-egy pillanatra megállni, és feltenni magunkban a kérdést: Nem túl jó ez a történet ahhoz, hogy igaz legyen? Mik az adott információ forrásai, a fő állításai, és nincsenek-e logikai buktatók a sztoriban? Ha kétség merül fel bennünk egy történet hitelességét illetően, érdemes utánanézni, mérvadó források miként számolnak be róla. Illusztráció: Tina Hartung / Unsplash Ha tetszett a cikk, csatlakozz te is az támogató közösséghez!
: előadás hallgatás kétirányú: pl. : vita közvetett: pl. : nem egy helyen egy időben (TV) közvetlen: pl. : egy helyen egy időben (magánbeszélgetés) Azokat a tényezőket, amelyek megzavarják a folyamatot, gátolnak az üzenet eljutásában közös néven zaj nak nevezzük. Nem értjük meg egymást Valaki fáradt, beteg…- belső tényezők zavaró hatása Elbeszélünk egymás mellett Más beszédhelyzet Külső tényezők zavaró hatása
Az ország egyik legkiemelkedőbb képzőművészeti gyűjteményéből nyílik kiállítás a Vaszary Galériában. A Fővárosi Képtár gyűjteményéből való válogatás a magyar modernizmus történetét öleli föl. Rippl-Rónaitól Maurer Dóráig – balatonfüredi tárlat a 20. századi magyar művészet alkotásaiból (balatonfured.hu) – hirbalaton.hu. Jelentős illetve ritkán látható művek a 20. századi magyar művészet meghatározó alkotóitól. A Fővárosi Képtár, az ország egyik legkiemelkedőbb és a főváros egyetlen képzőművészeti gyűjteménye, melynek anyaga hosszú évek óta csak töredékében látható.
1921-1923: nyaron Nagybányán járt. 1923-ban tagjává választotta a Magyar Rézkarcoló Művészek Egyesülete, ekkortól rendszeresen részt vett itthon és külföldön rendezett kiállításaikon. (Nyolc rézkarca 1923-ban a Magyar Műkiadó Rt. gondozásában jelent meg, melyekről illusztrált katalógus is készült). 1925-ben a Szinyei Társaság grafikai díját nyerte Savanarola c. rézkarcával. 1924-1927: Zugligetben élt és dolgozott. 1924-től részt vett a KUT, majd a Munkácsy-Céh tárlatain. 1925: nyaron Patkó Károly, Kelemen Emil és Bánk Ernő társaságában Felsőbányán festett, ebben az évben feleségül vette élettársát, Vulkovics Katalint. 1926: A Szinyei Társaság ösztöndíjáva franciaországi tanulmányutat tett. Ez évben rézkarcait Patkó Károly, Tarjáni Simkovics Jenő és Szőnyi István alkotásaival együtt állították ki a Magyar Rézkarcnyomó Műhelyben. 1927-1928-ban többek között Patkóval, Tarjánival, Kelemennel, Barcsay Jenővel és Mattioni Eszterrel a Somogy megyei Igalon és Törökkoppányban töltötte a nyarat.
A képek közül a legkorábbi, a Kettős akt 1921 körül született, a másik kettő pedig az 1929-ben befejezett Trattoria Romana című mű tanulmányaként jött létre, de mind a Borivók, mind az Okarinás címet viselő képen ábrázolt alak lényegesen nagyobb és hasonló kidolgozottságú, mint a végső változaton. Fogas Ottó, a Móra Ferenc Múzeum igazgatója elmondta, a festményeket a pénteken újranyitó Kultúrpalota dísztermében láthatja a közönség. Az örökösökkel egyeztetve keresik az alkotások végső helyét, így elképzelhető, hogy egy állandó kamaratárlat keretében mutatják majd be azokat. Aba-Novák Vilmos a modern magyar festészet, különösen a monumentális piktúra egyik eredeti alkotója volt. 1912-ben iratkozott be a Képzőművészeti Főiskolára, ösztöndíjasként Szolnokon Fényes Adolf mellett dolgozott, katonai szolgálata után Olgyai Viktornál grafikát tanult. Rendkívüli tehetség volt, összetéveszthetetlen, egyedi ábrázolásmód jellemezte. Kedvelt témája volt a vásár és a cirkuszok világa. Különleges szemlélettel és technikával létrehozott képeivel nemzetközi hírnevet szerzett magának, de freskófestőként is számos egyházi és állami megbízást teljesített – köztük a szegedi Hősök Kapuja és a Dömötör-torony falfestményét is elkészítette.