Egyszerű, gyors és finom - ráadásul még nem is hízlal. Létezik ilyen süti, vagy csak álmodom??? Mától kezdve létezik az én repertoáromban is:) És természetesen nálad is!!! hiszen gyorsan írom is a receptet, hogy még ma este, vagy a hétvégén meg tudd sütni, és meg tudd vele kínálni a családot, vagy a hirtelen betoppanó vendéget! Az eredeti recept úgy szól, hogy kell hozzá néhány db túlérett banán és egy kis zabpehely. Ezt összekutyulod, és kis karikákat formázva kisütöd, és már kész is van a keksz. Nade azért adjuk meg a módját, hiszen mi szeretjük a finomat, szeretjük tudni, hogy miből mennyi kell bele, és persze szeretjük a minőségi, de nem kalóriadús édességeket. Diétás zabpelyhes keksz. Hogy mitől diétás?
Ha tetszett a recept, akkor nyomj egy lájkot vagy oszd meg másokkal is! Fotó:
Balsikerű drámaírói próbálkozása után Ignácz Rózsa első könyve, az Anyanyelve magyar nagy siker lett, és ez megpecsételte végleges eltávolodását a színpadtól. Csaknem mindegyik későbbi jellegzetes művében, ahogy az elsőben is, fel-felbukkannak önéletrajzi motívumok. Ignácz Rózsa családját, földijeit, a budapesti színészvilágot, korának értelmiségi közegét írta meg. Ilyen volt a háború alatt elkezdett, majd 1947-ben, kis példányszámban kiadott Urak, úrfiak című regénye, amely a Trianon után Magyarországra jövő erdélyi menekültek világát jelenítette meg. G. Hajnóczy Rózsa. A mű meglehetősen könyörtelen leszámolás ezzel a közeggel, nem megtagadva a saját erdélyi örökségét. A regény tisztes visszhangokat kapott a kommunista hatalomátvétel előtti utolsó óráit élő szabad sajtóban, majd teljesen elfelejtették. A műben Geöncze Rika alakjában saját magát, Bákody Gáboréban pedig alig félreismerhetően első férjét formázta meg. "Rika nevetett. Egyre jobb kedve lett. Gabi egész este az erdélyieket gúnyolta. Hozzá egy jó szót sem szólt.
S bár személyesen soha nem találkoztunk, elmondása alapján a dalaim mindent elárulnak rólam, és ő kész engem feleségül venni. Sok felkérést kaptam már nyaralásra, hosszúhétvégére, de hogy ismeretség nélkül valaki ennyire biztos legyen a dolgában, arra még nem volt példa. S bár Rózsa szíve még szabad, az ajánlattevőnek most mégis kosarat ad.
Dr. Medvigy Endre irodalomkutató és Dr. Gy. Szabó András előadóművész az erdélyi születésű Ignácz Rózsa, író, műfordító életéről és munkásságáról tartott előadást Izsákon. Izsák és Környéke Erdélyi Magyarok Egyesülete (IKEM) szervezésében, az előadó páros 2019. november 23-án, már a tizennyolcadik alkalommal tartott előadást Izsákon az irodalomkedvelők számára. Ezúttal a méltatlanul háttérbe szorított író, műfordító, színésznő, Ignácz Rózsa munkásságát elevenítették fel műveiből szemezgetve. Ignácz Rózsa (Kovászna, 1909. január 25. – Budapest, 1979. szeptember 25. ) régi erdélyi református családból származott, apja református lelkész volt. Férje: Makkai János (1905–1994) újságíró, író, szerkesztő, országgyűlési képviselő, Fia, Makkai Ádám (1935–) Kossuth-díjas költő. Ignácz Rózsa színésznőként kezdte magyarországi pályafutását. Magyar rózsa ferme ses portes. A nézők figyelmét a magával ragadó előadásmódjával kötötte le. Erdélyi rokonai biztatására kezdett el írni. Első regénye, az 1937-ben megjelent Anyanyelve magyar, tizenhat kiadást ért meg, s megjelent ifjúsági regény formájában is.
Vázlat egy letűnt korszakról (1950–1953) (regény, 1983) Ünnepi férfiú. Szent László király regénye (regény, 1989) A vádlott (történelmi regény, 1999) Műfordításai [ szerkesztés] M. Rovan: Atyafiak (novella, 1952) Alexandru Sahia (wd): Júniusi eső (elbeszélés, 1955) Mihail Sadoveanu: Örvény felett (elbeszélés, 1956) Eusebiu Camilar (wd): A betyárok völgye (regény, 1956) Petre Ispirescu (wd): Szegény ember okos leánya ( Jékely Zoltánnal és Bözödi Györggyel, 1957) Anatole France: Virágzó élet (regény, 1960) Alexandru Sahia: Az élő üzem (novellák, Vistai András Jánossal, 1960) A cápaisten. Mérgező Rózsa (The Poison Rose) 2019. BDRip. HUN. | Filmek videók. Hawaii mesék és mondák (1963) Fereydoun Hoveyda (wd): Vesztegzár (regény, 1964) A kaméleon és az isten felesége. Kelet-afrikai népmesék (1969) Magyar Rádió [ szerkesztés] Kemény Egon –Ignácz Rózsa–Soós László–Ambrózy Ágoston: "Hatvani diákjai" (1955) rádiódaljáték 2 részben. Hatvani professzor – Bessenyei Ferenc, Kerekes Máté – Simándy József, női főszerepben: Petress Zsuzsa további szereplők: Mezey Mária, Tompa Sándor, Sinkovits Imre, Zenthe Ferenc, Bende Zsolt, Horváth Tivadar, Kovács Károly, Hadics László, Gózon Gyula, Csákányi László, Dénes György és mások.
48 óra alatt jött válasz: ha Laciról és Veráról van szó, jön Bloomingtonból, honoráriumot sem kér. Az egyetlen nyitva maradt kérdés a helyszín volt. Hosszas gondolkodás után a Wesselényi utcai Goldmark-terem mellett döntöttünk, hiszen a házaspár fellépései a zsidótörvények miatt az itteni előadásokra szűkültek, ennél hitelesebb helyszín nincs. A Goldmark-terem adott otthont az OMIKE Művészakció rendezvényeinek. 1939 és 1944 között több mint 700 előadást tartottak itt, csaknem 200 különböző műsorral: irodalmi estek, kabarék, operák, operettek, színdarabok, hangversenyek. Hogy minél több művész szerény megélhetését biztosítsák, a társulatnak 432 (! Családi tragédiába keveredett Rózsa György. ) tagja volt. Az igazgató Bánóczi László, a művészeti vezető Bálint Lajos, a főrendező Beregi Oszkár volt, a zenei vezetést Komor Vilmos látta el. A Művészakció előadásai rendszeresen telt házat vonzottak, a bérletek az utolsó szálig elkeltek. Jegyeket hivatalosan nem árultak, kizárólag az Egyesület pártoló tagjai voltak jogosultak az előadások látogatására.
Ignácz Rózsa Született 1909. január 25. [1] [2] [3] Kovászna Elhunyt 1979. szeptember 25. (70 évesen) Budapest Állampolgársága magyar Nemzetisége magyar Házastársa Makkai János (1933–1941) [4] Gyermekei Makkai Ádám Szülei Ignácz László Foglalkozása színész író műfordító Iskolái Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia (–1931) Kitüntetései Ferenc József-díj (1942) Halál oka közúti baleset Sírhely Új köztemető IMDb A Wikimédia Commons tartalmaz Ignácz Rózsa témájú médiaállományokat. Ignácz Rózsa ( Kovászna, 1909. január 25. – Budapest, 1979. ) magyar színésznő, író, műfordító. Férje Makkai János (wd) újságíró, politikus volt. Magyar rózsa ferme saint. Fia Makkai Ádám Kossuth-díjas költő. Életpályája [ szerkesztés] Ignácz László és Makkai Kornélia lánya. 1931-ben végezte el a Színiakadémiát Budapesten. 1931–1939 között a budapesti Nemzeti Színház tagja volt. 1939–1940-ben a budapesti Színházi Magazin párizsi tudósítójaként dolgozott. Első írását Benedek Elek közölte a Cimborában (1925). 1943-ban a Petőfi Társaság tagjai közé választották.
Pedig megígérte, hogy »elnéző lesz«. Az apjának a kedvében jár azzal, hogy nem vág fitymáló arcokat […] Gabi olyan túlzottan utálja az erdélyieket, hogy Rikában ágaskodni kezd az ellentmondás ördöge. Nem igaz, hogy nevetségesebbek vagy szánnivalóbbak, mint például a Nemzeti Színház nagyjai. Azok pénzért szavalnak, ezek műkedvelésből. Magyar rózsa free . Azok »nemzetiek«, ezek »erdélyiek«. S a maguk zavarosságában ismerősebbek: a szavuk jobban esik a fülnek, ha az ember nem az értelmét, csak a zenéjét lesi" – írja Ignácz Rózsa az Urak, úrfiak ban. Forrás: Wikipédia A Rákosi-féle Magyarországon Ignácz Rózsa állását elveszítette, jobbára műfordításokból élt túl, de írt regényeket az asztalfióknak, a megjelentetés esélye nélkül. Ezeket nagyrészt a kamasz fia gépelte le az írónő diktálása nyomán, Makkai Ádám azonban 1956-ban külföldre ment, és az amerikai egyetemi világban futott be szép pályát. A forradalom után a második válásával küszködő írónőnek valamelyes tér jutott a formálódó aczéli kultúrpolitikában, elsősorban ifjúsági (vagy annak minősített) regényeket, illetve útirajzokat írt, a hetvenes években megjelentek emlékiratai, és szívósan küzdött azért, hogy az Urak, úrfiak at újra megjelentesse az állami könyvkiadás.