A hivatalos programban a következő fellépők szerepeltek: Hidvégi-B. Attila, a RomNet főszerkesztője, Lakatos Béla, Ács város polgármestere, Lukácsi Katalin, Kálmán Olga állandó vendége, Tarnay Kristóf Ábel, a Szegedi Civil Háló alapítója. MÁJUS 8-ÁN EGÉSZ NAPOS TÜNTETÉS: Mi vagyunk a többség 3.0 - Tüntetés a demokráciáért: a múltkor sokan voltak Tatabányáról is. És most? - Boldogulj Tatabányán. A szervezők részéről Gulyás Balázs, aktivista, Gyetvai Viktor, aktivista. A beszédek nem tartogattak túl sok újdonságot, az ex-kereszténydemokrata Lukácsi Katalin szokása szerint hevesen bírálta a kormányt, a legkínosabb (már-már Monty Python-szerűen) abszurd jelenetet azonban Gyetvai Viktor aktivista adta elő, aki Martin Luther Kingnek képzelte magát, és drámai arccal ismételgette: van egy álma. Az biztos, hogy ez nem most fog teljesülni, hiszen miután elegáns stílusban megszavaztatta a többnyire idősekből álló közönségét arról, hogy "finoman cselekszünk, vagy kussolunk, és elmegyünk", közbeszóltak az égiek: rég nem látott jégeső zúdult a tüntetőkre, akik rohanva menekültek valamilyen fedél alá. Miután vége lett a zuhénak, a beszédek abbamaradtak. Néhányan még ottmaradtak kiabálni a rendőrök arcába, de aztán ez is elmúlt.
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez! Élő közvetítés a Mi vagyunk a többség 3. 0 tüntetésről a Kossuth térről Csak akkor jövünk vissza, ha bármi hírértékű történik a Kossuth téren. Köszönjük egész napos figyelmüket! 2018 május 8 tüntetés teljes film. A 3. "Mi vagyunk a többség" tüntetésen ugyanazok a fő felszólalók (Gyetvai, Lukácsi), ugyanazok a fő gegek (világító mobilok lengetése, utalás régi Orbán-mondatokra) és ugyanaz az üzenet (egységes ellenzék kell) volt, mint az előző kettőn. A létszám csekélyebb volt, és az ismertebb politikusok közül is csak Gyurcsány Ferenc tűnt fel a tömegben, igaz ő több tucatnyi, DK-s lufikat tartó szimpatizánssal érkezett. Bő egy órányi tüntetés után jégeső zúdult a Kossuth térre, így sokan hazamenekültek, a színpadon nem folytatódtak a beszédek. A maradó tüntetők viszont egy időre erőre kaptak, a Parlament lépcsőjénél skandáltak, miközben az érkező és felsorakozó rendőrökkel néztek farkasszemet. A lendület nem tartott túl sokáig, este nyolc körül elkezdtek elszivárogni az emberek, háromnegyed kilenckor már több rendőr volt a helyszínen, mint demonstráló, és a skandálások is befejeződtek, csak néha, rövid időre harsant fel kormányellenes rigmus pár embertől.
09:35 A Fidesz-KDNP frakciószövetség tagjai Budapest, 2018. A Fidesz-KDNP frakciójának tagjai az Országház főlépcsőjén az Országgyűlés alakuló ülése előtt 2018. Elöl középen Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke, az országgyűlési választásokon győztes Fidesz-KDNP pártszövetség miniszterelnök-jelöltje. Az első sorban balról-jobbra: Süli János, Varga Mihály, Szijjártó Péter, Rogán Antal, Gulyás Gergely, Kocsis Máté, Orbán Viktor, Mátrai Márta, Kövér László, Semjén Zsolt, Harrach Péter, Jakab István, Hende Csaba és Nagy István. MTI Fotó: Kovács Tamás 2018. 09:16 Nem volt kordonbontás Kordonbontást tervezett a Jobbik, de kordon nem volt a Kossuth téren, helyette rendőrsorfalat vontak - jelentette a helyszínről tudósítónk, Herczeg Zsolt. A párt képviselői a Bazilikától a Parlamenthez vonultak, majd a rendőrsorfalon át be is mentek az Országházba. Mirkóczki Ádám szóvivő szerint az, hogy nem volt kordon, a Jobbik sikere. Változik a kormányellenes tüntetés időpontja - Blikk. Budapest, 2018. A Jobbik frakciójának tagjai érkeznek az Országházhoz az Országgyűlés alakuló ülésére a Kossuth Lajos téren 2018.
Az állam ezen lehetősége – folytatta – egyben összhangban van az államot a polgáraival szemben alapkötelezettségeként terhelő életvédelmi kötelezettségével is, amellyel az egészséghez való jogot garantálni köteles. Az orvostudomány jelenlegi állása szerint a járvánnyal szemben globális megoldás nem ismert, ezért a koronavírus elleni küzdelem során minden ország maga dolgozza ki védekezési stratégiáját, a felelős döntéseket pedig az Országgyűlésnek és a kormánynak kell meghoznia. Az államtitkár szerint a kormányrendeletben előírt oltási kötelezettséget az indokolja, hogy a jogszabályban megjelölt egészségügyi dolgozók fokozottan ki vannak téve a fertőzés veszélyének, ami egyúttal forrása is lehet a vírus közösségi terjedésének. A rendelet szerinti kötelező oltásra egyrészt a foglalkoztatott saját egészsége, másrészt a betegek egészségének védelme érdekében is szükség van. Megvédte az egészségügyért felelős államtitkár a kötelező védőoltást | Pannondoktor.hu. Az élethez és az egészséghez való jog védelme és biztosítása képeződik le az oltási kötelezettség előírásával. Horváth Ildikó tévesnek nevezte a panaszos azon álláspontját, hogy a jelen fertőzöttségi mutatók és azok dinamikája egyáltalán nem indokolják az oltási kötelezettséget.
Vannak Európában olyan országok, ahol robbanásszerű az esetszámok növekedése, és megfigyelhető, hogy a brit (alfa) vírusvariánst kiszorítja a vírus indiai (delta) mutánsa, ami 60 százalékkal fertőzőképesebb. Megjelent továbbá a dél-amerikai Peruból származó változat, a lambda-variáns is. Minderre tekintettel – vélekedett az államtitkár – gyors intézkedésekre van szükség, amellyel eredményesen lehet megakadályozni vagy lassítani a vírus terjedését, továbbá megfelelő korlátok között lehet tartani a járványt. Szerinte ezeket az intézkedéseket szolgálják a kormányrendelet rendelkezései. Önmagában a halálos következményekkel is járó fertőzés továbbterjedésének esélye is megalapozhatja és indokolttá teheti a jogszabályi kötelezettség előírását. Index - Belföld - Az egészségügyi államtitkár bevédi a kötelező védőoltást. Horváth Ildikó érvelése szerint a kormányrendeletben rögzített előírás nem visszaélésszerű, nem aránytalan súlyú, hanem az élethelyzethez igazított tudatos, célzott és járványügyi alapon nyugvó, indokolt beavatkozás. Az államtitkár arra is felhívta a figyelmet, hogy a kormányrendelet kimentési lehetőséget is biztosít azon foglalkoztatottak részére, akik számára egészségügyi indokból ellenjavallt a védőoltás felvétele, és ezt orvosi szakvéleménnyel is alátámasztják.
Mint írta, a Nemzeti Népegészségügyi Központ tájékoztatása szerint jelenleg Magyarországon alacsony esetszámokkal ugyan, de hétről hétre emelkedik a megbetegedések száma, valamint növekszik a koronavírus örökítő anyagának mennyisége a szennyvizekben is, írja a lap.
Az országgyűlési képviselő kitért arra, hogy a belső fejlesztések mellett 718 millió forintból megkezdődik az építészeti fejlesztések tervezése is, amely magában foglalja az energetika, a liftek, a konyha, de még a közúti úthálózat felújítását is. Hozzátette: ebből az összegből hozzák létre a járóbeteg-ellátást végző rendelőintézetet és a belgyógyászati ellátást biztosító épületet, továbbá fejlesztik a sürgősségi osztályt. Vécsey László közölte, hogy európai uniós forrásokból további 2, 617 milliárd forint áll rendelkezésre a kórház épületeinek energetikai korszerűsítésére, amely már az idén elkezdődik, és elindul a tető és homlokzat szigetelése, a nyílászárók cseréje és a fűtés korszerűsítése is. (MTI;)
Az államtitkár szerint a kormányrendeletben előírt oltási kötelezettséget az indokolja, hogy a jogszabályban megjelölt egészségügyi dolgozók fokozottan ki vannak téve a fertőzés veszélyének, ami egyúttal forrása is lehet a vírus közösségi terjedésének. A rendelet szerinti kötelező oltásra egyrészt a foglalkoztatott saját egészsége, másrészt a betegek egészségének védelme érdekében is szükség van. Az élethez és az egészséghez való jog védelme és biztosítása képeződik le az oltási kötelezettség előírásával. Horváth Ildikó tévesnek nevezte a panaszos azon álláspontját, hogy a jelen fertőzöttségi mutatók és azok dinamikája egyáltalán nem indokolják az oltási kötelezettséget. Mint írta, a Nemzeti Népegészségügyi Központ tájékoztatása szerint jelenleg Magyarországon alacsony esetszámokkal ugyan, de hétről hétre emelkedik a megbetegedések száma, valamint növekszik a koronavírus örökítő anyagának mennyisége a szennyvizekben is. További részletek az Index cikkében