(2) A lőfegyver megsemmisítését végző a lőfegyver megsemmisítésekor köteles az 5. § (2) bekezdés d) pont da) és db) alpontjában meghatározott adatokat a lőfegyverek központi nyilvántartásába továbbítani. (3) Jogszabály az elektronikus úton történő adattovábbítást kötelezővé teheti, illetve előírhatja, hogy a lőfegyver megsemmisítését kizárólag az elektronikus úton történő adattovábbításhoz meghatározott technikai feltételekkel rendelkezők végezhetik. " 48. törvény a következő 13/A. §-sal egészül ki: "13/A. § (1) A lőfegyver-kereskedő – a vevő, illetve a megrendelő adatainak a 12. § (1) bekezdés a) pontja szerinti nyilvántartásba vételét követően – köteles megtagadni a lőfegyver, a lőszer, a lőszerelem eladását, cseréjét, illetve bérbeadását, ha megalapozottan feltehető, hogy az eszközt bűncselekmény elkövetésére használnák. 2004 évi xxiv törvény for sale. (2) Az ügylet teljesítésének (1) bekezdés szerinti megtagadásáról – a 12. § (1) bekezdés a) pontjának megfelelően nyilvántartásba vett adatok, valamint az esettel összefüggésben rendelkezésre álló valamennyi lényeges információ egyidejű átadása mellett – a lőfegyver-kereskedő haladéktalanul tájékoztatni köteles a lőfegyverek központi nyilvántartását vezető hatóságot. "
Alább következik a BM által a kormány felé előterjesztésre váró Fegyvertv. módosító konkrét normaszövege. Letölthető mellékletből rtf formátumban is. — 9. A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény módosítása 46. § A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. 2004 évi xxiv törvény 1. törvény 5. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki: (Az erre a feladatra kormányrendeletben kijelölt rendőrségi szerv központi nyilvántartást vezet) " d) a megsemmisített lőfegyverekről – a megsemmisítés időpontjától számított harminc évig – a következő adattartalommal: da) – a műszaki érvényesség időtartamának kivételével – a megsemmisített lőfegyver 5. § (2) bekezdés a) pont ad) alpontjában meghatározott adatai, valamint db) a megsemmisítés időpontja. " 47. törvény a következő alcímmel egészül ki: "A lőfegyver megsemmisítésére vonatkozó szabályok "11/B. § (1) Lőfegyver csak a tartásához szükséges, illetve a birtoklására jogosító hatósági engedély visszavonását követően, az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott eljárásrendet követve semmisíthető meg.
törvény módosítása 65–67. § 13 68. § 14 12. A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény módosítása 69–70. § 15 13. Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. Vadászati törvény tájékoztató - leitz-hungaria.hu. törvény módosítása 71–72. § 16 14. Záró rendelkezések 73. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba. (2) A 31. § és a 32. § 2017. január 1-jén lép hatályba. 74–75. § 17
7. Az "A" vagy a "C" kategóriába nem tartozó félautomata rövid tűzfegyverek. 8. Minden olyan, eredetileg a "B" kategóriába tartozó, kizárólag hatósági engedéllyel tarható eszköz, amelynek a működőképes, "B" kategóriába tartozó tűzfegyverré történő visszaalakítását a rajta elvégzett beavatkozások nem zárják ki. 9. Külső formában automata szerkezetű tűzfegyverre hasonlító – az "A" kategóriába nem tartozó – félautomata tűzfegyverek. "C" kategória 1. Az "A" vagy a "B" kategóriába nem tartozó ismétlő hosszú tűzfegyverek. 2. A módosító teljes szövege - Kapszli.hu. Egylövetű hosszú tűzfegyverek huzagolt csővel. 3. Az "A" vagy a "B" kategóriába nem tartozó félautomata hosszú tűzfegyverek. 4. Peremgyújtású egylövetű rövid tűzfegyverek, amelyeknek teljes hossza legalább 28 cm. 5. Minden olyan, eredetileg a "C" kategóriába tartozó, kizárólag hatósági engedéllyel tartható eszköz, amelynek a működőképes, "C" kategóriába tartozó tűzfegyverré történő visszaalakítását a rajta elvégzett beavatkozások nem zárják ki. "D" kategória Egylövetű hosszú tűzfegyverek huzagolatlan csővel.
A Széll Kálmán tér felújításának egyik utolsó munkafolyamataként befejezik a tér vízelvezető-rendszerének kiépítését. Ezért a május 7-én (szombaton) egész nap és 8-án (vasárnap) egészen este 19 óráig az 56A villamos rövidített útvonalon a Széll Kálmán tér M és a Móricz Zsigmond körtér M között közlekedik. Hűvösvölgy felé az ezen a szakaszon sűrűbben közlekedő 61-es villamossal lehet továbbutazni. Aki a 61-es villamossal a Széll Kálmán tér érintésével utazik, annak a téren rövid gyaloglással egy másik 61-es villamosra kell átszállnia. Az 59-es és az 59A villamos szombaton és vasárnap egész nap nem közlekedik; a Mindszenty József bíboros tér és a Széll Kálmán tér M között pótlóbusz viszi az utasokat 59-es jelzéssel. Közlekedés a 61-es villamos vonalán Május 7-én (szombaton) egész nap, valamint 8-án (vasárnap) egészen este 19 óráig a 61-es villamos teljes útvonalán, Hűvösvölgy és a Móricz Zsigmond körtér M között közlekedik, azonban aki ezzel a járattal a Széll Kálmán téren átutazik, annak a téren rövid gyaloglással egy másik 61-es szerelvényre kell átszállnia, mert a villamosjárat két szakaszra osztva közlekedik, mind Hűvösvölgy, mind a Móricz Zsigmond körtér M felől is csak a Széll Kálmán térig jár.
A 2-es metró, valamint a 4-es és a 6-os villamos menetrend szerint, zavartalanul közlekedik majd. Változik a villamosok közlekedése mellett a közúti forgalom rendje is: a Krisztina körút-Szilágyi Erzsébet fasor csomópontjának közlekedése jelentősen átalakul. A jelenlegi Krisztina körút-Széll Kálmán tér-Szilágyi Erzsébet fasor fő csomópont helyett ideiglenesen három kisebb, jelzőlámpás alcsomópont létesül a jelenlegi mellett a buszparkoló területén, valamint a Széll Kálmán tér északi útpályáján. A Széll Kálmán tér felújítására mintegy nettó 5, 3 milliárd forintos kormányzati, uniós és saját forrás áll a Fővárosi Önkormányzat rendelkezésre. A teljes rekonstrukció 2016 tavaszára fejeződhet be, a munkák több építési ütemben, forgalomkorlátozásokkal zajlanak.
A II. világháború idején a villamosközlekedés és így a tér jelentősége felértékelődött, hiszen a gumihiány miatt a villamoshálózatot az áruszállításhoz is aktívabban használták. Budapest ostromában a tér súlyos károkat szenvedett, az újjáépítés során először a közlekedési és szállítási lehetőségeket állították helyre, az utasvárót csak 1947-re újították fel. Majd az első nagy átalakítás a metró építésekor történt, hiszen annak felszíni várócsarnoka miatt a régi "gomba" épületet kellett elbontani. A tér közepén a kisebb zöld sziget és a hurokvágány még megmaradt, bár ez utóbbi egyre inkább jelentőségét vesztette. A főváros évtizedekig tervezte az 1951-től 2011-ig Moszkva térnek nevezett közlekedési csomópont átépítését, amely az elmúlt évtizedben meg is történt. Éppen öt éve, 2016 júniusában adták át az új Széll Kálmán teret. Nyitókép: A Moszkva tér – korábban Széll Kálmán tér, amely 2011-ben kapta vissza eredeti nevét – 1952-ben (Forrás: Fortepan/Képszám: 129401)
Ma már nehéz elképzelni, hogy a Buda egyik közlekedési csomópontjának számító Széll Kálmán tér helyén egykor agyagbánya volt. Az 1892-ben bezárt üzem helyén kialakult bányatavon telente a budai közönség korcsolyázott. A XX. század elején sportközpont lett a területen, teniszpályákkal, öltözővel. A Széll Kálmán tér helyén egykor sportpálya volt, a felvétel 1906-ban készült (Forrás: Fortepan/Képszám: 115856) A villamosok ekkoriban csak érintették a területet, amelyet 1929-től neveztek Széll Kálmán térnek. A közlekedési csomópont kialakításának terve az 1930-as években jelent meg, hiszen a tér fontos közlekedési utak találkozása. Nemcsak villamosok, de a korabeli áruszállítás miatt kiemelt jelentőségű budai körvasút vágányai is érintették, amelyek a Déli pályaudvart kötötték össze Óbudával és az Újpesti vasúti híddal. A körvasutat már részben a háborús felkészülés jegyében 1938-ban építették ki, ami miatt a Budapesti-Budai Torna Egyesület (BBTE) itteni teniszpályáját és klubházát le kellett bontani.
A három szárnyat köralakú, üvegbeton-kupolával ellátott nyitott helyiség köti össze. Ennek közepén budakalászi mészkőből készült virágtartó és ivókút van elhelyezve. Az építmények lábazata csiszolt és fényezett ruskicai márványból, az alsó szegély budakalászi mészkőből készült, a felső rész vasváz közötti üveg. " Az épületeket Hanák Pál tervezte, akit pályázaton választottak ki. Az üzemi épületben nemcsak a személyzet szociális helyiségeit, de – a háborúra tekintettel, bár az építkezés idején Magyarország még nem állt háborúban – óvóhelyet is építettek. A csarnok központi kupolája (Forrás: Magyar Építőművészet, 1941. július) A tér nem pusztán a villamoshálózat egyik csomópontja volt, de számos autóbuszra is itt lehetett átszállni, az ekkor épített villamos-, illetve buszvégállomást már a jobb oldali közlekedés elvei szerint alakították ki. A teret 1941-ben összesen kilenc villamosjárat érintette, soknak ide került a végállomása, így a 6-os villamosé, de ekkortól járt idáig (a legutóbbi átszervezésig) a 61-es és az 59-es villamos is.