Tehát a korridor a magyar és szerb főváros közti 350 kilométeres szakaszának a felújítása önmagában Kínának sem jelent nagy nyereséget. Így kérdés, hogy megvalósul-e, vagy arra a sorsra jut, mint a korábbi tervek más problémás szakaszok fejlesztéséért is: az ázsiai ország többször felajánlotta már hitelét a Budapestet elkerülő V0 vasúti teherfolyosó megépítése csakúgy, mint a Liszt Ferenc-reptérre vezető vasút megvalósítására. Peking azt is többször jelezte, hogy kész hitelezni egyéb szerb, macedón és görög szakaszokat is, végül egyik üzletet sem ütötték nyélbe. Mutyigyanús keleti üzletek Kínának mindennél fontosabb az Egy övezet, egy út projekt, azaz az egykori selyemút újbóli kialakítása, vagyis az Európa és Ázsia közti kereskedelmi útvonalak fejlesztése. Budapest belgard vasútvonal megtérülés . A napokban ennek szentelt pekingi konferencián Orbán Viktor is részt vett. Kína nem csak árui könnyebb szállításában érdekelt, de abban is, hogy saját állami mamutcégeivel végeztesse el a munkát. Ez azért is fontos, mivel azok így európai referenciákat szerezhetnek.
Majd' 750 milliárd forintból újítaná fel a MÁV az ország legkisebb forgalmú, Belgrád felé tartó fővonalát, irreális gazdasági fejlődést vízionálva az összes jelentős alföldi várost elkerülő infrastruktúra mentén. A projekt megtérülési mutatói olyan rosszak, hogy szóba se jöhet az uniós finanszírozás – ennek ellenére a kormány a közvélemény kizárásával, államközi szerződés formájában vesz fel kínai hitelt a megalomán terv megvalósítására. Közben a magyar vasút jelentős része máig a Kádár-korszak műszaki színvonalán vegetál; új motorvonatok vásárlása és leharcolt vasútállomások felújítása elé került a belgrádi vasút a prioritási listában. Budapest belgard vasútvonal megtérülés 1. Új korszak képe rajzolódik ki előttünk a közlekedéspolitikában: magas szinten megszülető politikai víziók nyomására, minden szakmai érvet és az emberek valós hétköznapi szükségleteit félretéve terveznek soha meg nem térülő beruházásokat. Korábbi mendemondáknak ellentmondva a héten kiderült, az Orbán-kormány és állami vasúttársaságunk mégis komolyan gondolja, hogy az államadósság terhére 750 milliárd forintnyi hitelből új vasúti infrastruktúrát épít Budapest és Belgrád között.
A 750 milliárdra tervezett beruházási keretből a legnagyobb, közel 600 milliárd forint értékű tendert a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó felcsúti RM International Zrt., illetve a kínai China Tiejiuju Engineering & Construction Kft. és a szintén kínai China Railway Electrification Engineering Group (Magyarország) Kft. nyerte el. Az alvállalkozók között megtalálható három további Mészáros-érdekeltség, az R-Kord, a V-Híd, valamint a Fejér-B. Á. A Belgrád-Budapest vasutat reklámozza Szerbia: fél óra az út Újvidékről a szerb fővárosba - Hírnavigátor. L. A kínai alvállalkozók között pedig megtalálható például a ZTE és a Huawei. Ezzel a konstrukcióval tehát a kínai cégek fontos vasútépítési referenciát is szereznek az uniós, ami később még számos uniós közbeszerzésen induláshoz hozzásegítheti őket. De mindez másodlagos ahhoz képest, hogy Kína hatékonyan fizet le ezekkel a projektekkel politikusokat és befolyásos üzletembereket szerte a világon, ahogy azt egy névtelenséget kérő szerb tanácsadó megfogalmazta az újságíróknak. A szerb kormányhoz is bejáratos tanácsadó hozzátette: "Ez egy macska-egér játék.
Fizethetünk, de nem kérdezhetünk. – írja Szél a közleményben. A projektről számos cikkben írtunk már, ez minden idők legnagyobb vasúti beruházása Magyarországon, összértéke a 700 milliárd forintot is meghaladhatja. Adatbázis: Belgrád-Budapest vasútvonal, Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt. | K-Monitor. A nagy részét kínai hitelből építjük majd, és minden jel arra mutat, hogy a megépítéséhez is elsősorban a kínai félnek fűződik érdeke. A projektet magyar részéről Mészáros Lőrinc cégcsoportja fogja lebonyolítani, Semjén Zsolt egyik salátatörvény-javaslatában pedig a beruházás szerződéseit tíz évre titkosítanák külgazdasági és külpolitikai érdekekre hivatkozva. Részletesebben itt írtunk a projektről, a keleti nyitás eddigi eredményeiről pedig ebben a cikkünkben írtunk hosszabban.
Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
A díszletek is meggyőzőek. Japán mániások el lesznek kényeztetve a látványvilágtól. A harcok látványosak, pörgősek, dinamikusak. Jók a harci koreográfiák. Kár, hogy elég kevés az akciójelenet. A fényképezés is kitűnő. A zene fülbemászó, és jellegzetes "japános" hangulata van a filmnek, ami könnyen eltereli a figyelmünket, a film hiányosságairól, időről időre. A film legnagyobb problémája, még így sem az, hogy fantasy lett. Nem, a legnagyobb baj az, hogy a 47 ronin, egyszerűen unalmas! A filmet csak ezzel a felpimpelt látvánnyal, és misztikus körítéssel kavarták meg, és azt hitték, hogy mindez elegendő lesz ahhoz, hogy a film működjön. Ez pedig tévedés! A sztori ismerete nélkül is, minden kiszámítható, nincs semmi meglepő fordulat, vagy bármilyen egyediség, ami kicsit felrázná a filmet és kirángatná, az átlagos látvány mozik, szürke tömegéből. Beleerőszakoltak, egy szerelmi szálat, ami súlytalan és teljesen érdektelen. Valahogy nem találja a film, a saját stílusát és hangját, ami elég nagy kár.
Azóta még számos mozifilm és tévésorozat formájában feldolgozták a történetet. A legújabb filmváltozatát az idén februárban az Universal Pictures kezdte el forgatni a rákospalotai Raleigh stúdióban, Keanu Reeves főszereplésével.
És maradéktalanul "átjön" minden emelkedettség ellenére, hogy ez az ármánnyal, szerelemmel, kötelesség-teljesítéssel, bosszúval telirakott történet milyen hallatlanul izgalmas mese valójában. Fordulatos kalandregény nem feltétlenül "kétdimenziós" hősi karakterekkel, kémekkel, titkokkal és árulásokkal – ha olvasod, behúz magába és nem ereszt. És mindezt jól szerkesztett, nyomdahibáktól mentes, vállalható minőségű kiadásban tárja elénk a kiadó. Ráadásul igényesen szövegbe szerkesztett illusztrációkkal: Tamenaga Sunszui kortársa, Eisen Keisai korabeli fametszeteivel gazdagítva a könyvet. A fametszetek a képek nyelvén ugyanúgy a negyvenhét rónin történetét mesélik, szinte képregényi alapossággal. Ha valaki a készülő film miatt olvassa el, ha csak a történet érdekli, nem fog csalódni. Mint ahogy azok sem, akik Japán szerelmeseiként veszik a kezükbe – nekik a kiadó rövid, de tartalmas utószóval kedveskedik. Arra meg külön kíváncsi vagyok, vajon akadnak-e még hasonló kallódó szövegi meglepetések a korban, s lesz-e kutatójuk, hiszen számtalan elfelejtett gyöngyszemet rejthet még a magyar fordítástörténet szövegekkel oly gazdagon telirakott kincsesládája.