Stílusos darab Limitált példányszám Minőségi anyagok Ha nem vagy biztos a méretben, és szeretnéd cm-ben tudni a ruhadarab pontos méretét, küld el nekünk a email címre a ruháról egy képet és lemérjük Neked! GYORS ÉS OLCSÓ SZÁLLÍTÁS A rendeléseidet 1-2 munkanap alatt kiszállítjuk futárszolgálattal MEGBÍZHATÓ MAGYAR WEBSHOP A rendeléseket Magyarországról szolgáljuk ki, hazai garanciát és terméktámogatást biztosítva. Buggyos ujjú ruha benjamin. BIZTONSÁGOS ONLINE VÁSÁRLÁS Az oldalunkon minden szükséges lépést megtettünk, hogy a létező legnagyobb biztonságban tudd az adataid. PÉNZVISSZATÉRÍTÉSI GARANCIA Nem tetszik, nem jó a méret, küld vissza és visszautaljuk az árát!
Variations Termékadatok - Cikkszám 471673225000 - divatos mini harangruha - izgalmas minta - V-nyak - könyékig érő, buggyos ujjak - bevett, ráncolt derék - harangszoknya - sifon kelméből készült A fényképen látható modell 36/s méretet visel. Anyag és kezelés Törzs: 100% POLIÉSZTER, Bélés: 100% POLIÉSZTER Szállítás és visszaküldés 30 napig jogában áll visszaküldeni a terméket Forróvonal: +36 80808012
Cookie beállítások Weboldalunk az alapvető működéshez szükséges cookie-kat használ. Szélesebb körű funkcionalitáshoz marketing jellegű cookie-kat engedélyezhet, amivel elfogadja az Adatkezelési tájékoztató ban foglaltakat.
1. A kommunikáció funkciói A kommunikáció alapfunkciói Kutatások, szakirodalmi adatok alapján a kommunikációnak a személyközi és a társadalmi vonatkozásában és az alábbi alapfunkcióit különítik el. a) Az információs funkció során a kommunikációs folyamat résztvevői között tájékoztatás történik, mellyel tényeket, ezek magyarázatát közöljük. A közléshez fűződő érzések, illetve az érzések magyarázata is ide tartozik. b) Az érzelmi funkció alkalmával a közlő személyiség belső feszültségei oldódnak fel az érzelmek kifejezésével. Elégedettség, öröm, bosszúság, aggodalom, bánat, lelkesedés stb. egyaránt ide tartozik, ugyanis a ki nem fejezett, visszafojtott pozitív érzelmek éppúgy feszültséget okoznak, mint a negatívak. c) Motivációs funkció: a kommunikációs folyamatokban a közlő fél a legtöbbször a fogadót rá akarja bírni valamire: cselekvésre, magatartásváltoztatásra, közös vélemény kialakítására, valamilyen körülmény, esemény, jelenség elkerülésére stb. E funkció leginkább a meggyőzés, a bátorítás révén jut kifejezésre.
Ezt hívjuk motivációs funkciónak, legtöbbször meggyőzés révén válik érzékelhetővé. Az ellenőrzési funkció segítségével megtudhatjuk partnerünk indítékait és visszaigazolást kaphatunk arról, hogy a közölt információ célba ért, és megfelelően értelmezték. A nem verbális kommunikáció funkcióihoz sorolhatók az érzelemnyilvánítások, a gesztusok, a szabályozók – amelyek a közlés folyamatára vonatkoznak. Az emblémák, amelyek akkor segítenek, ha valami nehezíti a verbális közlést, és az adaptáló jelzések mutatják a kommunikációban résztvevők viszonyulása az adott szituációhoz. A kommunikáció színterei [ szerkesztés] A társadalmi kommunikáció színtereinek nevezzük azokat a helyeket, ahol maga a kommunikáció zajlik. Bizonyos esetekben ez a hely földrajzilag pontosan meghatározható, más helyzetekben azonban lehetetlen behatárolni, hogy hol is zajlik pontosan. A területileg behatárolható színterek mellett az a meghatározó, hogy a kommunikáció a két résztvevő között állandó, váltogatják a színtereket, de a kapcsolat minden esetben megmarad.
A kommunikációtan a kommunikáció jelentésével, formáival, folyamataival, elméleteivel és meghatározó körülményeivel foglalkozik. A kommunikáció fogalmának meghatározására több kísérletet tettek. A kommunikáció kommunikátort és befogadót feltételez, akik üzenetet, jelentést közvetítenek egymásnak szimbólumokon, vagyis mesterséges jeleken keresztül. A kommunikáció tudatos célja, hogy hatást akarunk gyakorolni a vevőre. A kommunikáció segíthet elhárítani egy problémát, az ilyen kommunikáció direkt jellegű. A tudatos célok közé tartozhat még a külsőnk, a rólunk alkotott képpel valamit közölni kívánunk a partnernek, ilyenek például a kulturális szignálok. A tudattalan cél sokkal gyakoribb, ekkor a feladó egy képet ad magáról, de ezt nem tudatosítja magában. A kommunikációs modellekről [ szerkesztés] A kommunikációs modelleket jellegükből adódóan három csoportba tudjuk besorolni: lehet telekommunikációs, tömegkommunikációs és társadalmi kommunikációs. Telekommunikációs modell [ szerkesztés] A Shannon & Weaver (1949) elméletet nevezzük a kommunikáció általános modelljének is.
A nyelv, a beszéd cselekedetekre is ösztönöz, ebben nyilvánul meg dinamikus, motivációs hatása. A performatív funkció lényege: a kimondott szót cselekvésértékűnek tekinti a közösség, vagyis a beváltatlan igéreteket elmulasztott cselekvésként kéri számon. Az alkalmazottak vagy a választópolgárok, a közvélemény ennek alapján is minősíti a menedzsmentet, a kormányt, a politikusokat is.
Az orosz propaganda jól ismert, feketeöves versenyzője a dezinformáció világának, de a sajátjait mozgósító példatörténetek gyártásában az ukrán propaganda sem megy a szomszédba jótanácsért. Ismerjük fel a jeleit annak, ha ilyen forrásokból származó információkba botlunk. Figyeljük a közösségi oldalak segítő jelzéseit (amelyek néha kormányzatokhoz közelálló forrásként jelölnek meg oldalakat), tanulmányozzuk az adott tartalom nyelvezetét (jellemző kulcsszavakra /neonácik, népirtás/, vagy formai jelekre /nevek, városnevek írásmódja/, stb. – koncentrálva), és fedezzük fel az elfogultság jeleit. Média: A nonstop hírversenyben mindenki tévedhet A sajtónak egyik alapvető feladata az objektív és hiteles tájékoztatás. Ennek azonban még a normál mindennapokban is megvannak a maga korlátai, hát még háborús helyzetben. A jelentős részben hirdetésekből élő lapok a hírversenyben próbálnak minél több információt nyújtani a sokakat érdeklő kérdésekről. Igyekezetükben azonban alkalmanként még a legjobbak is tévednek, amikor például lehoznak félrevezető, megerősítetlen információkat.
Tömegkommunikációs modell [ szerkesztés] A tömegkommunikáció legtöbbször önkéntes, a kultúra, az életmód és a társadalmi környezet követelményei alakítják. A klasszikus tömegkommunikáció modellje az egy forrás és azzal szemben álló sok befogadó elvére épül. A televízió megjelenésével egy olyan struktúra jött létre, amelyben számos forrás sugározta közleményeit az egyre szélesebb skálán mozgó közönségnek. A televíziós korszak az új infokommunikációs eszközök megjelenésével véget ért, a forradalmat az internet megjelenése jelentette. Ezzel egy új tömegkommunikációs hálózat jött létre. Westley és Maclean 1957-es tömegkommunikációs modellje vezette be a kommunikátor fogalmát. Számukra ő volt az a személy, aki a maga számára kedvező irányba kívánta befolyásolni a médiát. Illetve megjelenik egy szerkesztői elem a kommunikátor és a befogadó között, így eltűnik közöttük a közvetlen kapcsolat. Hiebert, Ungurait, Bohn 1974-es koncentrikus körökből álló tömegkommunikációs modellje kiemeli a médiaerősítés fogalmát.