A stresszhelyzetre adott válaszreakciót "küzdelmi vagy menekülési" ösztönnek is nevezhetjük. Bár manapság a stresszt okozó élethelyzetek ritkán jelentenek közvetlen életveszélyt, szervezetünk mégis úgy reagál, mintha az ténylegesen fennállna, akár valódi, akár képzelt vészhelyzetről legyen szó. Előidézheti a közlekedési eszközök zsúfoltsága, a forgalom lármája, a szomszédból áradó hangos zene, a folyton zajos családi környezet, az állandó munkahelyi zúgás, hangzavar stb. Az ilyen zavaró körülmények túlterhelik az idegrendszert, nyugtalanságot, türelmetlenséget, sőt szorongást, súlyos esetben depressziót válthatnak ki. Lelki Sokk Tünetei – Vacationplac. A stresszérzésnek egy másik változata inkább lelki, és nem pusztán idegi reflexen alapszik. Egy-egy élethelyzet (például válás, munkahely-változtatás, házasságkötés) feszültséget idézhet elő. Ezek az érzések vagy kellemesek, vagy kellemetlenek, de mindenképpen előre tudhatók. Manapság közismert az a fajta feszültség, amely az elfoglalt - menedzsertípusú - férfiak és nők körében gyakori.
A depresszió egy olyan betegség, amely nem csak egy lelkiállapotot jelent, hanem az egész szervezetet érinti, beleértve az egyén étvágyát, alvását, a saját magával kapcsolatos érzéseit valamint a különböző dolgokról való gondolkodásmódját is. Nem egy múló, normális lelkiállapot és nem is a személyiség gyengeségének a jele. Lelki sokk tünetei napról napra. Továbbá nem jelenti azt, hogy az illető "ki akarja húzni magát valami alól". Nem igaz az az elképzelés sem, hogy az érintett személy 'összeszedi majd magát' és jobban lesz. A depresszió távol áll a stressztől vagy az élethelyzeti nehézségek megpróbáltatásaitól: ez egy betegség egyértelmű jelekkel és tünetekkel, amelyek az állapot felismerése és kezelése nélkül hetekig, hónapokig vagy akár évekig is fennálhatnak.
Egy erőszakos, traumatikus esemény hatására a világ kiszámíthatatlanná, veszélyessé, ijesztővé válik. A sérülések és balesetek traumatikus nyomot hagynak a sérülteken és hozzátartozóikon, de azokat is érinti, akik egészségügyi szakemberként, önkéntesként vagy csak egyszerű szemtanúként próbálnak meg segíteni az áldozatokon. A traumatikus élményekkel nehéz megküzdeni, s míg egyesek maguktól felépülnek az őket ért sokkból, mások számára annak utóhatási sokkal fájdalmasabbak, és mindenképpen megváltoznak a történtek hatására, noha ez nem mindig érzékelhető azonnal. Egyeseken azonnal észrevehető a traumatikus stressz hatása, mások erősen tartják magukat, próbálják magukban elnyomni az őket ért szörnyűségeket. Lelki sokk tünetei képekkel. Egy traumatikus esemény után érzett érzelmek széles skálán mozognak, s leginkább a szélsőséges félelem vagy tehetetlenség érzése jellemző, ezek állandóan ismétlődnek, s ez nagymértékben zavarja a normális, mindennapi életet. A szenvedő fél üresnek, zsibbadtnak érezheti magát, akit az őt ért stressz kirekeszt a körülötte lévők életéből, állandó gyász vagy bűntudat gyötri.
Sok ember ennek segítségével a belső nyugtalanság, pánik, félelem, zavarodottság, szédülés és akut gyengeség érzését néhány perc alatt képes enyhíteni vagy akár teljesen megszüntetni. A cseppek kis üvegcsében kaphatók, így bármikor bárhová magunkkal vihetjük. Jó hatású, számtalan alkalommal bevált szerről van szó. A Bach-virágterápiából ismert elsősegélycsepp a félelem, pánik, sokk és sok egyéb lelki bántalom jól bevált orvossága A kezelés célzottabbá és hatékonyabbá tehető, ha egyedi homeopátiás gyógyszereket alkalmazunk, amelyeket a beteg egyéni tünetei alapján választjuk ki. Sajnos a tájékoztató irodalomban gyakran olvashatunk a tünetek átmeneti fellángolásáról, ami nem éppen biztatóan hat a szenvedő emberre, aki éppen hogy megszabadulni igyekszik bajától. Hogy az egyes személynél miként zajlik a kezelésre adott első reakció, az egyénenként változik, és előre nem megjósolható. A legtöbb esetben azonban csakhamar a panaszok enyhülését fogjuk tapasztalni. Lelki sokk tünetei felnőtteknél. A legfontosabb lelki elsősegélyszerek Félelem/elbizonytalanodás – Argentum nitricum C30 (ezüst-nitrát) A szer a félelmeket, az elbizonytalanodás érzését és az önbizalomhiányt enyhíti.
Henry Kissinger elemzéseit érdemes két részre bontani-szerintem. Egyrészt Kissinger, mint történész, jellemzően kiválóan írja le és elemzi le egyes történelmi korszakok lényegét, s vonja le a következtetéseit. 1945i-ig rendszerint kiválóak ezek az elemzések. Az USA-val szemben viszont rendkívül elfogult, hiányoltam azt a kritikus hangot, amit pl Európával szemben megütött. Az amerikai elnökök teljesítményének sematikus elemzése során szinte csak pozitívumot lehetett olvasni. Kissingernek a kedvencei közé sorolható Wilson és a Roosevelt klán. Ez érthető, végül is ezek az elnökök voltak a leginkább sorsdöntő időkben Amerika "vezérlő elnökei". Ez a könyv véleményem szerint nem tartozik a legjobb Kissinger könyvek közé. Mondhatnám azt is, hogy leegyszerűsített változata a Diplomáciának, illetve annak folytatása. Szerintem nem mond különösebben semmit, a Világrend c. elemzés nem sikerült olyan ütősnek, mint ahogy bereklámozták és akár várhattuk is volna. Keményen kritizálta Kissinger Európát. Egyébként egy-két helyen érezni lehetett Oswald Spengler történelem filozófiájának hatását.
A belőlük szerzett tapasztalatok – a bennük kifejlesztett és kifejlődött eszközök segítségével – vezettek el végül is a modern diplomácia megszületéséhez. Amely hozzátette a magáét Richelieu, a korszerű államrendszer atyja ugyanúgy, mint azok a korszakunkbéli államférfiak, akiknek portréit (De Gaulle-tól kezdve Nixonon, Csou En-lajon, Mao Ce-tungon, Reaganen át Gorbacsovig) Kissinger személyes ismerősként rajzolja fel a kötetben. Henry Kissinger: Világrend - ekultura.hu. Persze ez a könyv nem egy történelmi arcképcsarnok. Bár a szerző közreadja személyes benyomásait a világpolitika közelmúltjának legismertebb szereplőiről, megfigyeléseinek, elemzéseinek tárgya mégis az a folyamat, ahogy a titkos tárgyalásokon, vagy a kifejezetten nagy nyilvánosság számára rendezett hivatalos eseményeken a diplomácia művészetének és tudományának segítségével a világot átformálták a hatalom birtokosai. Kissinger tudja, hogy mi az igazi hatalom, hiszen évekig a kezében tarthatta azt. Ennek segítségével gyakorta maga mozgatta a világpolitikai eseményeket.
Sok német politikus felismerte azt, -ez főként német érdek- hogy Németország nem képes globális játékosként szerepelni az EU nélkül. Henry Kissinger - Világrend | Extreme Digital. Az ő -akár globális hatalmuk csak és kizárólag az EU szintjén alkalmazható, ők tudják ezt a legjobban, két elveszített világháború után nem lesznek olyan barmok, hogy harmadszorra is nemzeti szinten igyekezzenek politizálni a globalizálódó világban. Most nem említeném hogy délen milyen érdekei lennének még az Uniónak. Kár, hogy Kissinger ezeket nem sarkította jobban ki, de ennek felismerésében hozzájárult, legalábbis részben és inkább csak megerősített. Végül is Kissinger az amerikai érdekeket tartotta szem előtt könyvének megírása során és ezzel nincs semmi baj, végtére is ő (volt) az egyik alakítója ennek a világrendnek.
Ha igen, mindez békés folyamat lesz-e? E kérdések megválaszolásához a szerző kétezer év történetén kalauzol át, hogy elérkezzen a mai, változóban lévő világrend-koncepcióig, majd könyve utolsó harmadában a következő fél évszázad várható kihívásait is felvázolja. A kötet amerikai megjelenése óta eltelt rövid idő máris az ő jóslatait látszik igazolni Káosz fenyeget a mindeddig példátlan egymásrautaltság és kölcsönös függőség dacára: a tömegpusztító fegyverek terjedése, az államok szétesése, a környezetrombolás hatásai, a népirtás ma is jelen levő gyakorlata, és azoknak az új technológiáknak a terjedése, amelyek lassan kontrollálhatatlanná és emberi ésszel már-már felfoghatatlanná teszik a konfliktusokat. Az információhoz való hozzáférés és a kommunikáció új módszerei minden korábbinál szorosabb kapcsolatokat teremtenek a világ régiói között, és globálissá teszik az eseményeket, de úgy, hogy közben meggátolják a megfelelő válaszok adását, azt követelve az államok vezetőitől, hogy jelmondatokba sűrítve fejezzék ki azonnali reakcióikat.
Persze ez nem feltétlenül probléma, elvégre nem világtörténelmi lexikont akart írni, csak ezt olvasás közben is érdemes tudatosítani magunkban, és nem összefoglaló, mint inkább elmélkedő munkaként tekinteni a Világrend re. Már csak saját ismereteink miatt is kevésbé feltűnő mindez a következő fejezetekben, ahol a Közel-Kelet, illetve Ázsia országait és világrendjét járja körbe, ami egyben sokkal több érdekességet is tartalmaz nekünk, európai olvasóknak (miközben az amerikaiaknak feltehetően mindegyik szakasz igen hatásos). Természetesen nem áll meg a történelemnél, hanem mindezt a világrendek átfogó koncepciójába illeszti: ezáltal nemcsak más megvilágításba kerülnek az egyes konfliktusok, hanem sokkal jobban megértjük az aktuális helyzetet is (mint a Közel-Kelet esetében). Fejtegetései szemléletformálóak, egyenesen lenyűgözőek olykor, még ha, ahogy már említettem, kissé szubjektívek is: nem említ gazdaságpolitikai érveket, nem foglalkozik az egyes konfliktusok mögött megbúvó további problémákkal, inkább mindent a világrend által értelmez, amitől az egész kötet kap egyfajta tézis-jelleget – mintha mindent arra tenne fel, hogy a saját elveit bizonygassa.
FEJEZETI Technológia, egyensúly és emberi tudatosság 337 Világrend az atomkorban 338 • Az atomfegyverek terjedésének veszélye 343 • A kibertechnológia és a világrend 348 • Az emberi tényező 355 • Külpolitika a digitális korban 361 KONKLÚZIÓ I A mai világrend 369 A nemzetközi rend evolúciója 373 • Merre tartunk? 379 KOSZÖNETNYILVÁNITÁS 383 JEGYZETEK 387 NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ 419