Tudtad, hogy II. András magyar apostol királyt 1217-ben, a Szent Földön élő népek Jeruzsálem királyává választották? Rovatunk legújabb cikkéből ismerd meg a legendás magyar uralkodó történetét, aki mint Jézus Krisztus Apostola fegyver nélkül győzedelmeskedett egy olyan helyen, amelyet rendkívül gyakorta dúlt a háború. II. András szervezte meg az V. Keresztes hadjáratot a Szent Föld felszabadítására. 10. 000 magyar vitézzel érkezik meg 1217. októberében a szíriai Akkon kikötővárosába. A többi 6 Nyugat-Európából indult keresztes hadjárattal ellentétben András serege nem rabol, nem fosztogat, és nem gyilkol - sőt a hadjáratot félbeszakítja, mert az ellenség soraiban a magyarság rokon népeit ismeri fel (türk, kurd, jezidi-jász). Az uralkodó úgy döntött, hogy újjá építteti az ősi szíriai várakat, így Árpád várát is, ami a mai Aleppó. Magyar Fórum - II. András magyar király és seregének zarándoklata a Szentföldön 800 esztendő távolából. Ezt követően már az összes magyar király joggal viseli a Jeruzsálem királya címet, amit elismert a pápa, a német császár, az angol és a francia király, a burgundok, flamandok, normannok, de a Szentföldön uralkodó lovagrendek is.
András távollétében előkelők egy csoportja meggyilkolta a zsarnokoskodó Gertrúd királynét, akit a pilisi ciszterci kolostorban temettek el. 1214-ben II. András az arisztokraták egy csoportjának nyomására megkoronáztatta idősebb fiát, a kiskorú Béla herceget. II. András meghódította Halicsot ifjabb fia, Kálmán herceg számára, akit pápai jóváhagyással akart halicsi királlyá koronáztatni. 1215-ben II. Személyükben és politikájukban is hatalmas ellentétek feszültek II. András és fia, IV. Béla között » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. András feleségül vette Jolántát, Courtenay Péter auxerre-i és namuri gróf lányát, a francia király és a latin császár rokonát. 1217 és 1218 között egyházi és világ előkelők kíséretében keresztes hadjáratot vezetett a Szentföldre. 1219 és 1221 között kiegyezett a Halicsban is uralkodó novgorodi fejedelemmel, aki erre szabadon engedte a királyi címét élete végéig viselő Kálmán herceget. 1220-ban elrendelte az eladományozott udvarnokföldek visszavételét. András legidősebb fiára, Béla hercegre bízta Szlavónia és Horvátország kormányzását. 1221 során elrendelte a jogtalanul elfoglalt királyi birtokok visszavételét.
Ince pápát, hogy átkozza ki azokat, akik meg kívánják koronázni királyként a fiát. Erre azonban a király akarata ellenére mégis sor került, így a nyolcéves Bélát még abban az évben megkoronázták. II. András Tekintve, hogy Béla ekkor még aligha lehetett tudatos politikai szereplő, az esemény mögött az Andrással szemben álló nagybirtokosokat kell sejtenünk. 1205. május 29. | II. András magyar király koronázása. Az új király udvara egyúttal az udvartartás megkétszerezését is jelentette, így az addig hoppon maradt előkelők is kaphattak újabb címeket. András azonban ekkor még nem adott át területeket Bélának, hogy kormányozza. Alighanem ekkoriban jött arra rá, hogy az adományozási politika egy olyan súlyos következménnyel is járt, hogy a nagybirtokosok súlya és szerepe megnövekedett, és a király már nem hagyhatta egyszerűen figyelmen kívül a véleményüket. 1217-ben II. András végül úgy döntött, hogy a Szentföldre megy a régóta halogatott keresztes hadjáratra, az országot pedig János esztergomi érsekre bízta. Az előkelők erejére jellemző, hogy Jánost a király távollétében száműzték az országból, és mire András visszatért, olyan viszonyokat talált, hogy utóbb a pápának felpanaszolta, hogy még tizenöt év sem lesz elég arra, hogy mindezt helyrehozza.
Ince pápa 1215-ben a lateráni zsinaton újabb (az ötödik) keresztes hadjáratot hirdetett meg, amihez II. András VI. Babenberg Lipót osztrák herceg és Lajos bajor herceggel együtt csatlakozott. András hosszas előkészületek után 1217 márciusában indította el a saját keresztes hadjáratát ami végül a rengeteg költség ellenére sem hozott átütő sikert. András ugyan felvette a "Jeruzsálem királya" címet és számos ereklyét gyűjtött a Szentföldön, de végül csalódnia kellett a hadjárat sikertelensége miatt. I andrás magyar király. Viszont ő volt az első magyar király, aki elsőként indult magyar kikötőből hajóhaddal egy másik földrészen zajló csatába. Az Aranybulla egyes rendelkezései egészen 1848-ig érvényben maradtak A Szentföldről visszatérő magyar királyt nem fogadta osztatlan lelkesedés, az elégedetlenkedők száma pedig folyamatosan növekedett. A király hatalmát fenyegető általános nemesi elégedetlenség hatására II. András rákényszerült a királyi hatalom korlátozását és a nemesi jogok rögzítését tartalmazó törvény, az Aranybulla kiadására.
Éveken át és jól megtervezett szentföldi útról indokolt szólnom, melyre vonatkozóan az alábbi adalék jó példaként szolgál. Kalán "1214-ben fogadalmat tesz, hogy elkíséri II. Andrást a szentföldi hadjáratban". Kalán- és a Kölcse-nemzetségek őse Ond, Ete apja volt. A krónikaíró "Anonymus hivatali főnökének, Kalánnak" (Calanus) személyét azért is fontos megemlítenem, mert az ő "nagyszerű műveltségének köszönhetjük a pécsi altemplom és a szeri monostor gazdag szobrászati kiképzését, felépítését". A lelkiséget mutató keresztény zarándoklat jegyében utalok arra, hogy a Magyar Katolikus Lexikon a "keresztes hadjárat" címszavának "Magyarország részvétele a keresztes hadjáratokban" alcímet viselő részében (többek között) a következőket rögzítette: az indulása előtt a magyar "király a kormányzást János esztergomi érsekre bízta". András seregében viszont "több magyar főpap is részt vett": Tamás egri püspök "csak 1219. IX: indult haza"; Péter győri püspök "a Szentföldön halt meg"; "Uriás (Uros) szentmártoni (pannonhalmi) apát, Sándor erdélyi prépost és Csák Ugrin kancellár (1241: a muhi csatában elesett kalocsai érsek)"; és közéjük tartozott "talán Simon váradi püspök" is.
A Kozák Danuta, Bodonyi Dóra duó bronzérmet nyert K-2 500 méteren a tokiói olimpián. A két magyar kajakos az éremszerzés ellenére csalódottan értékelt a versenyt követően. Egyik magyar páros sem kezdett igazán jól, de Kozákék féltávnál már a harmadik helyen haladtak. A hajrához közeledve látszott, hogy Carringtonékat ezúttal nem lehet beérni - végül egy hajóhosszal előbb értek a célba, mint a riválisok -, mögöttük azonban nagy csata alakult ki az érmekért. A lengyelek bírták a végét is, a friss Európa-bajnok Kozák és a szolnoki Bodonyi pedig a harmadik helyen ért be. "Bevallom őszintén, azt hittem, hogy második helyen végeztünk. Lola a Seychelle-szigeteken koktélozik - Blikk. Nemrég tudtam meg, hogy ez nem így van, ezt még egyelőre nem sikerült feldolgozni. Kihajtottam magamat, de a rajtot elrontottuk. Új párosról van szó, de amikor az ember nyerni akar, majd azt hiszi, hogy második lesz, de végül kiderül, hogy csak harmadik, az nem annyira jó érzés. Arra figyeltünk az előfutamok után, hogy irányban legyünk, most ez jött ki belőle" – mondta a verseny után Kozák Danuta az M4 Sport kamerája előtt.
Pataky Tibor 22 521, 3. Süli András 17 687 Az Év csapata: 1. FTC-Rail Cargo Hungaria női kézilabdacsapata 26 360, 2. Eger férfi vízilabdacsapata 25 873, 3. Sapa Fehérvár 22 086 Az Év parasportolója: 1. Sors Tamás (úszó) 31 782, 2. Boronkay Péter (triatlonos) 29 085, 3. Kovács dorottya - hírek, cikkek a Velveten. Krajnyák Zsuzsanna (vívó) 14 139 Az Év sportkampánya: 1. T-Home Vivicittá 23 994, 2. Jégkorong divízió I-es vb 18 848, 3. Nemzeti Vágta 12 363