A tűzijáték is elmaradt, helyette a Gellérthegyen csak tábortűz volt. Viszont a korszak jelentős vívmánya lett a kitüntetés-adományozás – művészeknek, népművelőknek -, amely ma is létezik. A szórakoztató műsorok repertoárja aztán a Kádár-korszak alatt, a hatvanas évek közepén bővült látványosan: többek között újjáéledt a tűzijáték, egyre jelentősebb lett a vízi és légi parádé, Debrecenben pedig megszületett a virágkarnevál. Folytatódtak az olyan hagyományok is, mint a zászlófelvonás és a tisztavatás a Kossuth téren, a néphagyományok bemutatása és a szórakoztatás. A körmenet továbbra is tabu volt, egészen 1989-ig, amikor hosszú évtizedek után a Bazilikánál megrendezték az "elsőt". A rendszerváltás idején a parlament szembekerült azzal a dilemmával, hogy három nemzeti ünnepünk van (március 15., augusztus 20. Ezer esztendő magyar csodája – a Szent Jobb megtalálása. és október 23. ), viszont csak egy lehet hivatalos állami ünnep. Végül 1991-ben történik meg augusztus 20-a hivatalos állami ünnepként való törvénybe iktatása. A különböző politikai erők persze más-más helyszínen ünnepelnek azóta, a fent említett három ünnep közül azonban még mindig Szent István ünnepe a legkevésbé megosztó.
Még Mohács után is voltak Istvánhoz mérhető reálpolitikusaink. Elég, ha Bethlen Gáborra gondolunk, aki "két pogány közt, rész-hazában" is képesnek bizonyult a nemzeti függetlenség reményét és kereteit fenntartani. Szent István öröksége akkor látszott igazán veszélyben, amikor a nemzet szabadságeszménye a történelem léptékét tekintve hosszú pillanatokra szembe került a Nyugathoz való kötődéssel, az európaisággal. A kurucos dac, amely lelkünk mélyén, ha magyarok vagyunk, tagadhatatlanul ott lakozik, nem Dévényre néz, hanem megáll Vereckénél. Az államalapító királyunk örökségét magáénak valló polgári Magyarország, a reformkor és a kiegyezés korának nagy álma, a huszadik század viharai miatt csak évszázados késéssel válhat valósággá. Szent István öröksége ugyanakkor máig ható pozitív példa, a magyar nemzet a második évezred elején képes volt beilleszkedni a kor Európájába. A harmadik évezred elején, egy nem kevésbé hányatott korszakban, a nemzet hasonló kihívással szembesül. Ünnepeljük meg együtt Szent István örökségét!. Ahogy a középkor századaiban is változtak a politikai keretek, de az Európát összekötő kereszténység mindvégig hivatkozási pont maradt, úgy napjainkban sem az Európai Unió fennálló intézményrendszere fejezi ki legpontosabban a kontinens közös értékeit, az európaiságot.
És ha mindezek után is konoknak és makacsnak találtatik, adják át a király bíróságának – tudniillik mint a kereszténység védelmezőjének. A templomba járásról Azok, akik az istentisztelet hallgatására a templomba menvén, ott a misék szertartása alatt egymás közt mormognak, és másokat zavarnak, haszontalan történeteket mesélgetve és nem figyelve a szent olvasmányokra és a lelki táplálékokra, ha idősebbek, dorgálják meg őket, és gyalázattal űzzék ki a templomból, ha pedig fiatalabbak és közrendűek, e nagy vakmerőségükért a templom előcsarnokában mindenki szeme láttára kötözzék meg, s ostorozással és hajuk lenyírásával fenyítsék meg őket. A király adományáról az egyháznak Tíz falu építsen egy templomot, amelyet két telekkel s ugyanannyi rabszolgával lássanak el, lóval és kancával, hat ökörrel és két tehénnel, harminc aprómarhával. Ruhákról és oltártakarókról a király gondoskodjék, papról és könyvekről a püspök. A tizedről Ha valakinek az Isten tizet adott egy évben, a tizedik részt adja az Istennek, és ha valaki tizedét elrejti, kilenc részt fizessen. "
Az utóbbi volt a veszélyesebb, nehézfegyverzetű lovassága miatt, ezért Géza először a németekkel való békére törekedett. 973-ban követeket küldött Quedlinburgba, ahol békét kötött a Német-Római Császársággal cserébe lemondott ausztriai és morvaországi területeiről. Továbbá megállapodtak a keresztény hittérítők tevékenységeiről és magyar földre küldéséről is. A kereszténység felvételével Géza leszerelte a németek magyarországi terjeszkedési szándékának ürügyét, idehaza pedig saját fejedelmi hatalmának megerősítéséhez használta fel az idegen papokat. Lerakta az ország alapjait, erős hatalmat épített ki. A Dunántúlon fegyveres harcokkal leverte az ellenálló nemzetségfőket. Házassági politikája során fiának, Istvánnak (Vajknak) is bajor hercegnőt kért feleségül: Gizellát. Erdélyt pedig már előzőleg megszerezte házasságával, az erdélyi gyula lányát, Saroltát vette feleségül. Lányait is keresztény hatalmak vezetői családjaiba házasította, egyiket a lengyel herceghez, a másikat a velencei dózséhoz.
Köszönöm, hogy olvashattam. Szép tavaszi napokat, kellemes ünnepeket kívánok, jó egészségben: Zsuzsa jocker 2021. 10:39 Gyula kérlek fölséges lett a locsolóversed. Köszönöm az olvasási élményt! Poétaöleléssel, barátsággal: gratulálok! jocker/Kíber/Feri dvihallyne45 2021. 10:34 Szívvel gratulálok remek soraidhoz! Áldott ünnepeket kívánok! Sarolta HJudit 2021. 10:22 Csodás, ritmusos versedhez nagy szívvel gratulálok! Áldott húsvétot kívánok, szeretettel! Judit Leslie2016 2021. 10:04 Nagyszerű ünnepi alkotás. Nagy szívvel. Boldog Húsvétot! László GePir 2021. 08:50 Hangulatos locsolóversed szívvel olvastam. Áldott húsvéti ünnepeket kívánok! Piroska JohanAlexander 2021. 07:38 Gyula, nagy szívvel kívánok áldott ünnepet. Vihar 2021. 07:28 Szép, tetszik! ❤☺️ Áldott húsvétot kívánok! feri57 2021. 07:13 Nagyon szép hangulatos locsolóversed Gyula. Húsvéti köszöntő verse of the day. 13. Szívvel olvastam. Áldott, kellemes, békés húsvéti ünnepeket! Feri banattanc 2021. 05:08 Nagyon kedves, szép vers! Szinte meseszerű volt az egész. Nagyon tetszett!
Íme, itt a kölni "De mint a cserépnek Darabja elveszett, Kiegészítettem A hiányzó részeket. Gyászt öltött magára Az egész természet, Midőn Krisztus urunk A keresztfán vérzett. Jámbor tanítványai Zokogva siratták, Midőn a jó gyermek A jó édesanyát. A meghalt testet Keresztről levették, Gyócsba tekerték, Sziklába temették. A katonák, kik Jézust megfeszítették, A síró asszonyokat Vízzel szétkergették. Húsvéti versek kicsiknek ⋆ Köszöntések. Harmadnap múlva Megnyílt a sír szája, Kilépett belőle Az élet királya Ezzel mutatta meg, Lesz még feltámadás, Lesz még a síron túl Örökké valóság. Posta vagyok, posta, De régen siettem, Mózes seregéből Hozzátok érkeztem. Nem jöttem egy napra, Se nem egy órára, Engedelmet kérek A locsolkodásra. " Eljött a szép húsvét reggele, Feltámadásunk édes ünnepe. Ünneplő ruhákba öltöztek a fák, Pattognak a rügyek, s virít a virág. A harang zúgása hirdet ünnepet, Egy kismadár dalol a zöld rétek felett. Tündérország rózsái közt gyöngyharmatot szedtem, Akit azzal meglocsolok, megáldja az Isten. Az illatos rózsavíztől megnőnek a lányok, Zsebeimbe beleférnek a piros tojások.
Húsvéti versek és történetek Locsoló versek. "Friss tavaszi réten fordultam-kerültem, Csillogó harmattal csordultig töltöttem. El is jöttem véle nyíló rózsaszálhoz, Tavaszi napfényben tündöklő virághoz. Megöntözöm szépen, mindig friss maradjon, Akire rátekint, annak illatozzon. " "Van-e kislány itt a háznál? Jó reggelt kívánok! Megöntözném rózsavízzel, mint a kis virágot. Olyan szépek lesznek tőle, mint a kis tündérek, De ha lehet, cserébe egy Piros tojást kérek" "Köszönteni jöttem az egész családot, Békességes, boldog húsvétot kívánok. Vidámság e házból soha el ne fogyjon, Serény munkakedvük egyre gyarapodjon. Azt kívánom még csak, mit kívánnék szebbet? Vigyük győzelemre az ötéves tervet! Erős legyen hazánk, erős legyen népünk, Éljen a mi pártunk, éljen a vezérünk! Szabad-e locsolni? " "Olyan lesz az arcuk tőle, mint a hamvas virág, Örömünkben együtt örül a megváltott világ. Megváltónk is együtt örül az egész világgal, Ajándékozzatok meg hát egy hímes tojással. " "Kinyílott az aranyeső Én voltam ma a legelső, aki kora reggel locsolkodni kelt fel Minden szőke, barna lány, Mint a piros tulipán Virulva-viruljon Rózsapermet hulljon.