2021-08-06 23:35 Augusztus 20-án nyitja meg kapuit a Budavári Palota újjászületett Szent István-terme, amely az első napokban a kapcsolódó kiállítással együtt ingyenesen lesz látogatható; az előregisztráció pénteken indult el. A teljes történeti hűséggel rekonstruált Szent István-teremhez egy különleges kiállításon keresztül vezet az út. A Budavári Palota déli összekötő szárnyának első emeletén található teremsor bevezetést nyújt a látogató számára, amíg az a csodálatos terembe ér – közölte az MTI-vel pénteken a Várkapitányság. Tájékoztatásuk szerint a Szent István-terem – A Budavári Palota csodája című tárlat olyan művek mentén vezeti a látogatót, amelyek jelentős esztétikai élményt nyújtanak, miközben a megjelenő tradíció a jelen nézőpontjából válik igazán fontossá. A kiállítás egyik különlegessége az a mozgó és beszélő hologram, amely Szent István király alakját jeleníti meg. A Várkapitányság közleménye kiemeli Aba-Novák Vilmos festményét is, amelynek létezéséről a művészettörténet ugyan tudott, de kiállításon mostanáig nem volt látható.
A kiállítás egyik különlegessége az a mozgó és beszélő hologram, amely Szent István király alakját jeleníti meg. Eddig Magyarországon hasonló installáció nem volt látható. Szenzációnak számít Aba-Novák Vilmos festménye, amelynek létezéséről a művészettörténet ugyan tudott, de kiállításon mostanáig nem volt látható. Az 1936-ban született alkotás azt jeleníti meg, amikor Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának. A festmény eredetileg a budapesti városmajori templom freskóterveként készült, és 1938-ban a Műcsarnok Szent István-kiállításán kiemelt első díjat kapott. Festmény, grafika, szobrászati plasztika, installáció és kisfilm mellett Szent István 1635-ben Rómában készült nagy hermáját is láthatjuk, melynek különleges talapzatát a korszak legnagyobb szobrásza, Giovanni Lorenzo Bernini készítette. A világ egyik legnagyobb hermáját megalkotása óta a zágrábi egyházmegye székesegyházában őrzik, Budapesten most először csodálhatjuk meg. Havadtőy Sámuel képzőművész kifejezetten erre a helyszínre alkotta meg azt a tíz kapura épülő installációt, amely Szent István király Imre herceghez írt intelmeinek csaknem ezeréves szövegén alapul.
Az eredetileg a budapesti városmajori templom freskóterveként, 1936-ban készült munka azt a pillanatot jeleníti meg, amikor Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának. Festmény, grafika, szobrászati plasztika, installáció és kisfilm mellett kiállítják Szent István 1635-ben Rómában készült nagy hermáját is, melynek különleges talapzatát a korszak legnagyobb szobrásza, Giovanni Lorenzo Bernini készítette. A világ egyik legnagyobb hermáját megalkotása óta a zágrábi egyházmegye székesegyházában őrzik, Budapesten most először látható. Havadtőy Sámuel képzőművész kifejezetten erre a helyszínre alkotta meg azt a tíz kapura épülő installációt, amely Szent István király Imre herceghez írt intelmeinek csaknem ezeréves szövegén alapul. Az alkotás része egy kisfilm is, amelyben a magyar kulturális élet ikonjai szintén a mű tíz fejezetéből mondanak el egy-egy hozzájuk közel álló mondatot. A Gulyás Gábor filozófus, esztéta által rendezett kiállítás az ugyancsak augusztus 20-án megnyíló, történelmi teremmel együtt az első napokban ingyenesen látogatható; minden nap 10 órától negyedóránként indulnak a rövidített csoportos tárlatvezetések.
Köszönjük az óriási érdeklődést, egy hétvége alatt elfogyott az összes előregisztrációs jegy az újjászületett Szent István-terembe! Azonban foglalás nélkül is ingyen megtekinthető a Budavári Palota csodája augusztus 20-tól a hónap végéig. A 20 perces turnusokban helyet biztosítunk az időpont nélkül érkezőknek is, de nekik vélhetően egy kicsit többet kell majd várniuk a helyszínen. A szeptember 1-től induló bővített, 1 órás, személyes vagy tabletes digitális tárlatvezetésekre már itt a weboldalon is jegyet tud venni. Jegyvásárlás A szeptemberi időpontok fokozatosan válnak elérhetővé. A jegyek árából az I. kerületiek 50%-os kedvezményre jogosultak.
Oldaltérkép A története A kiállítás Jegyinformáció Aktualitások Kapcsolat Lábléc Impresszum Adatkezelési tájékoztató Elérhetőségek 1014 Budapest, Szent György tér 2. Oroszlános udvar [email protected] Nyitvatartás Hétfő: Zárva Kedd: 10:00 - 18:00 Szerda: Csütörtök: Péntek: Szombat: Vasárnap: (Utolsó belépés 17:00-tól) Részletek a Jegyinformációk oldalon. Hírlevél-feliratkozás Iratkozzon fel hírlevelünkre, és tudjon meg mindent az újjászülető Szent István-teremről! A hírlevélre való feliratkozás előtt megismertem az adatkezelési tájékoztatót.
450 éve született Claudio Monteverdi, aki ugyan nem büszkélkedhet az első operaszerző címével, de azzal igen, hogy négy évszázad elteltével csak az övére emlékezünk. 1607-ben megszületett az Orfeo, de hogy ez lenne a műfaj első képviselője, nem több legendánál. Egyébként sem úgy megy a (nyugati) kultúrában, hogy valaki leül, és megteremt egy teljesen eredeti dolgot. Vegyük Bach jólhangolt zongoráját: a Wohltemperiertes Klavier (1722) előtt már készültek olyan művek, melyek mind a 24 hangnemből tartalmaznak egy-egy prelúdiumot és fúgát. Ilyenek voltak Giacomo Gorzanis passamezzói és saltarellói (1567) és Daniel Croner orgonadarabjai (1682). Sőt, még Beethovent is beelőzte egy feledhető, de ötletgazdag zeneszerző, Peter von Winter, aki már 1814-ben (tíz évvel a Kilencedik előtt) írt egy Csataszimfóniá t, melyben kórus és zenekar játszik. Claudio Monteverdi Nem rombolom tovább a mítoszokat, de olyan zeneszerzők reputációját, mint Bach, Beethoven vagy Monteverdi, nem is lehet lerombolni. Az is csupán hiedelem, hogy az opera őse az ókori görög tragédia.
Az Erkel Színház, Népopera néven 1911. december 7-én nyitotta meg kapuit. A többször is átalakított épület 1951 óta a Magyar Állami Operaház második játszóhelyeként funkcionál. Kis-Bayreuth-nak szánták: 1911-ben a fővárostól kapott ajándéktelken épült röpke kilenc hónap alatt Magyarország, sőt Közép-Európa máig legnagyobb ültetett nézőterű színháza, az akkori nevén Népopera Jakab Dezső, Komor Marcell és Márkus Géza építészek közös terve alapján. Az 1911 decemberével megindult első évad klasszikus operákat ( Rigoletto, Traviata, A trubadúr), kortárs művet ( Quo vadis? ) és operettet ( A corneville-i harangok) egyaránt kínált, és vendégszerepelt Gyagilev Orosz Balettje, illetve a Lehár-művel érkező Theater and der Wien. Az évadot imponáló, s csaknem teljes Wagner-ciklus zárta, az Operaház sok jeles énekesének részvételével. Wagnerhez kapcsolódik az első évek legfontosabb és valósággal világraszóló produkciója is: a harmincéves játszási tilalom alól felszabaduló Parsifal valószínűleg legelső Bayreuthon kívüli előadása – rögtön a lejárat másnapján, 1914. január 1-jén a később világhírűvé vált karmester, Reiner Frigyes vezényletével.
1884. szeptember 27-én adták át csaknem tíz év építést követően az első és azóta is egyetlen magyar operaházat, amelynek megvalósítása mindent egybevetve másfél évtizedig tartott. Építésében (a Fővárosi Közmunkások Tanácsának hazafias megkötése szerint) csak magyar mesterek, magyar technológiával, magyar alapanyagokból dolgozhattak – csekély számú kivétellel. Ybl Miklós neoreneszánsz alkotása azonnal Budapest meghatározó épületévé vált, mai napig a második leglátogatottabb és legfontosabb reprezentatív középület a Parlament után. A színházterem 1236 néző befogadására képes, méretével a felső kategóriás operaházak között foglal helyet. Itt található Magyarország legnagyobb seccója: a terem mennyezetén 45 méter kerületű alkotásban festette meg a Zene apoteózisát Lotz Károly, de más tereiben is kiváló magyar művészek dolgoztak, egyidejűleg: Székely Bertalan, Than Mór, Feszty Árpád és Vastagh György. Leghíresebb fellépő vendége Enrico Caruso volt, számos magyar mű ősbemutatója zajlott e történelmi falak között (Kékszakállú, Háry, Székely fonó, Fából faragott királyfi, Pomádé, Vérnász, C'est la guerre, Mario) Utolsó felújítására 1980 és 84 között került sor.
Munkát vállaltam a Csokonai Színház énekkarában, és az első komoly visszacsatolás az volt, amikor Kocsár Balázs karmester úr és Vidnyánszky Attila, a színház akkori igazgatója bizalmat szavaztak nekem, és A végzet hatalma című darabban megkaptam Melitone szerepét. Két áriában és egy duettben is meg tudtam magam mutatni. Szerencsémre ezt az előadást hoztuk a Nyári Zenei Fesztiválra az Operaházba, így ott is felfigyeltek az alakításomra, nagy sikerem volt. Fodor Beatrix és Haja Zsolt Forrás: az Operaház Facebook oldala Mekkora változást jelentett elköltözni Debrecenből, ahol nemrég Az év művészének jelölték, és az Operába szerződni, Budapestre? A Magyar Állami Operaház Magyarországon a legek legje. Ha oda meghívnak valakit, aki ezzel a pályával akar foglalkozni, ennek a műfajnak a szerelmese, nem kérdés, hogy azonnal eleget tesz a felkérésnek. Így voltam ezzel én is. Sokként ért a megtiszteltetés, ugyanis egyből a bariton operairodalom egyik csúcsát, A sevillai borbély címszerepét, illetve a Carmen torreádorát, Escamillót énekelhettem.
A címet készen kapták, hogy kezdték el feltölteni tartalommal? Péternek már volt tapasztalata zenei stand-upokkal a Zenegyűlölő c. műsora miatt, melynek már a 2. 0-ás verziója volt látható az Erkel Színházban. Én pedig már annyit megtanultam az opera műfajáról, hogy mindketten belülről tudtunk rátekinteni a témára, ízekre szedtünk, egyenként boncolgattunk mindenféle ötletet: az egész jelenséget, a dramaturgiát, az egyes operai zsánereket, az operai művészeket és természetesen az adott darabot, ami a Krampácsolók napján lesz látható. Ezek összetételével kerültek ki az egy-egy órás műsorok, amelyeken Dénes István zongoraművész kísér majd minket, de nem csak zenével, ötletekkel is hozzájárul az estekhez. Mi a próbákon eddig nagyon jól szórakoztunk, reméljük, hogy a nézőknek is nagy nevetésben lesz részük! Szerző: Szabó Zoé Júlia