Több képzés esetében is 400 pont felett kellett teljesíteniük a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre felvételizőknek - derült ki a felsőoktatási felvételi ponthatárok szerda esti kihirdetésekor. Az intézmény öt karára idén összesen több mint 12 ezer jelentkezés érkezett, ebből 4440 volt az első helyes jelentkezők száma. Közülük az idei általános felsőoktatási felvételi eljárás eredményeképpen 1785-an kezdhetik meg az NKE-n a következő tanévet. Az NKE képzései közül idén is a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar (NETK) két államilag támogatott, nappali munkarendű alapképzési szakjára volt a legnehezebb bejutni. Legalább 435 pontra volt szükség a nemzetközi igazgatási, és 443 pontra a nemzetközi biztonság- és védelempolitikai szakon a tanulmányok megkezdéséhez. A 2015-től működő kar felvételi követelményeit idén összesen 297-en teljesítették. A Rendészettudományi Kar (RTK) nappali alapképzései közül a bűnügyi alapképzési szak bűnüldözési és gazdasági nyomozó szakirányaira is nehezen lehetett bekerülni: előbbihez 404, utóbbihoz 385 pontot kellett szerezniük a felvételizőknek.
2020. 04. 17:15 Tech Meglepő új kutatás jött a magyar facebookozókról A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézetének új közép-európai kutatása szerint Magyarországon több mint domináns szerepe van a Facebooknak: az itt élők mintha nem is ismernének más oldalakat. A ránk jellemző internethasználatról is kiderült pár érdekesség. 2020. szeptember. 24. 11:11 Újra milliárdokat kap fejlesztésre a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Az intézménnyel hagyományosan bőkezűen bánik az állam. 2020. 21:06 Kiürítik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyik kollégiumát Az NKE kollégiumában csak a külföldiek és a karanténba kerültek maradhatnak. 2020. 19:15 A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen is megjelent a koronavírus, 35 diák karanténban van A hírek szerint több diák is produkál tüneteket, mégsem teszteli le őket senki. 2020. 12:13 MTI Kult Már a közszolgálati egyetemen képzik a közmédiásokat Arról nem szól a hír, hogy valódi szakmát vagy amolyan MTVA-fajtát akarnak-e oktatni. 2020. június.
Nem távoznak továbbá a kollégiumból a tüneteket vagy pozitív tesztet produkáló hallgatók valószínűsíthető kontaktjai sem, akik a hét elejétől önkéntes karanténban vannak kollégiumi szobájukban elkülönítve. A most otthonaikba távozó kollégisták nagy valószínűséggel nem érintkezhettek vírusgazdával - írták a Magyar Hangnak. Az egyetem szerint a hazaküldött hallgatók nem jelentenek veszélyt a hozzátartozóikra, mert a kollégisták döntő része otthon töltötte a gólyanapok utáni hétvégét.
2018. 10. 07:45 Nem várt helyről kapott kritikát a kormány sajtószabadság-ügyben A KSH és a közszolgálati egyetem által összerakott Jó Állam jelentésben is figyelmeztetik Orbánékat a sajtószabadság fontosságára.
Az itt közzétett adatok a 2020. szeptemberben induló (pótfelvételi) felsőoktatási képzések hivatalos ponthatárai. A közölt adatok idézése, átvétele esetén az Oktatási Hivatalt forrásként fel kell tüntetni. A ponthatárok téves megjelentetése esetén a felelősség a közzétevőt terheli. A másutt történő megjelenések során előforduló hibákért az Oktatási Hivatal nem vállal felelősséget.
A szakember rávilágított, hogy a Nagy Imre-perről leválasztott Szilágyi József-per volt az egyetlen, amelynek során a jogász vádlott Kádár János 1956-os szerepét is szóba hozta, illetve megkérdőjelezte a Vida Ferenc által vezetett bíróság legitimitását. A szociológus kitért arra, hogy Kádár Jánosnak 1957 elejéig nem volt tényleges hatalma, ekkor Szerov és Konyev marsall volt Magyarország tényleges irányítója, a megyék élén pedig szovjet katonai kormányzók álltak. Háromszoros rekordot is tart Horváth János, aki legyőzte Kádár Jánost - Blikk. Ugyanígy a magyar munkáspártot és annak legfőbb vezetését szovjet küldöttek, emisszionáriusok - Malenkov és Szuszlov - irányították, ám a pert befolyásoló intézkedéseket nem tettek. Hanák Gábor történész arról beszélt, hogy a Nagy Imre-per korábbi bírója, Radó Zoltán még 1958. február 6-án, a tárgyalások második napján sem tudott arról, hogy leváltják erről a tisztségéről és a pert elhalasztják. Szilágyi Józsefnek pedig azért kellett meghalnia, mert a február 6-án elrendelt pótnyomozás ellen tiltakozott, nem ismerte el annak jogosságát.
Huszár Tibor szerint amúgy is Kádár jellemét meghatározták az egymásra épülő frusztrációk, szégyenek, már a nehéz gyerekkorral, az apa nélküli léttel kezdődően. Kádár még harmincéves korában is egy ágyban aludt az öccsével. Az anya nem értette, ellenezte János kommunista ambícióit, szégyellte, hogy a fia börtönben ült, rendőri felügyelet alatt állt akkor is, ha szabadlábon volt, ezért a szakmájában sem dolgozhatott. Kádár a világháború alatt három évet illegalitásban töltött, ekkor egyáltalán nem találkozhatott az anyjával. A felszabadulás után, már komoly pártpozíciókban is együtt élt az anyjával. Kádár jános élève ducobu. Jenő öccse 1948-ban egy baleset következtében meghalt. Kádár annyira ragaszkodott az akkor már rossz állapotban lévő anyához, hogy nem is nősült meg, amíg élt. "Nekem van egy anyám, aki nagyon primitív asszony. Én nem teszek ki egy nőt sem annak, hogy az ő szeszélyeit, gorombaságát elviselje. De őt sem teszem ki annak, akárki is az a nő, hogy anyámat egzecírozza, mert az anyám" – emlékszik vissza Aczél György Kádár magyarázatára, miért nem nősül meg.
Az Igazság belső munkatársa (1968–74), a napilapnál töltött idő ugyancsak nyomot hagyott írásművészetén: itt alakult ki szabadvers-igényű, inkább sejtető, mint kifejtő-részletező, a szabványpublicisztikán, hírfejműfajon túlmutató rövid prózája, melyben az élet és természet örök dolgait s a változó emberi világot költői beleérzéssel rögzítette. 1974-ben a Napsugár szerkesztője; a gyermekköltészetre új munkahelye irányította rá figyelmét. Egy írónő modellt áll, avagy ki volt Kádár Erzsébet? – kultúra.hu. Első versét az Utunkban közölte, első kötete (A vályúfaragó) a Forrás könyvsorozatban jelent meg 1965-ben, a kezdeti költői lépéseit egyengető Salamon László előszavával. Indulására a pályatársak közül sokan felfigyeltek ( Szilágyi Domokos, Bálint Tibor, Páskándi Géza, Szász János, Pusztai János). Az erdélyi tájköltészet legjobb hagyományait folytatva, nem a pittoreszk elemek megragadására törekedett, hanem a mélyen átélt lírai pillanatot fejezi ki kevés eszközzel, olykor szinte eszköztelenül. A leírás helyét a lírai megnevezés veszi át, ember és táj, környezet egyetlen tárggyá (verstárggyá) olvad össze.