Szávai Viktória lábon kihordott harminc Weöres Sándor-verset. We(öres) Love You. A Jászai-díjas színésznő évek óta szabadúszó, sikeres sorozatok (Mintaapák, például) és sikeres mozifilmek (BÚÉK, például) szereplője. Korábban a Radnóti Színház társulatának tagja volt, a színpadon eljátszotta a klasszikus női szerepeket. Weöres-estje is egy radnótis darab, 2014 óta játssza, és most már teljesen az övé. Eredetileg a színház Irodallam című vállalkozásába sorolt be, amelyben a Radnóti művészei önálló esteken ölelkeztették a költészetet a zenével. Szávai victoria adorjáni blint -. (Nagyjából egy éve, ugyanitt, Adorjáni Bálint ugyanebből a radnótis "alomból" adta elő Szabó Lőrinc válogatott verseit, zongorakísérettel. ) Ilyen műfaj, hogy versmondás, ma már nincs, mondta az előadás utáni beszélgetésben Szávai Viktória. Ismer olyan kollégákat, akik a színpadon lazák, lehengerlőek, de a versmondástól rettegnek. Számára ez a művészien megbolondított versmaraton egy misszió. Sokan vagyunk kevesen, s ha majd a líra napvilága ragyog be minden lélek ablakán, akkor, igen, és ilyen figyelemre méltó misszionáriusok kellenek, mint Viktória királynő, ez a póz jön be legjobban a szívnek.
A püspök azt vallja, hogy a politikai pártok és az egyház között azért van szükség távolságtartásra, hogy az egyház mindig "tisztán tudjon kritikus magatartást gyakorolni". Szerinte az embereket tájékoztatni kell, és bizonyos értékek mentén a politikának irányt is kell szabni, hiszen "mi magunk is választók és politikafogyasztók vagyunk". A színésznő. A püspök szerint az egyház most is azt mondja hangsúlyosan, hogy minden embernek felelőssége részt venni a választáson. Nem megoldás az, ha nem megyünk el szavazni "ilyen vagy olyan ürüggyel", mivel, ha azt akarjuk, hogy a magyar közösség képviselve legyen az országos vagy regionális politikában, akkor szavazni kell. Adorjáni Dezső Zoltán emellett a politikusokkal szemben is fogalmazott meg kritikát. Szerinte, ahogy az egyháznak is mindig foglalkoznia kell a hívekkel – nem csak karácsonyra készülve –, úgy a politikusoknak is ezt kell tenni, és nem "kampány előtt három héttel kell elindulni", és meggyőzni az embereket. Véleménye szerint a politikusi élet nyilvános élet, örök kampány, a politikusoknak is az emberek között kell lenniük, őket szolgálniuk, és meg kell oldaniuk az ő gondjaikat, másképp hiteltelenné válnak.
(Ez utóbbi az est egyik legerőteljesebb produkciója volt, hatalmas energiával és szenvedéllyel volt tele. ) A Luxemburg grófja Polkatáncos át Vásári Mónika és Dézsy Szabó Gábor énekelte, ezt egy újabb különleges előadás követte: Hacsaturján Kardtánc át láthattuk a balettkar előadásában (koreográfia: Apáti Bence és Lénárt Gábor). A 18 éve töretlen sikerrel futó Mágnás Miska operettből a Csincsalavér t Oláh Barbara, Nagy Lóránt és Oláh Tibor adta elő. A felvonás vége felé közeledve újabb különlegességgel szolgáltak a nézőnek: két szám erejéig "generációk találkozásának" lehettünk tanúi. Szávai victoria adorjáni blint video. A Marica grófnő ből a Szép város, Kolozsvár t Zsadon Andrea és Szolnoki Tibor, valamint Kékkovács Mara és Kiss Zoltán énekelte, míg a Messze a nagy erdő t (Lehár: Cigányszerelem) Frankó Tünde és Lukács Anita adta elő. A fináléban az összes szólista színpadra lépett, tőlük a Csárdáskirálynő ből a Jaj, mamám ( Húzzad csak kivilágos virradatig) című slágert hallhattuk. A gálaest musicalblokkját a Vámpírok bálja főslágere vezette fel: a Teljes a sötét et Kardffy Aisha és Langer Soma adta elő.
A kazakok egyik mondája szerint egy pusztába menekült asszony egy "uhutól" ikreket fogan, akiknek leszármazottai nemzetségük nagyrabecsült ősei lesznek. Az egyiptomi Íziszt is a "bá-madár" – lélekmadár – árnyékolja be, hogy megszülessen Ozirisz. Miről szól az Emese álma monda? Levedi törzsterületén – a Fekete-tenger északnyugati részén, a Meotisz vidékén – az onogur magyarokra, illetve a szavárd hunokra súlyos megpróbáltatások nehezedtek. A magyarok ősei azonban nem adták föl reményüket, hanem bíztak a Magyarok Istenében, akiről tudták, hogy majd egyszer újra összekovácsolja népüket és egy nagy uralkodó vezetésével visszafoglalhatják Atilla ősi birodalmát, a Kárpát-medencét. Ügek nagyfejedelem uralkodása idején a kazár birodalom hanyatlásnak indult; a főtáltos azonban megjósolta, hogy a tudás népére rövidesen dicső kor hajnalodik. A jóslatot követő éjszakán a Mágóg király nemzetségéből származó Ügek (Ügyek) feleségének, Önedbelia vezér lányának – Emesének – álmában megjelent Isten szent madara, a turulmadár.
Emese álma – az álom lehetséges értelmezései Több teória is él egymás mellett párhuzamosan arról, mit is jelenthetett tulajdonképpen a turul üzenete Emese számára. Mindkettő esetében kulcsszereplőnk a turul, ez a jellegzetesen magyar, mondabeli csodamadár (az Árpád-házi fejedelemség címermadara). Az egyik, a samanisztikus megközelítés szerint maga az álombeli turulmadár ejtette Emesét teherbe. Ezt azonban többen cáfolják, többek között azzal érvelve, hogy a magyar ősi vallás ennél azért magasabb szinten állt. A másik értelmezés a madár hírhozó, védőszellem szerepét emeli ki. E szerint a madár eleve csak már várandós asszonyok álmaiban jelenik meg, ezzel jósolva meg az újszülött érkezését. Ez a jövevény pedig fiú lesz, aki el fogja vezetni népét egy új földre, ahol leszármazottai dicső királyok lesznek. Így adta hírül Emesének és családjának, fiuk születését, akit Álmosnak neveztek el. A fiú nevével kapcsolatban is kétféle elképzelés van. Az egyik szövegváltozat (Anonymus) szerint az egyik lehetséges ok az, hogy "álmos" szó latinul "szent"-et jelent.
Igaz, az égi fény újjászületésének napján a főtáltos már megjósolta, hogy a tudás népére rövidesen egy dicső kor hajnalodik, amikor minden magyar emelt fővel nézhet a jövőbe. Emese álma (Kurinszky Kata) A jóslatot követő éjszakán Ügek felesége, a jóságos és kegyes nagyasszonynak, Emesének megjelent álmában Isten szent madara, a Turulmadár. Alakja mintha Emese bársonyos, acélkékes hajából szövődött volna, s mellén egy emberi arc vonásai rajzolódtak ki. Emese mélyen meghajolt, fejét lassan fölemelte, és szelíd szemét az ég küldöttére vetette. Valami különös, fenséges érzés és nyugalom hatotta át egész lényét. A Turul alakja ekkor mennyei fénnyé változott, és így szólt Emeséhez Isten követe: – Néped a megpróbáltatások éveit méltóságosan viselte. Istenét soha nem hagyta el. Ezért az Úr kegyelméből fiad születik, ő és utódai dicső uralkodói lesznek népednek. Ez Isten akarata. A Turulmadár ekkor nagy sebességgel elszállt, és beolvadt a csillagok sziporkázó fényébe. Emese felébredt. – Felébresztem Ügeket, – gondolta.
Atilla nagykirály birodalmának széthullása után a súlyos megpróbáltatások évei nehezedtek a hun és a testvér magyar népre. Némelyek feltehetően hódoltságba, mások függőségbe kerültek. Nagy volt a szomorúság a szabadsághoz és uralkodáshoz szokott őseink szívében. Reményüket mégsem adták föl. Bíztak a magyarok Istenében! Bíztak abban, hogy Isten akaratából jön majd egy uralkodó, aki ismét eggyé kovácsolja a hun-magyar népet, és vezetésével visszafoglalják őseik földjét, Pannóniát, ahol újra boldogan és szabadon élhetnek. Emlegették is folyvást Isten ostorát, kinek fél világ hódolt. Az ő kardja előtt bizony minden nép meghajolt. Az eszes és kiváló hadvezér, Ügek nagyfejedelem uralkodása alatt a Mindenható mintha lemosolygott volna népére. A kazár birodalom hanyatlásnak indult, és a birodalom határain belül élő testvérnépek függősége meglazult. A testvérnépek egyesítésének ideje azonban még nem jött el. Ami nemcsak a teljes függetlenséget, hanem a régi dicsőség és hatalom visszaállítását jelentette volna.
Megtanult lovat pányvázni, vágtató ló hátáról vadat nyilazni, értett a pásztorkodás minden csínjához, és futárszolgálatot végzett szükség esetén, vadászhatott egyedül, és a csatában apja fegyverét hordozta. A csaták egyre gyakoribbak lettek a síkságon, míg végül is hozzá tartoztak az élethez. A régi jó idők elteltek már, amikor mindenki számára volt bőven hely a nagy síkságon, s csak kalandra vágyó legények portyáztak csatát keresve. Népek és nyájak megsokasodtak, s harc döntötte el, hogy ki él meg és ki nem. A gyöngébb törzseket észak felé szorították föl az erősebbek, ahol rövidebb volt a nyár és szigorúbb a tél s az élet nehezebb. Pásztorkodó népek számára mindég a váratlan ráütés volt a legnagyobb veszedelem. A nyílt mezők nem nyújtottak menedékhelyet. Porfelhő jelent meg az ég alján valahol, s még a birkán lovagló kisgyermek is tudta, hogy csak veszedelmet jelenthetett. Abban az időben a besenyők voltak a magyarok legádázabb ellenségei. Ez a harcias rokonnép kelet felől nyomult nyugatnak a nagy síkságon, akárcsak századokkal azelőtt a hunok meg a magyarok tették.