A Hernádon, a Lehel utcában élők mostantól elmondhatják, az ország közepét jelentik, ettől az utcától ugyanis alig néhány száz méterre található az új középpont. A történelmi Magyarország középpontját is kijelölték egyébként, ám azt még régebben, az 1880-as években. Ez a pont Szarvas mellett található és egy malom jelzi pontos helyét a szarvasi Holt-Kőrös partján. A fentieken felbuzdulva mi is felkerestük Dr. Telbisz Tamást, hogy számolja ki nekünk, hol van Székesfehérvár és Fejér megye középpontja. Az eredmény pedig a jövő héten megjelenő cikkünkből ki is fog derülni.
Egy taxis tette fel a kérdést, hol van Budapest mértani közepe, teljesen oda nem illő szövegkörnyezetben, de a taxisok már csak ilyenek, ezért szeretjük őket. A kérdésre a válasz az, hogy Kőbányán, 1950-ben az úgynevezett Nagy-Budapest megalakulásával került a X. kerületbe Budapest mértani közepe. Kőbánya Óhegy városrészénél található Martinovics térre esik egészen pontosan.
József) és öccse, Lipót főherceg (a későbbi II. Lipót császár) is meglátogattak. Európa közepe – Fotó: Barna Béla A templom mellett áll egy kőtömb, melyen a következő felirat olvasható: "Stred Európy". A turistatérképen a Szt. János templom mellett szintén egy felirat: "Geograficky stred Európy". Ez pedig annyit tesz, Európa földrajzi középpontja. Iránytábla Európa közepén, rajta egy Csámborgó levonóval – Fotó: Barna Béla Eltúráztunk hát Európa közepéig (GPS: N48°44'38" E18°54'48"), amely nem máshol van, mint Körmöcbányától néhány kilométerre északra, a Körmöci-hegységben – legalábbis a szlovák geográfusok szerint. 2004 májusában ugyanis vita alakult ki, hogy hol van az új, 25 tagú Európai Unió mértani középpontja: a Francia Geográfiai Intézet szerint a Bonn melletti Kleinmaischeid Európa közepe, Németh Bálint térképész pedig a Berlin melletti Golzow-ot tartja annak. Magának az egész Európai kontinensnek a geográfiai középpontja a francia földrajztudósok szerint a litván főváros, Vilnius közelében rejlik.
Mi az, hogy kicsi? Magyarország nem kicsi. Kína nagy. Birodalmak jöttek és mentek, Magyarország pedig ma is létezik. Hol van Perzsia? Róma? Hol a hatalmas Hunnia, Kazária, a nagy hírű Bizánc? Hol a Német-római Császárság? Hová tűnt az oszmán törökök szörnyállama? Hol a Szovjetunió, Lenin, Sztálin, Hruscsov és Brezs-nyev ázsiai birodalma? De Magyarország és Kína létezik. Ha nem tudnák, rokonok vagyunk. Apropó! Tudják, hogy galápagos spanyolul óriásteknőcöt jelent? A spanyol konkvisztádorok – különben gyilkos szentfazék volt mindahány – még olyan hatalmas teknőckolóniákkal találkoztak a szigeteken, hogy kivételesen nem a Szent Hitről, a Szent Keresztről, a Szentlélekről vagy a szeplőtelen fogantatásról, hanem a nagy testű páncélosokról nevezték el a szigeteket. Gyorsan rájöttek, hogy a teknőcleves ízletes eledel, aztán azt az ostobaságot is elterjesztették, hogy ha a teknőspáncél porát rumba vagy borsófőzelékbe keverve elfogyasztják, a fehér bőrű európai vénembereknek újra feláll a petyhüdt, ólomszürke farkuk.
Később kiderült, a valódi középpont picit arrébb, 3200 méterrel a jeltoronytól található, méghozzá egy laktanya területén. Mivel ott értelemszerűen nem lehet emlékhelyet kialakítani, nem bántották az eredeti számítást, maradt a jeltorony, mint Magyarország földrajzi középpontja. A portál e témával kívánt foglalkozni, mikor Dr. Telbisz Tamás újra elvégezte a bonyolult és hosszadalmas számításokat a legmodernebb térinformatikai vizsgálati módszereket felhasználva. És jött a meglepetés, Magyarország súlypontja (a földrajzi középpontot úgy kell értelmezni, hogy ha hazánk térképét felfüggesztenénk azon a ponton, akkor teljesen vízszintes maradna) egészen máshol van, mint eddig hittük! Egészen pontosan a jeltoronytól nyugat-délnyugati irányban 8400, a laktanyában található, az eddig valósnak hitt ponttól pedig 5500 méterre. Az új, Magyarország középpontját jelentő hely ráadásul közigazgatásilag már nem is Pusztavacson, hanem Hernádon található, az északi szélesség 47 fok 10 perc (egész pontosan 47, 168462 fok) és a keleti hosszúság 19, 24 perc (egészen pontosan 19, 395633 fok) metszéspontján.
Ugyanakkor 1887-ben az Osztrák-Magyar Monarchia Térképészeti Intézete kontinensünk széleit érintő hosszúsági és szélességi körök felezővonalainak metszéspontjaként határozták meg Európa közepét: ez az obeliszkkel megjelölt pont a mai Kárpátalján található, a Tisza partján, Aknaszlatina és Rahó között Terebesfehérpatak ( Gyilove) határában, egy völgyben húzódó kocsiút szélén (koordinátái: északi szélesség 48° 30′ és keleti hosszúság 23° 23′). Tovább árnyalja a helyzetet, hogy 1992-ben végzett mérési adatok alapján Európa mértani közepe a zempléni Tállya községben található. A szlovák geográfusok ugyancsak 1992-es mérések alapján tartják Európa közepének Körmöcbánya környékét. A cikkíró nem akar igazságot tenni, csak megmutatta, hogy Európa egyik közepén milyen jót is lehet kirándulni. A Borbála-út jelvénye Ráadásul újdonság, hogy az itt leírt összes helyszínen (Görgey-alagút, Európa közepe és Körmöcbánya) keresztülmegy egy tematikus út, a nemrégiben kijelölt Borbála út ( Barborska Cesta).
Ezért e helyezések meghatározása a következők szerint történt: több szerzett pont, jobb gólkülönbség, több szerzett gól, nemzetnév. A hazai csapat eltérő háttérszínnel kiemelve. Az 1938-as labdarúgó-világbajnokságon részt vevő országok helyezései Helyezés Nemzet M Gy D V G+ G– Gk P Arany 11 +6 Ezüst 15 +10 Bronz 14 +3 4. 9 +2 A negyeddöntőben estek ki 5. 6. 7. 12 –7 8. A nyolcaddöntőben estek ki 9. –1 10. –2 11. 12. 13. 14. –3 15. –6 Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] 1938 FIFA World Cup France. Wikizero - 1938-as labdarúgó-világbajnokság (döntő). [2019. június 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 20. ) World Cup 1938. )
Az 1938-as torna a magyar csapat második Vb részvétele volt, válogatottunk először 1934-ben, Olaszországban szerepelhetett foci világbajnokságon. Akkor az első körben, a magyar válogatott első világbajnoki mérkőzésén, Nápolyban, 1934. május 27-én 4-2 arányban verte Egyiptomot Nádas Ödön együttese, ám négy nappal később, a második körben (Bolognában), a legjobb nyolc között Ausztria búcsúztatott minket (2-1). 1938. június 5-én Reimsben kezdődött a magyar diadalmenet: 6-0 arányban lemostuk Holland-Kelet Indiát, egy héttel később Lille-ben egy, az ázsiaiaknál már jóval erősebb ellenfél, Svájc sem tudott ellenállni Dietz Károly csapatának (2 – 0). Június 16-án Párizsban, a legjobb négy között a magyar edző (Nagy József) által irányított svédek sem bizonyultak nehéz ellenfélnek, s bár már az első percben bevették Szabó Antal kapuját, de utána ötöt – valójában csak négyet, mert egy öngól is volt – vágtunk nekik (ebből kettőt Zsengellér Gyula, egyet Titkos Pál és Sárosi György). A svédek legyőzése után következhetett a döntő, Párizsban, az Olimpiai Stadionban (Colombes, 1928-tól Yves du Manoir stadion), 1938. Italy - Hungary 4 : 2, 1938.06.19. (photos, data) • Világbajnokság 1938, Franciaország, döntő • Magyarfutball.hu. június 19-én, 45 ezer néző előtt a címvédő Olaszországgal találkozott a magyar csapat, és 4 – 2-es vereséget szenvedett (a 8. percben Titkos Pál még egyenlített, a 70. percben Sárosi György visszahozta a magyar reményeket, 3-2-re módosítva az eredményt, de Silvio Piola a 82. percben megadta a kegyelemdöfést).