Eredeti cím: Girl with a Pearl Earring Műfajok Dráma, Románc Stáblista Szinopszis A tizenhét éves Griet (Scarlett Johansson) édesapja megvakul egy kemence felrobbanásánál, ezért a lány kénytelen cselédnek szegõdni a festõ, Johannes Vermeer (Colin Firth) családjához. A lány kortalan szépsége felkelti a festõművész érdeklõdését, és bár neveltetésük és társadalmi helyzetük gyökeresen más, a mester észreveszi Griet ösztönös tehetségét, és fokozatosan beavatja õt művészetének titokzatos világába. Amikor anyósa, Maria Thins (Judy Parfitt) észreveszi, hogy Griet lett Vermeer múzsája, veszedelmes döntést hoz. Leány gyöngy fülbevalóval adatfolyam: hol látható online? Folyamatosan próbáljuk új szolgáltatókkal bővíteni a kínálatunkat, de nem találtunk online ajánlatot a(z) "Leány gyöngy fülbevalóval" tartalomhoz. Kérjük, térjen vissza hamarosan, és ellenőrizze, hogy megjelent-e valami újdonság.. Hasonló a Leány gyöngy fülbevalóval
Színes, angol, luxemburgi, 100 perc, 2003 Magyar cím Leány gyöngy fülbevalóval Eredeti cím Girl with a Pearl Earring Rendező Író Forgatókönyvíró Szereplők Operatőr Vágó Zene Díszlettervező Jelmeztervező Producer Gyártó Történet Delft, Hollandia, 1665. A tizenhét éves Griet édesapja megvakul egy kemence felrobbanásánál, ezért a lány kénytelen elmenni dolgozni, hogy eltartsa családját. Cseléd lesz Johannes Vermeer családjánál, és lassan felkelti a festőművész érdeklődését. Bár neveltetésük és társadalmi helyzetük gyökeresen más, a mester észreveszi Griet ösztönös tehetségét, és fokozatosan beavatja őt művészetének titokzatos világába. Vermeer a tökélynél soha nem adja alább, ezért előfordul, hogy hónapokig készül egy-egy festménye. Nehéz természetű anyósa, Maria Thins nehezen tudja fenntartani a család fényűző életszínvonalát, hiszen a lassan készülő művek nem hoznak elegendő pénzt. Amikor Maria észreveszi, hogy Griet lett Vermeer múzsája, veszedelmes döntést hoz: nem gátolja a kapcsolat kibontakozását... Ezt írtuk a filmről: Vermeer és a mozi Film és festészet kapcsolatáról általánosságban beszélni bizonyos értelemben nem más, mint egy archeológiai kutatás.
Ezzel tulajdonképpen a festmény egyszerre válik eggyé a környezetével, nincsenek korlátai, határai, ugyanakkor szépsége, a lány tekintete, az arcát megvilágító fény titka nem engedik másfelé tévedni a szemlélő pillantását. Ebben az értelemben véve nem végtelen kiterjeszkedés, de nagyon is céltudatos sűrítés áldozataivá válunk, a festmény, illetve az arc a tekintetek gyűjtőpontjává transzformálódik. Az esztétikai hatásmechanizmus kettőssége vagy még inkább kétértelműsége teremti meg tehát a csodát. Griet alakja ugyanakkor jól megírt szerep, és még nagyszerűbb a színészválasztás Scarlett Johansson személyében, aki erőteljesen, de nem erőlködve tartja fenn mindvégig a már említett ambiguitást. Griet társadalmi helyzete ellenére igazi hatalommal bír, és nem elsősorban Vermeer mester szexualitása felett. Mintha a titkot hordozná, ami Vermeer képein nyilvánvalóan jelen van, azt a természetét és eredetét tekintve megfejthetetlen ismeretanyagot/tudást, amelyiknek a festő minden bizonnyal birtokosa volt.
A film abban alkot(hat) maradandót, ahogyan Grietet következetesen a fény házaként jeleníti meg, a festményt látva pedig ez a vízió kellemes visszhangra talál bennünk. Ahol Griet megjelenik, ott a fény, melyet néha uszályként von maga után, mint amikor a mosókonyhába vele együtt tör be a kinti világ kékesfehér folyama, és egyesül a zárt térben fövő víz gőzével. (E kékes ragyogás tökéletes ellenpontja az aranyló sárga borostyánt idéző szappan, amelyet Griet a gőzölgő vízbe rak, ezzel mintegy előrevetítve későbbi, színek feletti hatalmát is). Vagy amikor már-már a szentképek áhítatát meghazudtoló módon megérkezik a víz hátán a sátáni romlottságot megtestesítő Van Ruijven házába, ahová magát a tisztaságot hozza, a feltáruló kapuk mögül vele együtt beáradó (dics)fénnyel. Griet különös viszonyban áll a műteremmel is. Első gesztusa a sötétítő ablaktáblák felvonása; így kap értelmet minden odabenn, a modellként szolgáló bábu, a bútorok, a púderpamacs az asztalon, és nem utolsósorban Griet maga, akinek első "képi" reprezentációja egy tükörkép, jellegzetesen vermeeri, fragmentált keretek játékának kiegészítőjeként, ahol a lány fehér főkötővel keretezett arca a tükörben még csak a bábu töredékes fejének az árnyéka lehet.
A bajt tetézi, hogy a tizenkét éves, gonosz kis Cornelia többet ért a dolgokból, mint amennyit kellene, féltékennyé válik, és elhatározza, hogy közbelép. A védtelen Griet azonban mások figyelmét is felhívja magára. Élénken érdeklődik iránta Pieter, a helyi hentes fia, valamint Van Ruijven, Vermeer dúsgazdag patrónusa is, akit erősen frusztrál, hogy nem tudja pénzért megvenni a festő feletti hatalmat. Ráadásul miközben Griet teljesen Vermeer bűvkörébe kerül, nem lehet biztos abban, hogy a mester ugyanígy érez iránta. Van Ruijven megérzi, milyen kapcsolat fűzi össze a mestert és a kis cselédet, ezért kajánul új képet rendel: Vermeer fessen önálló portrét Grietről. Így születik meg a világ egyik legszebb festménye – de milyen áron? Szereplők: Colin Firth, Scarlett Johansson, Tom Wilkinson, Judy Parfitt, Cillian Murphy, Essie Davis, Joanna Scanlan, Alakina Mann, Chris McHallem, Gabrielle Reidy, Rollo Weeks, Anna Popplewell, Melanie Meyfroid, Nathan Nepper Rendező: Peter Webber Író: Tracy Chevalier Forgatókönyv: Olivia Hetreed Operatőr: Eduardo Serra Vágó: Kate Evans Zene: Alexandre Desplat Producer: Andy Paterson, Anand Tucker Stúdió: Archer Street Productions, Delux Productions, Pathé Pictures International Forgalmazó: UIP Duna Film Hossz: 100 perc Korhatár: 12 éven aluliaknak nem ajánlott!
1784. május 11-én adta ki híres nyelvrendeletét II. József magyar király. Az uralkodó a rendeletben a latin helyett a németet tette hivatalos nyelvvé Magyarországon. Ennek értelmében a főkormányszékek 1784. november 1-jétől voltak kötelesek bevezetni a német nyelvű ügyintézést. A vármegyéknek és az igazságszolgáltatásnak 3 év múlva kellett teljesen áttérniük. Az iskolai oktatásban és a papnevelésben főtárgy lett a német nyelv. Hivatali és tanári állásba németül nem tudót ezentúl nem vehettek fel, azt pedig, aki a határidő lejártáig nem tanult meg ezen a nyelven, elbocsátották. A rendelet nagy felzúdulást váltott ki Magyarországon, jelentős mértékben hozzájárulva II. Hiába a nevezetes tollvonás, türelmi rendeletéhez halálos ágyán is ragaszkodott II. József » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. József és az ország viszonyának megromlásához. Többé-kevésbé ugyan sikerült végrehajtatni, de a megyék folyamatosan tiltakoztak, egyre inkább teret nyert és kibontakozott a magyar nyelvújító mozgalom. E rendeletet is visszavonta halálos ágyán az uralkodó. II. József nyelvrendelete (1784) [1] a) "[…] Ha a magyar nyelv Magyarországon és Erdélyben közönséges volna, úgy lehetne ezzel, az ország dolgaiban, a deák helyett közönségesen élni, de tudnivaló, hogy a német, az illíriainak egynehány neme és az oláh nyelvek majd szinte olyan szokásban vagynak, hogy eszerént a magyar nyelvet közönségesnek éppen nem lehessen tartani.
Magyarország a 18. században a Habsburg Birodalom része lett, de a magyar törvények szerint élnek. Bécsben: Magyar Kamara volt Pozsonyban:Helytartótanács önálló döntések hoztak feladatai: adó szedés rendeletek végrehajtása törvények betartása törvények betartatása Állandó császári -királyi hadsereg Helytartótanács: Pragmatica Santio: nőági örökösödés jog Birodalom egykézben amit 3. Károly ért el.
Jogot kaptak templomépítésre, de az épület bejárata nem nyílhatott közvetlenül az utcára, és nem lehetett sem tornya, sem harangja. Magyarországon II. József 1786-tól engedélyezte a tornyok építését és a harang használatát, 1788-tól pedig szabad volt a templom ajtaját is az utcára nyitni. A rendelet értelmében a vegyes házasságban született gyermekek közül a fiú követhette apja protestáns vallását (addig szüleik csak katolikus hitben nevelhették őket, ennek elfogadásáról a protestáns félnek ígérvényt, reverzálist kellett adnia). A protestáns lelkészek munkáját a katolikus püspökök immár nem ellenőrizhették, a nem katolikusok vallású keresztények is birtokolhattak ingatlanokat, polgár- és mesterjogot, elnyerhettek akadémiai fokozatot és hivatalt is vállalhattak. A türelmi pátens mellett József ugyancsak 1781-ben külön rendeletben szabályozta a zsidók helyzetét is. Mi volt II. József alsópapságot támogató rendelete?. Hiába volt VI. Piusz pápa 1782-es bécsi "fordított Canossa-járása", a katolikus egyházfő nem tudta rábírni a makacs császárt egyházi döntéseinek visszavonására.
Nincsen tehát más nyelv a német nyelven kívül, amelyet a deák helyett az ország dolgainak folytatására lehessen választani, amellyel tudniillik az egész monarchia, mind a hadi, mind pedig a polgári dolgokban él: minémű nagy hasznára szolgáljon az a közjónak, ha az egész monarchiában csak egy nyelv uralkodjék, azon folyjanak a törvényes dolgok, és ezáltal a monarchiának minden nemű részei minémű szorosan köttessenek öszve, lakosai pedig közelebb való atyafisággal egyesüljenek? II. József nyelvrendelete – Wikipédia. Akárki is átalláthatja, és Franciaországnak, Angliának és Muszkaországnak példái elég meggyőzhetik. […] "[…] Eszerént ezután senki, semmi tisztségre az igazságszolgáltatásban, a vármegyéken avagy a papi rend között nem fog felvétettetni, hanem csak aki németül tud […] a vármegyéknél egy esztendő, a kisebb papi és világi tiszteknél három esztendő múlva szentül meg kell tartani. […] Az ország gyűlésén, hogy mindenek németül folyjanak, kívánja őfelsége; s ezért három esztendő múlva oda követnek, aki németül nem tud, nem is küldethetik.
[…] Ezzel a kegyelmes rendelésével pedig Õfelsége nem szándékozik a nemzetek született nyelvét semmi módon eltörölni, vagy pedig hogy Magyarországon, hozzá tartozó tartományaiban és Erdélyben lakó különböző nemzetségek született nyelvekkel ne éljenek, és ahelyett más idegent tanuljanak, nem is az őfelsége maga könnyebbségéért, hanem ez egyedül ezen rendelésnek a vége: hogy azok, akik valami tisztségben akarnak lenni, az országot és a közjót illető dolgoknak folytatásában a deák nyelv helyett némettel éljenek, és ezt a nevedékeny ifjúság is a deák helyett tanulja. " b) "Édes magyarim! Ezen kegyelmes parancsolatnak, amint itt őfelsége is mondja, az oka az, hogy született magyar nyelvünk elhagyatott, ki nem palléroztatott és országainkban közönségessé nem tétetett. Régi eleink, magyar vérből származó királyaink, bár követték volna más országok példáját, és […] a deák helyett a magok nyelvét közönségessé tették volna […] e' sem volna akármely legszebb európai nyelvnél is alábbvaló […] azért reménykedhetünk mégis, hogy nétalán kedves maradékaink elhagyatott édes nyelvünket virágzóvá s közönségessé tehetik. "
Irodalom [ szerkesztés] Mitták Ferenc: Képes magyar história; Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., 2006 ISBN 978 963 596 629 5 Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ Dr. Nagy Mariann – Dr. Katus László: A Magyar Korona országainak nemzetiségei a 18–19. században – Források, 5. rész Források [ szerkesztés] Dr. Katus László: A Magyar Korona országainak nemzetiségei a 18-19. században – Források 5. rész: II. József nyelvrendelete (1784) Archiválva 2013. május 26-i dátummal a Wayback Machine -ben 1784. május 18. | A Helytartótanács kihirdeti II. József nyelvrendeletének második felét (Tarján M. Tamás írása a Rubiconline oldalán) Kétfejű sas – A Habsburg-uralom Magyarországon (1699–1790) Encyclopaedia Humana Hungarica 06.
2021. október 25. 18:58 MTI 240 éve, 1781. október 25-én adta ki II. József magyar király és német-római császár nagyhatású egyházpolitikai intézkedését, a türelmi rendeletet. A dokumentum 18 pontban biztosította a protestáns (evangélikus, református) és a görögkeleti (ortodox) vallásúaknak a magán vallásgyakorlatot. A türelmi rendelet szimbolikus ábrázolása Léonard Defrance festményén Az 1741-ben született József 1780. november 29-én édesanyja, Mária Terézia halála után vette át a Habsburg Birodalom irányítását. Reformelképzeléseit vehemensen, a kompromisszumokat elvetve igyekezett megvalósítani, a felvilágosult abszolutizmus szellemében rendeletekkel kormányzott – tíz év alatt összesen mintegy hatezret adott ki. A magyarországi rendek nem rokonszenveztek a "reformdiktatúrával", miként az is József ellen hangolta őket, hogy az uralkodó – bár nem volt magyarellenes – meg sem koronáztatta magát. A "kalapos király" – ahogy gúnyosan nevezték – lehetővé tette a nem katolikusok szabad vallásgyakorlását és feloszlatta a nem betegápoló vagy tanító szerzetesrendeket.