Elkészítése: A szalonnát apró kockára vágjuk, zsírjára sütjük, majd hozzáadjuk a kockára vágott csirkemellet is, és addig pirítjuk, míg szép aranybarna lesz. Ha a csirke megpirult, rádobjuk a reszelt fokhagymát, felöntjük az alaplével és a tejszínnel. Hozzáadjuk a tésztát, sózzuk, borsozzuk, és fedő alatt addig főzzük, míg a tészta megpuhul, a szaft pedig besűrűsödik. (Ez a két folyamat nálam egy időben történt meg, de ha esetleg a tészta még nem főne meg, löttyinthetünk hozzá egy kis vizet, hogy le ne égjen a tejszínes mártás. ) Amikor a tészta megpuhult, és a szaft is elnyerte a kívánt állagot, hozzáadjuk a felcsíkozott paprikát, és átforgatjuk. (Én nem szoktam a paprikával sokáig főzni, mert szeretem, ha roppan benne. ) Rászórjuk a reszelt sajtot, ezzel is elkeverjük, hogy a sajt megolvadjon, és petrezselyemmel megszórva, forrón tálaljuk. Tejszínes csirkemell penne tésztával ne. Jó étvágyat! Nézd meg videón is:
Tudom-tudom, ez egy újabb olasz tészta, de nincs mit tenni, a szerkesztőségben (és amúgy) is, IMÁDJUK az olasz pastát. :D Mint ahogy nálunk is vannak alap receptek, pl. káposztás, grízes, krumplis stb. az olaszoknál is, ilyen ez a tejszínes csirkés tagliatelle. Szuper egyszerű, úgyhogy nyugodtan próbáljátok ki:D Kipróbáltam, jóóó lett! 121 A tésztát sós vízben al dentére főzzük, leszűrjük. Egy serpenyőben az olívaolajon megpirítjuk a felszeletelt, sózott, borsozott csirkemellet és kivesszük. A visszamaradt zsiradékba belenyomjuk a fokhagymákat, elkeverjük, felöntjük a tejszínnel és lassú tűzön felforraljuk. Közben belereszeljük a parmezánt is és amikor már szép mártássá állt össze, akkor adjuk hozzá a tésztát és a felaprított petrezselymet. Tejszínes-zöldséges csirke penne tésztával | Nosalty. A sült csirkemellel tálaljuk.
Tejszín Büszkék vagyunk rá, hogy Magyarországra mi vezettük be a főzőtejszíneket a kilencvenes évek elején. Válaszd akár a főzőtejszínt, amivel még krémesebbé és lágyabbá teheted húsos, zöldséges ételeid, például egy jó pörköltet vagy egy finom levest, vagy használd a habtejszínt, amivel még különlegesebbé és ellenállhatatlanabbá teheted desszertjeid és süteményeid. Joghurt Ismerje meg a Parmalat natúr joghurtokat. Csirkemell tejszínes gombás szósszal | Nosalty. Bármely alkalomra talál megfelelőt a portfoliónkból, legyen az krémes jutalom a hétvégére vagy egy natúr joghurt a hétköznapi reggelire. Dolce Réteges krémjoghurt Önnek is fontos az egészségtudatos életmód? Krémesen lágy, gyümölcsréteges joghurtunk kizárólag természetes összetevőkből készült, hozzáadott cukrot, édesítőszert és tartósítószert nem tartalmaz, valamint rendkívül magas gyümölcstartalommal rendelkezik. Fogyassza bátran a nap bármelyik részében, ha egy ínycsiklandozó édességre vágyik, és engedje, hogy elvarázsolja Önt a gyümölcs mámora! Ivójoghurt Ivójoghurt termékcsaládunk sok, izgalmasabbnál izgalmasabb ízben kapható.
A kukoricás-csirkés-tejszínes penne még finomabb, ha a tejszínes habarás mellé snidlinges vagy natúr krémsajtot csempészel. A főtt tésztát olaj helyett készítheted vajjal, az íze így még finomabb, és a gyerekek is hamar eltüntetik. Ha egészségesebb köretre vágysz, variáld a pennét rizzsel, a kukoricás-tejszínes csirke ezzel is kiváló. Kukoricás-csirkés-tejszínes penne Hozzávalók 4 személyre: 60 dkg csirkemellfilé 1 csomag penne tészta 1 konzerv csemegekukorica 2 dl főzőtejszín 2 evőkanál liszt 15 dkg tejföl 1 csomag petrezselyem 10 dkg snidlinges tömlős krémsajt 8 gerezd fokhagyma 3 evőkanál napraforgóolaj 2 db babérlevél 1 teáskanál vaj 1 csipet oregánó 1 csipet szerecsendió só bors Előkészítési idő: 15 perc Elkészítési idő: 30 perc Elkészítés: A csirkemellet alaposan mosd meg, majd kockázd fel. Tejszines csirkemell penne tésztával . Az olajon serpenyőben pirítsd fehéredésig. Ügyelj rá, hogy közepes lángon süsd, így lesznek a húsdarabok omlósak és puhák. A fokhagymát pépesítsd nyomóval, és keverd hozzá a csirkéhez. Ízesítsd sóval, borssal és szerecsendióval, majd add hozzá kukoricát és a babérleveleket.
A 13. Blogkóstoló játék háziasszonya Janka a Csak, mert szeretem blog írója. Sajnos vagy inkább szerencsére 🙂 lecsúsztam a jelentkezési határidőt, de Jankának köszönhetően részt vehettem a játékban. Magam választhattam meg, hogy kitől készítek. Csirkés-tejszínes penne | Nosalty. Ez kicsit nehéznek bizonyult, mivel 65 blog közül kellett választanom. Annyira nehezen ment, hogy most az utolsó pillanatban írom meg a bejegyzést, és reménykedem, hogy még 8 óráig el is tudom küldeni 🙂 Ma vacsorára egy finom csirkemelles tésztás ételt választottam Gasztropajtitól, amit nagyon szépen köszönöm, isteni finom lett. Választásomban két dolog főszerepet játszott, az egyik, hogy ismerem már egy ideje Gasztropajti munkásságát, a másik, hogy a kedvenc számom a 3-as, és az Ő sorszáma pont a 33 lett 🙂 Na de ennyit elöljáróban, mert már csak 15 percem van. Íme a recept: Hozzávalók: 500 g penne tészta 2 egész csirkemell (kb. 1, 5 kg) 5 dkg vaj 1 közepes vöröshagyma 5 gerezd fokhagyma 2 dl főzőtejszín 1 tojás 1 csapott ev. liszt 20 dkg reszelt sajt ízlés szerint só ízlés szerint bors (őrölt fehér és fekete) Elkészítés: A tésztát sós, forrásban levő vízben kifőzzük.
Ebből az ételből biztos, hogy repetázni fogsz. Tejszínes-csirkés penne Hozzávalók: 50 dkg csirkemell 1 csomag penne tészta 1 nagy tejföl 2 dl tejszín 2 db paradicsom 2 gerezd fokhagyma olaj só, bors 10 dkg sajt Elkészítés: A csirkemellet csíkokra vágjuk, ízlés szerint sózzuk, borsozzuk, majd forró olajon fehéredésig pirítjuk. Tejszínes csirkemell penne tésztával di. Rádobjuk a zúzott fokhagyma gerezdeket, felöntjük tejszínnel, és összekeverjük az előzőleg sós vízben kifőzött és leszűrt tésztával, valamint a tejföllel. Kivajazunk egy tűzálló tálat, majd a tésztát ebbe öntjük, a kockákra vagy szeletekre vágott paradicsomot pedig a tésztához adjuk. A tetejére sajtot reszelünk, és előmelegített sütőben körülbelül 20-25 perc alatt az egészet készre sütjük, amíg a sajt aranybarnára nem pirul. További két rakott ételért lapozz! Fotó: 123rf Oldalak
Élvezd a medvehagymát! Így főztök ti – Erre használják a Nosalty olvasói a... Új cikksorozatunk, az Így főztök ti, azért indult el, hogy tőletek, az olvasóktól tanulhassunk mindannyian. Most arról faggattunk benneteket, hogy mire használjátok az éppen előbújó szezonális kedvencet, a medvehagymát. Fogadjátok szeretettel két Nosalty-hobbiszakács receptjeit, ötleteit és tanácsait, amiket most örömmel megosztanak veletek is. Nosalty Ez lesz a kedvenc medvehagymás tésztád receptje, amibe extra sok... Végre itt a medvehagymaszezon, így érdemes minden egyes pillanatát kihasználni, és változatos ételekbe belecsempészni, hogy még véletlen se unjunk rá. A legtöbben pogácsát készítenek belőle, pedig szinte bármit feldobhatunk vele. Mi ezúttal egy istenifinom tésztát varázsoltunk rengeteg medvehagymával, ami azonnal elhozta a tavaszt. És csak egy edény kell hozzá! Hering András
a) A Szózat részletes elemzése b) Kérdések és válaszok Vörösmarty költészetében Vörösmarty Mihály Vörösmarty a magyar romantika kiteljesedésének legnagyobb alakja, s Byronnal, Victor Hugo-val, Puskinnal állítható egy sorba. Lírai költészete Vörösmarty a reformkori harcok nagy költője. A közösségi tematika uralkodik verseiben, az óda és az elégia meghatározó műfajai. Szózat Vörösmarty 1836-ban írta a Szózatot, abban a válságos történelmi pillanatban, amikor nyílt szakításra került sor a bécsi udvar és a magyarság között. Művészetében ettől kezdve a líra lesz az uralkodó műnem. A költemény versformája a skót balladaforma, témája a múltból táplálkozó honszerelem. A forma, a verszene ellentmondást rejt magában, pl. Vörösmarty Mihály: Szózat (elemzés) – Oldal 2 a 5-ből – Jegyzetek. a hosszabb-rövidebb sorok váltakozásával, és a nyolc szótagos sorok átlépésével a következő sorba. A versforma feszültséget rejt magában, így kerete a romantikában kedvelt ellentétek kifejezésének. A Szózat – kiáltvány, szózat a magyar nemzethez. Ez adja a szónoki beszédre emlékeztető szerkezetet.
A küzdelmes dicső múlt a 3-5. strófáig romantikus képekben idéződik fel. A múlt egyenes folytatásaként jelenik meg a jelen a 6-9. strófában. Bár a harcokban megfogyatkozott, de nem tört meg a nemzet, még él. A költő indulatos felkiáltással utasítja el az eddigi áldozatok hiábavalóságát. Történelmi igazolásért a nagyvilághoz fordul. Ezután a jövő alternatíváit állítja fel. A 10. 7. osztály – Heni néni honlapja. strófában egy jobb kor eljövetelét, majd a következő két versszakban a "nagyszerű halált", a nemzetpusztulást vetíti előre. A hazafias ódában végül a szórend megváltoztatásával megismétli a nyitó gondolat erkölcsi parancsát: e hazában élned, halnod kell! A Szózatot 1843-ban Egressy Béni zenésítette meg. Vörösmarty szerelmi költészetéhez tartozik a Késő vágy. Az ifjúkori, Perczel Etelka iránt érzett szereleme lángolt fel újra az 1839-es találkozás után. Az 1843-ban keletkezett Ábránd című versét már feleségéhez, Laurához írta. Szerelmi vallomásában szenvedélyesen sorolja fel, hogy mi mindenre volna képes azért, hogy szerelme viszonzásra találjon.
Ezt a részt tagadó alakokkal és ismétlésekkel mutatja be, hiába volt évszázadokon keresztül ennyi áldozat. A halál nem egyszerű lesz, nem kiérdemeljük, hanem a sors kényszeríti ránk. Egy nagyszerű törekvő nemzet hal meg, harc közben, aktívan. A befejezés a keret másik része, a hatás kedvéért fejezi be ezen a mélyponton. Ezt a részt többszörös inverzióval fokozza. A szózat versformája: skót ballada – 4×6 szótagos XAXA rímképletű. Vannak helyek ahol izgatóbb, gyorsabb lesz, ez is az emelkedettebb hangvételt fokozza. A páratlan sorok szintén enjambementekkel – hajlításokkal folytatódnak. A páros sorok a lezártak és csak ezek a sorok rímelnek. Felépítése: szónoki, tudatos szerkesztésű. Vörösmarty Mihály: Szózat (verselemzés) - Oldal 4 a 12-ből - verselemzes.hu. A keret két intelmet tartalmaz, a múltról emlékezik és a jelenben bízik. Szóhasználata a reformkor gondolataiba illik, gondolat menete megfigyelhető több más reformkori műben is. Műfaja: közösségi, hazafias óda Utóélete: 1843 – Nemzeti Színház pályázata – Egressy Béni nyert népies műdal stílusban.
A reformjavaslatokat királyi leiratokkal gáncsolták el, 1836-ban pedig feloszlatták a pozsonyi országgyűlést is és letartóztatták Kossuth Lajost. Az udvar egyébként azért állta útját a reformtörekvéseknek, mert tudta, hogy a nemzeti szellem megerősödéséhez és függetlenségi mozgalomhoz vezetnek. Úgy akarták egyben tartani a Habsburg-birodalmat, hogy megakadályozták a birodalom országainak, többek közt Magyarországnak a fejlődését, ártatlan gazdasági és közoktatási reformokat is visszautasítottak, háttérbe szorították a haladó szellemű embereket, stb. Az 1825-ös, majd az 1830-as országgyűlés is kudarccal, kompromisszummal ért véget, de a nemzetnek akkor még voltak illúziói. 1836-ra azonban már nyíltan felszínre kerültek a kibékíthetetlen ellentétek. A Szózat tehát abban a válságos történelmi pillanatban született, amikor a Metternich-féle abszolutista kormányzat és a magyar nemzet közötti ellentét az egész reformkor során a legélesebb volt, sőt, nyílt szakításra került sor. A cenzúra, az árulás, a besúgás, a felkorbácsolt közhangulat, a felháborodás, a félelem és a rettegés légkörében éltek az emberek, szóval sorsdöntő és jellempróbáló időszak volt.
A második halál nem az embert, a hazában élő honfitársat érinti, hanem a nemzetet. A költő egy még el nem döntött jövő elé állít minket. Vagy egy jobb kor fog jönni, ahol imádság epedez az utódok ajkán, vagy a nagyszerű halál, amit nemzethalálnak értelmezhetünk. A keserves múlt megjelenése a Szózatban A szózatot gyakran szokás összevetni Kölcsey Ferenc Himnuszával. Mindkettőben megjelenik a múlt. Megfigyelhetjük, hogy míg a Himnuszban a történelem negatív motívumai is megjelennek, addig a szózatban, főként a történelem pozitív eseményeit sorakoztatja fel a költő. Szentek, kik ezer év után is ismerősek lehetnek, apáink, kik feláldozták magukat, hogy mi itt élhessünk. Árpád és hadai, kik először harcoltak a magyar földért. A rabigát összetörő Hunyadi. A szabadság véres zászlója egyértelműen reflektál a költő saját korára, amikor újra rabigába, elnyomásba kényszerült a magyarság. Az elnyomó ezúttal, természetesen a Habsburg-ház és Bécs. Ez többek között egy olyan pontja a műnek, amely saját korában hazafiassá a másik oldalról pedig lázítóvá tette.
A haza az egyes ember számára a kezdet és a vég, életének egyetlen értelmet adó kerete. Az egyes léten belül szembeállított múlt és jövő ellentétei között még idilli érzelmes húzódnak meg: a születés bensőséges öröme és a kikerülhetetlen elmúlás mélabúja. A bölcső és a sír metaforák által jelzett haza már magában foglalja a következő versszak parancsát, azt, hogy az egyes ember részére nincs a hazán kívül életlehetőség. A haza befogad, a nagyvilág kizár, s ebből egy újabb ellentétek fakad. "Áldjon vagy verjen sors keze: Itt élned, halnod kell. " Megkülönböztetett, kiemelt szerepe van ennek a két sornak: itt csendül fel először alliteráció, s az első versszak családiasabb hangulatát komorabb színbe vonja. Vörösmarty a Sorsot, a Végzetet említi ebben a költeményben, nem pedig Istent kérleli, mint a Himnuszban. A Sors szeszélyes és kiszámíthatatlan, bűneinktől függetlenül áld vagy ver. A következő három versszak az igazságtalan Sorssal szembeszálló hősies küzdelmet mutatja be. A ismétlődő névmások az indulatok erősödését jelzi, s újra meg újra szoros kapcsolatot teremt a jelen és a múlt között.
skót balladaforma. Négysoros, félrímes (x a x a) versszakokból áll, a szótagszám 8-6-8-6. A sorok jambus i lüktetésűek, négyes és hármas jambusokból állnak. Ezt a strófaszerkezetet már korábban is ismerték a magyar irodalomban, Kölcsey is írt skót balladaformájú verset ( Fejedelmünk hajh! vezérünk hajh! ). Ez a forma, és a benne rejlő verszene izgatottságot, nyugtalanságot, feszültséget, zaklatottságot érzékeltet. Ennek a feszültségnek 3 forrása van: A dallam minduntalan megtörik a hosszabb és rövidebb sorok folytonos váltakozása miatt. A 8 szótagos, hosszabb sorok és a 6 szótagos, rövidebb sorok több szempontból is ellentétben állnak egymással: a rövidebb sorok rímelnek, a hosszabbak nem a rövidebb sorok végén a versmondatnak is vége van (egy-egy gondolat hangzásbelileg is lezárul), a hosszabb sorok végén ellenben áthajlások (enjambement-ok) vannak, kivéve a 9. és 10. versszakot, ill. némileg a 6-kat is. A ritmust úgy alkotta meg Vörösmarty, hogy a megfelelő helyeken lassuljon és ezáltal ünnepélyesebbé tegye a hangvételt.