Nyíregyháza-Kertváros déli részén az egyház megvásárolt egymással szemben lévő két telket templom és szeretetotthon megvalósítása céljából. A két külön épületrészből álló épületegyüttesből a templom épült meg, a folytatáshoz nem állt rendelkezésre elegendő anyagi forrás. Megbízó: Püspöki Lelkipásztori Központ Összes alapterület: 300 m2 Beruházási költség: 40 millió Ft NYÍREGYHÁZA – RÓMAI KATOLIKUS PÜSPÖKI LELKIPÁSZTORI KÖZPONT 1994-1996 A Szabadság-tér keleti térfalában régóta üresen álló, a Római-katolikus Plébánia Templomra néző telken az egyház igazgatási- oktatási központot kívánt létrehozni. Nyíregyháza római katolikus templom. A fejlesztésnek – a beruházói szándékon túl – fontos városépítészeti jelentősége is volt. A Szabadság tér kialakítása során a zártsorú beépítési szövet megsérült, a századfordulós, emeletes bérház tűzfala szegélyezte a tér keleti oldalát. A megépült Lelkipásztori Központ épületegyüttese a sérült térfal rehabilitációja, tér rendezésének fontos eleme. Összes alapterület: 1500 m2 Beruházási költség: 150 millió Ft
1786. október 22-én szentelték fel. Tervezője az az olasz Salvator Április volt, aki nevét onnan kapta, hogy minden évben április havában érkezett munkáit végzendő. A barokk stílusjegyeit viselő templom nemcsak mint vallási létesítmény volt fontos a XVIII. Század óta, hanem ez az épület fejezte ki az idetelepült ágostai hitvallású evangélikus egyházhoz tartozó betelepített szlovákok szellemiségét is. Harangjátéka (ami 1927-ben készült) óránkénti hitvallás az erős várat jelentő Istenről. Köré csoportosultak az egyházi és oktatási, kulturális intézmények, amelyek hosszú időre meghatározták a város szellemi életét. Görög Katolikus Templom Görög katolikus templom: a belvárosban emelkedik a görög katolikus templom. Építésének dátuma: 1895. Egy gyűjtést követően a hívek Vojtovits és Barzó építészeket bízták meg a tervezéssel és kivitelezéssel. Ez a templom a történelem során a görög katólikusok negyedik egyháza volt. Római katolikus templom nyíregyháza időjárás. Védőszentje Szent Miklós. Nyíregyháza város a görögkatólikus hitélet fontos központja, hiszen itt székel a hajdúdorogi görög katólikus püspök, itt működik a teológiai egyetem is.
A Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyház nyitva tart: hétfőtől szombatig: 7. 00 – 19. 00-ig vasárnap: 06. 00-ig Miserend: Szentmisék hétköznapokon (H – P): 07. 00, 18. 00 Szentmisék szombaton: 07. 30 (gyászmise), 18. 00 Szentmisék vasárnap: 06. Bánhidai Szent Mihály Római Katolikus Templom , Tatabánya. 30, 07. 30, 09. 00, 10. 30, 18. 00 Szentmisék adventben hétköznapokon (H – Sz): 6. 00 (roráté), 18. 00 Gyóntatási rend: szentmisék közben vagy az atyákkal egyeztetett időpontban.
Rákóczi-kastély Ország Szlovákia Település Borsi Család Rákóczi család Elhelyezkedése Rákóczi-kastély Pozíció Szlovákia térképén é. sz. 48° 23′ 21″, k. h. 21° 42′ 20″ Koordináták: é. 21° 42′ 20″ Rákóczi-kastély weboldala A Wikimédia Commons tartalmaz Rákóczi-kastély témájú médiaállományokat. A borsi Rákóczi-kastély ( szlovákul Rákociovský kaštieľ) történelmi épület Kelet- Szlovákiában, a Bodrog jobb partján, a magyar határ és Sátoraljaújhely közelében. Itt állt II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem szülőháza. Története [ szerkesztés] A kastélyt Hennyey Miklós ónodi, majd később füzéri várnagy, Perényi Gábor familiárisa építette. Perényitől a birtokadományt 1559-ben kapta, amelyet Miksa király 1563-ban erősített meg. Hennyey Miklóst I. Újabb fejlesztéseket tervez 2022-re a Borsi Rákóczi-kastély - Turizmus.com. Miksa király, német-római császár koronázásakor negyedmagával aranysarkantyús vitézzé ütötték. Hennyey részt vett Szigetvár 1556-os sikeres megvédésében, halálát 1566-ban régi barátja és sógora mellett a gyulai vár ostroma során lelte. Első felesége Dombay Anna ( Werbőczy István unokája) 1564-ben hunyhatott el.
Főoldal Bélyeg Termék leírása Termék tulajdonságai A Magyar Posta Zrt. alkalmi bélyeget bocsát ki a Borsi Rákóczi-kastély felújításának tiszteletére. A bélyeg Domé Eszter grafikusművész tervei szerint az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt. -ben készült 50. 000 példányban. Az újdonság a Filapostán, a filatéliai szakszolgálatokon, egyes postahelyeken és a n vásárolható meg. Borsi község Kelet-Szlovákiában, a Terebesi kerületben, a magyar államhatártól néhány kilométerre fekszik. A falu nevét, a levéltári kutatások szerint, 1067-ben említi elsőként oklevél. Borsi (Borsa) - Magyar várak, kastélyok, templomok leírásai, galériái. A település többször a pataki vár tartozékaként szerepel, s közben a Perényiek, Pálócziak, Henyeyek, Zeleméryek uralták, majd 1616-tól Lórántffy Zsuzsanna és I. Rákóczi György házassága révén a Rákócziak birtokába került. A borsi Rákóczi-kastély nevezetessége, hogy 1676. március 27-én itt született II. Rákóczi Ferenc, magyar főnemes, a Rákóczi-szabadságharc vezetője, erdélyi fejedelem. A reneszánsz kastély az 1563-1638 közötti időszakban épült, eredeti kőkeretei a mai napig a helyükön vannak.
Lányát, Hennyey Margitot Zeleméri Kamarás Miklós fette feleségül, akinek családja többek közt Tarcalon, Tállyán, Tokajban rendelkezett birtokokkal. 1568. és 1579. közt építette át a borsi kastélyt. Zeleméri Kamarás Miklós lányának házasságával került a kastély Lorántffy Mihály tulajdonába 1602-ben. I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna házassága révén pedig Rákóczi birtokok lett. A Borsi Rákóczi-kastély - TELEKI LÁSZLÓ ALAPÍTVÁNY. A kastélyt többször átépítették, először északnyugati bástyával, majd a női termeket magába foglaló palotaszárnnyal bővült. Később megépült a nyugati szárny déli szakasza, és egy déli palotaszárny, a vendégek számára fenntartott szobákkal. Az épülettől délre, a Bodrog felé reneszánsz kert terült el. A "nagypalota" mellett nyílt az "Úrfiak palotája" – a későbbi II. György, erdélyi fejedelem és Zsigmond szobája. Mellette a tanító szobája nyílt. 1676-ban Zrínyi Ilona Munkácsról Regécre vezető útja közben szállt meg a kestélyban, így a véletlennek köszönhető, hogy II. Rákóczi Ferenc 1676. március 27-én itt született meg.
[14] 2000 -ben elkezdődött a kastély felújítása, amelyet a kis falu polgármesteri hivatala, Szabó Mihály polgármester szervezett, elsősorban szlovák és magyar állami és európai uniós keretek felhasználásával. A terveket a budapesti Állami Műemlékhelyreállítási és Restaurálási Központtól Wittinger Zoltán [15] építész és a kassai Pásztor Péter építészmérnök közösen készítette el. A tervek szerint a kastélyban múzeum, konferenciaközpont, könyvtár, internet-kávézó, szálloda és étterem nyílik. 2005-ben több földszinti helyiséget felújítottak, 2006-ban pedig a születés emlékszobája újult meg. [12] 2018 februárjában Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség társadalmi és örökségvédelmi ügyekért, valamint kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkára a helyszínen jelentette be, hogy a kastély a magyar kormány 1, 6 milliárd forintos támogatásából két ütemben teljesen megújul. [16] [17] [18] A felújítás vezető építésze Wittinger Zoltán. Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ Rákóczi kastély Borsi, Szlovákia, Rekonstrukciós program 1999–2001.
Így nem csoda, hogy a MOME kiállítása is erre a tényre koncentrál, Rákóczi három születése címmel. A kiállítás három része Rákóczi "három születésére" fókuszál A kiállítás első részében a fejedelem születését és a családi körülményeit ismerhetjük meg, második része a Rákóczi újjászületését, mint a szabadságharc vezetőjét, majd a bujdosás éveit mutatja be. A harmadik születés az 1906-os újratemetés előtt és után kialakult Rákóczi-kultusz létrejöttét mutatja be: hogyan vált a fejedelemből nemzeti hős és egy országszerte csodált történelmi alak. A tárlat kitekintést ad a korabeli Európára is A tárlat bemutatja a kastély történetét és építészetét, egy 17. századi birtok működését, kitekintést ad a korabeli Európára, valamint ismerteti a Rákócziak családfáját is. A kiállítás egyik legkülönlegesebb része azonban az, amely a korabeli, várandóssággal és szüléssel kapcsolatos praktikákat, a betegségmegelőző és gyógyító patikaszereket mutatja be, valamint azt illusztrálja, hogyan bántak a 17. században a csecsemőkkel és kisgyermekekkel.
A Teleki László Alapítvány 2021-ben is több nagy projekten dolgozott, a munkák pedig folytatódnak 2022-ben is. Az alapítvány igazgatója, Diószegi László ezekről számolt be egy évindító beszélgetésen. Diószegi László többek között a borsi kastély, II. Rákóczi Ferenc szülőházának felújításáról is beszélt. A hányatott sorsú kastélyt 2018-ban kezdte felújítani – nagyrészt magyar kormányzati támogatásból – a Teleki László Alapítvány és Borsi önkormányzata által létrehozott, szlovákiai bejegyzésű nonprofit szervezet. Az átadásra 2021. június 19-én került sor Zuzana Čaputová szlovák és Áder János magyar köztársasági elnök jelenlétében. "Borsival kapcsolatban azt mondhatjuk, hogy júniusban volt a "D" nap, megtörtént a partra szállás: végtelen nagy öröm és büszkeség, hogy sikerült ennyi idő alatt és ilyen minőségben elkészülnünk a munkával, ez ilyen méretű műemléki helyreállításoknál nem mindig jellemző" – mondta az alapítvány igazgatója. A borsi kastély felújítása egyrészt műemlékvédelmi helyreállítási feladat volt, de szinte ugyanilyen mértékben volt célja az alapítványnak olyan turisztikai attrakciók létrehozása is, amelyek később biztosíthatják a létesítmény legalább nullszaldós üzemeltetését, tudjuk meg Diószegi Lászlótól.
A felújított kastélyban helyet kapott egy állandó kiállítás, melyet a MOME tervezett Fotó: Kaszás Fanni/ A felújítási munkálatok idén tavasszal fejeződtek be. A kastély ünnepélyes átadására június 19-én került sor Zuzana Čaputová szlovák és Áder János magyar köztársasági elnök jelenlétében. Az épületet a határon túli magyar épített örökség megóvásával foglalkozó Teleki László Alapítvány koordinálásával újították fel, melyet – a hozzá tartozó szállodával és étteremmel együtt – nemrégiben mi is megnéztük. Az 1563-1638 között épült kastélyban ezen kívül a fejedelmet és korát bemutató állandó, interaktív kiállítást nyitottak, amelyet a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem tervezett. A kiállítás bemutatja a Rákóczi-család családfáját Fotó: Kaszás Fanni/ Míg a sárospataki Rákóczi-vár jellemzően inkább reprezentatív helyszín volt, a meghittebb, kisebb borsi kastély a család kedvelt lakóhelyének számított. Itt született 1676. március 27-én II. Rákóczi Ferenc későbbi fejedelem és a Rákóczi-szabadságharc vezetője.